Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1948

4. 1948. április 21. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 218

kikötök vízi kapcsolatának kiépítését, másrészt a Kvassay-zsiliptől délre, a már régebben erre a célra kijelölt helyen, egy liajóvonat-zsilip létesítését teszik szükségessé, hogy a Duna-Tiszacsatorna jó összeköttetése mind a csepeli* kikötörendszerrel, mind a nyift Dunával egyaránt biztosított legyen. Külön kikötők létesítése sztikséges a vidékről felhozott élelmiszerek rakodása számára még a budai oldalon is és- pedig északon a Filatorigát vidékén, délen pedig Albertfalvánál. ' Téli kikötőként a meglevő északi és a lágymányosi téli kikötőket kell fenntartani, illetve továbbfejleszteni. Ezeken kivül téli kikötő létesíthető a Háros-szigeti holt Dunaágban is. A személyhajózás törzskikotóje a megszüntetendő dunaparti teherpályaudvar felszabaduló partszakaszára helyezendő. Ezenfelül mind a budai, mind a pesti parton a távolsági és helyi hajók részére a közönséget közvetlenül kiszolgáló megállóhelyekről is gondoskodni kell, különös tekintettel a gyógy- és üdülőszállók, valamint az idegen

: forgalom követelményeire. A hajógyártás a nagy hajóveszteség és a dunai, valamint a Duna-tengerjáró forgalom várható emelkedése következtében előreláthatóan fel fog lendülni. Ezért új hajógyárak építése válik szükségessé Erre a célra állandó, vízszintje folytán a soroksári Dunaág volna a legalkalmasabb, továbbá a már említett Háros-sziget, a hárosi holt Dunaág és annak budai partja. A meglevő hajógyárak közül az újpesti gyár az építendő új kikötőkkel és az északi téli kikötővel való" kapcsolata folytán tóvá bora is fenntartandó. Szükséges azonban az Óbudai Hajógyár áttelepítése, 'hogy az Óbudai sziget teljes egészében zöldterület/illetve sportcélokra igénybevehető legyen. A kikötők elhelyezését a 6. számú melléklet ábrázolja. \ VI. Légi forgalom. Budapest országos légi forgalmi központi szerepén felül az európai légi forgalomnak is egyik fontos állomása. Repülőterekazonban topográfiai és települési adottságai következtében határain kívül fekvő területeken létesültek és részben ma is idegen határban fekszenek (Mátyásföldi és Ferihegyi repülőtér), részben utólag csatoltatták a főváros közigazgatási területéhez (Budaörsi repülőtér és a volt csepeli katonai repülőtér). A főváros fégi kikötő szükségletét, — föleg,a teherforgalom terén várható rohamos fejlődést is figyelembevéve, — a teljesen kiépített* Ferihegyi repülőtér ugyan a közeljövőben kielégítheti, később azonban új légi kikötők létesítése feltétlenül szükségessé Válik. Ugyanis a Ferihegyi légi kikötőn kívül repülőtereink közül a Mátyásföldi elavult, szűk és nem fejleszthető, a csepeli katonai repülőtér tönkifcment ,a Budaőrsi pedig terepviszonyai miatt nem fejlődőképes. Új légi kikötő építésére legalkalmasabb terület a Csepel-szigetnek a jelenlegi vámmentes kikötőtől északra -eltetülő része, amely Tészben a volt katonai repülőtér területét is magában foglalja. Különös előnye ennek a megoldásnak, hogy itt idővel nagyarányú ví.zi.Uégi, közúti és vasúti csomópont lesz kialakítható, amely a városhoz való • közelsége és az országos forgalmi háliizatba való beilleszkedése folytán a főváros iparának és kereskedelmének első- ^ I rendű tényezőjévé fejlődheV A repülőtér elhelyezését azonban összhangba kell hozni a csepeli kikötők fejlesztésével és a Kvassay-zsiliptől délre megépítendő hajóvonat-zsilip terülétszükségletével. A messzebb jövő-szükségleteire egy további közforgalmi repülőtér elhelyezéséről is gondoskodni kell és pedig Nagy-Budapest északi részén, Újpest .fölött, ugyancsak teherhajózási kikötő, vasút és ipari terület közelében, ahol tehát egy kisebb kombinált csomópont alakítható ki. A magán-, illetve sportrepülés céljaira szolgáló kisebb repülőterek kijelölése az általáríos és részletes városrendezési tervek feladata. A légi kikötők elhelyezését a 6. számú melléklet tünteti fel. Víl. Forgalmi úthálózat. A főváros úthálózata aRkor tekinthető megoldottnak, ha egyrészt'biztosítja Budapest kapcsolatát az országos és ezen keresztül a nemzetközi főútvonalakkal, valamint a Nagy-Budapest települési egységébe tartozó települési gócpontokkal, másrészt maradéktalanul kielégíti a város belső forgalmi igényeit, végül szervesen kapcsolódik a vasutak létesítményeihez, a vízi és légi kikötők, nemkülönben az ipari központok telephelyeihez. Ezeket ji. követelményeket a távolsági és átmenő.forgalom lebonyolítására építendő úgynevezett gyorsforgalmi utak és az összekötő, közvetítő és elosztó forgalom céljait szolgáló helyi forgalmi utak hivatottak ellátni, amelyekhez a lakóutcák csatlakoznak. A gyorforgalmi utak rendeltetése az országos főútvonalaknak a fővárosba való gyors és zavartalan be-, illetve átvezetése és a nagy-budapesti település távoleső ptuitjai, közötti zavartalan és gyors összeköttetés biztosítása. Ennek a kettős rendeltetésnek, — figyelembevéve a korezerű technikai követelményeket, továbbá a gépkocsi, főként a tehergépkocsi-forgalom előreláthatóan nagyarányú fejlődését — minden tekintetben csak keresztezésektől mentes, legalább 3—3 kocsinyomrá méretezett, elválasztott pályatestü, nagy görbületi sugarakkal vezetett és a helyi főútvonalakkal m%gfelelő távolságokba^ egyenletesen elosztott, keresztezésmentes fel- és lehajlást biztosító 'csomópontok átfal kapcsolódó utak tehetnek eleget. Az országos főútvonalak bevezetésénél arra kell törekedni, hogy azok a települések sűrűn lakott részeinek elkerülésével, új nyomvonalakon érkezzenek be, illetve csatlakozzanak a hasonló elvek szerint kialakítandó országos föútvonalhálózathoz, az országos útvonalak elágazásai pedig már Nagy-Budapest határán kívül történjenek. Ugyanezek a bevezető útvonalak — útcsatlakozó csomópontjaik által — egyúttal a nagy-budapesti külső gócoknak j[kikötők, ipari területek, helyi központok stb.^egymással, valamint a belső városközponttal való gyors összeköttetését is kell hogy biztosítsák. Mindkét rendeltetés szempontjából alapvető követelmény, hogy a gyorsforgalmi útvonalak a város belterületét minél jobban megközelítsék. Miután a távolsági utaknak a belső városrészeken való átvezetése súlyos nehézségekbe ütközik, de nem is kívánatos, a belterületek megközelítésére vonatkozó, előbbiekben maghatározott követelményt legcélszerűbben a sűrűn betelepült, illetve még betelepítendő, központi városrészek körül, azok határán létesítendő útvonalvezetéssel lehet kielégíteni, figyelembevéve az észak>-déli iránytí fejlesztés •szempontjait. Az ily módon létesítendő gyorsforgalmi útgyürű egyfelől a sűrűn lakott és legforgalmasabb városrészek határán haladva a heíyi forgalmi úthálózattal való -kapcsolatai révén azok forgalmára elszívó hatássá,! volna, másfelől a belső városrészeken áthaladni nem kívánó nagy-budapesti, valamint országos átmenő forgalmat azoktól elterelné. Mindkét rendeltetésével tehát a belső városrészek útvonalainak tehermentesítését segítené elő. Éppen e/ert ezeknek**a távolsági forgalmat felvevő gyorsforgalmi '.alaknak megépítése Nagy-Budapest forgalmi rendszerének alapvető feladata, amiért is nyomvonalukon n megállapítására kell törekedni, amely gyors, mindamellett fokozatos megépítésüket lehetővé teszi. rsforgaimi útrendszert pesti észak-déli irányú vonala északon Újpest határában a Rákosi rendező pályat érkezve a városba és' nagyjából észak-déli iránybán haladva, a Ferencvárosi pályaudvart érintve, aagyná el ^almi útrendszer kelét-nyugati irányú szakaszai északon Újpest területén,