Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1948

4. 1948. április 21. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 218

Az előbb felsorolt területeken kívül további víznyerési lehetőség van még Cinkata határában, ahol kb. napi 30.000 köbméter víz termelhető. Ezenkívül a fővárostói megfelelő távolságban csak a Szentendrei szigeten kisebb partszakaszokon vannak í/ég a víznyerésre alkalmas területek, azonban ezek kútjaiból kapott víz erősen vasas és mangántartalmú úgy, hogy csak drága tisztítóberendezésekkel, magas üzemi költséggel nyerhető belőlük jó ivóvíz. ' A budai karsztvizek felhasználása szintén viszonylag költségesebb viznyerési lehetőség. A karsztvizek problémájával azonban még foglalkozni kell, mert nincs tisztázva, hogy a karsztvizek a thermálvizekkel összefüggésben vannak-e és felhasználásuk nincs-e hatással a gyógyforrások vízhozamára. Meg kell vizsgálni még, hogy a thermálvizek a távfűtésnél miként volnának felhasználhatók. A Vízművek fejlesztésével kapcsolatban a jövőben alkalmazandó különböző termelési lehetőségeket, helyeket és módszereket el kell bírálni és az összefüggő városfejlesztési feladatokkal összehasonlítani. A parti kutak termelőképességét és használhatóságát a mederkutak, illetve ga'lériakutak problémájával párhuzamba kell állítani. Hasonlóképpen a mái adottságokat figyelembevéVe, mérlegelni kell a szükséges vízmennyiségnek a Dunából közvetlen nyerhető nyersvíz kivétele útján való megszerzését és "ezzel kapcsolatosan a dunavíz tisztításának eljárásait. Az északi kikötő elhelyezéséhek és fejlesztésének kérdése a rendelkezésre álló területek felhasználása tekintetében a Vízművek fejlesztési programját erősen érinti és azzal szoros összefüggésben van. E két fontos feladatot a megvalósítás időpontjában kell egymáshoz mérten megfelelően kielégíteni, illetoTeg 'úgy kialakítani, hogy a munkáknak időrendi megvalósítása a később sorrakerülő és szükséges megoldásokat ne akadályozza. A csatornahálózat fejlesztésének irányai, valamint a gyűjtőcsatornák szükségeit kapacitása a telepítéspolitikai elgondolás és, az általános rendezési tervek szerint az egyes városrészekre megállapítandó, fajlagos beépítés útján meghatározottnak tekinthetők. Ezenfelül szem előtt kell tartanfazt, hogy a fővárosi hálózat Nagy-Budapest egységesen kialakítandó csatornahálózatába beilleszthető, illetve annak alapja legyen^ Erre a topográfiai adottságok meg vannak, csupán néhány távolfekvő község (Vecsés, Csepel, Pesthicjegkút, Budafok, Budatétény) kénytelen csatornázásának önálló, külön tisztító- és derítőteleppel rendelkező megoldásáról gondoskodni. A környező települések csatornahálózatának a fővárosiba való mielőbbi bakapcsolása kívánatos. Ez különösén fontos közegészségügyi követelmény a-fővárostól északra'fekv/5 települések esetében, hogy ily módon a Duna fővárosi szakasza az elszennye.ződéstől meg legyen Védve. JK vízvezeték- és csatornahálózat fejlesztési terveit a 8. számú melléklet tünteti fel. "Az elektromos áramszolgáltatás terén is egységes nagybudapesti rendszerre kell törekedni. Mivel a vezetékhálózat az Elektromos Művek beruházott tőkéinek ará!ny|ag kis, részét jelenti, továbbá á külterületeknek az áramszolgáltatásba való' bevonása megfelelő átalakító állomások létesítésével megoldható, az elektromos hálózat kiterjesztése mindenkor alkalmazkodhat a települések fejlődéséhez, ennélfogva a városfejlesztési tervek kialakítására befolyást nem gyakorol. A Gázművek, a gázszolgáltatás közszükségleti jelentősége a gázvilágítás háttérbe sziorulása óta a gáztüzelés terén jut kifejezésre. A gáztüzelés elterjedése a főváros elsőrendű egészségügyi érdeke.. A nagyvárosok 'levegőjének szennyezettsége ugyanis elsősorban a tökéletlen tüzelőberendezések és szakszerűtlenül végzett házi tüzelések következménye. A levegő kárqs gáz- és koromtartelina a sűrű beépítésű lakóvárosrészekben a legnagyobb, aminek megszüntetése, ifíetve csökkentése egyrészt a tökéletlen égéstermékeket ki nem bocsátó gáz- (földgáz), vagy elektromos tűzhelyek és kályhák minél fokozattobb használata, másrészt a távfűtés intézményes bevezetése él nagyvonalú kifejlesztése útján érhető el. A távfűtés egészségügyi,* további tüzelőanyaggazdálkodási jelentősége folytán egyik tényezője a főváros korszerű fejlődésének, ezért a, távfűtési rendszerek tanulmányozása és a vizsgálatok eredménye alapján történő mielőbbi megvalósítása kívánatos. A közművek racionális együttműködése az energiaforrások okszerű felhasználását teszi szükségessé. Ezért a háztartási melegellátás tervszerű megoldása érdekében az összes adottságok figyelembevételével el kell készíteni Budapest racionális melegeHátásánaik tervét. A gázszolgáltatás kiterjesztése a' gázműtelepek modernizálása és a melléktermények fokozott kiaknázása, a" hálózat fejlesztése és kapacitásának nyomásfokozó berendezésekkel való jemelése, továbbá a gázcsőhálózattal el nem látott területeken modern kiszolgálási eszközök, palackrendszer bevezetése útján eszközölhető..- Egyben a gáztartályokat a város belterületeiről a külterületekre kell áthelyezni. A távolabbi jövőben, megfelelő költségfedezet feletti rendefkezés esetén az óbudai gázgyár áttelepítésére, vagy egy szükségessé válható új gázgyár építésére az ipari települések céljára fenntartott területeken kell helyet kijelölni. A tárgyalt közművek egymástól eltérő rendeltetésük ellenére abban mind megegyeznek, hogy hivatásukat kiépített hálózatuk útján teljesitik. E hálózatok akkor használhatók ki gazdaságosanTha a települések koncentráltak és a hálózat fővezetékei mellett lehetőleg szorosan egymás mellé sorakozva helyezkednek el. A, közművek üzemi rentabilitásának egyik lényeges feltétele tehát megegyezik azzal a településpolitikai törekvéssel, hogy a települések szétszórtsága megszűntettessék és központok kialakítása által öászefüggő települési egységek keletkezzenek, annál is inkább, mert csakis így biztosítható korszerű, közmüvekkel ellátott települések létesítése. IX. Városkép, műemlékek; Budapest a Duna völgyének egyik legjelentősebb helyén, a hegyvidék és síkság határán keletkezett és fejlődött naggyá. Városképét a Duna széles víztükre, a"budai hegyvidék vonulatai és a síkság beépítésének világvárosi méretei' szabják meg. A -Gellérthegy, a Várhegy és a Rózsadomb vonulata a távolabbi hegyhátakkal együtt kellemes rit-fnusat adják a természet játékának. A városból kiemelkedő Gellérthegy-sziklatömbje Budapest egyik legdekorativebb jellegzetessége.' Ugyanilyen tájképi jelentőségű \ Várhegy is. A rajta elhelyezett épületek szerencsés eloszlása a királyi palota egységes tömege páratlan hangsúlyt <»d a pesti oldalról táruló kilátásnak. A Várhegytől északra pt a Rózsadomb kertes, lombos vidéke ellensúlyozza a dunai épűletsorokat. A Duna általában 300 njéternel szélesebb sávja a két városrészt elválasztja ugyan, de a város tájképi egységét nem bontja meg, hanem inkanP kiemeli mindkét oldal jellegzetességeit. Budapest, mint város, minden jellegz. dunai látképből alakul. A dunai látkép védelme tehát a székesfőváros alapkérdései közé tartozik. Ennek a látképnek pedig ley jellemvonása, hogy egységes alkotóelemei szétválaszthatok ugyan, de hatásuk egybeolvad, egymást kiegészít: erősíti. it olyan részkérdései, amelyei- áttekintése, a< itók, amelyek kiszakíthatók és egymástól függetleníthet