Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1948

8.1 1948. december 15. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 442 - 443 - 444 - 445 - 446 - 447 - 448 - 449 - 450 - 451 - 452 - 453 - 454 - 455 - 456 - 457

!442. Köböl József elnök a rendes közgyűlést 15 óra 30 perckor megnyitja és a megjelenteket szívélyesen üdvözli. !443. Elnök javaslatára közgyűlés a jegyzőkönyv hitelesítésére Fenyvesi Gáborné és dr Gyömrei Sándor bizottsági tagokat küldi ki. | V !444. Távolmaradásukat kimentették: dr Bálás Gábor, Barát Mária, dr Barsi Imre, Béki Ernő, Biró László, Csengődi Ernő, dr Darvas Károly, Erdélyi Kálmán, Fái Boris, Farkas József, dr Fazekas Béla, Fischer József, Földes Mihály, Galló Ernő, Gárdos Mária, Halász Alfréd, Harustyák József, Horváth András, Horváth Pálné, Kádár János, Károlyi Mihály, Kenyeresné Bolgár Ágnes, Koós Béla, KorbacsicsPál, Kossá István, Krausz József, Lammel Kálmán, Lévy Tibor, Liebe István, Losonczy Géza, Lukács György, Majlát Jolán, Major Tamás, Mayer Béla, Mercs Margit, Olt Károly, Petrovics Jánosné, Rákosi Mátyás, Sebestyén János, Széli Jenő, Szilágyi Sándor, TóttT Lajosné, Vas Zoltán, Virág Sándorné, Zala György bizottsági tagok. !445. Elnök bejelenti, hogy az igazolóválas'ztmány elnöke Szakasits Árpád helyére Ferkó Imre póttagot, Szilágyi Antal helyére Riedl István póttagot, Bártfai Antal helyére Bata István póttagot, Lakatos Miklós helyére Mándi Péterné póttagot, dr Eszterhás György helyére Füzes Gyula póttagot, végül dr Tolnai Gábor helyére dr Ruttner Béla póttagot hívta be rendes tagul. !446. Köböl József elnök az 1949. évi költségvetéssel kapcsolatban a következő beszédet mondja : Tisztelt Közgyűlés! A szocializmust építő népi demokráciánk tervgazdálkodásának megfelelően a kormányzat elhatározta, hogy a közösségi szükségletek megállapítása, azok egyenlő és arányos elosztása érdekében nemzeti költség­vetést kell összeállítani. A nemzeti költségvetésbe a főváros, fesőbb a többi törvényhatóságok és városok költség­vetése is, szervesen illeszkedik bele az állami költségvetésbe. Ennek a célnak a megvalósítása érdekében az állam és a többi közület költségvetési rendszerét össze kellett hangolni, egységes és közös új alapokra kellett fektetni. A főváros 1949. évi költségvetését — amely az állami költségvetéssel egyezően most már a naptári évvel azonos gazdálkodási időszakra szól — eszerint az új rendszer szerint terjeszti a polgármester úr a közgyűlés elé. Költségvetésünk alakilag is, tartalmilag is különbözik a főváros eddigi költségvetéseitől. Alakilag megszűnik az egy-egy ügyosztály hatáskörébe tartozó bevételeket és kiadásokat összefoglaló úgynevezett tárcaköltségvetés és helyébe az egységes nemzeti költségvetésnek megfelelően az államigazgatás szempontjai szerint csoportosított új beosztás lép, amely állandó jelzőszámmal jelöl meg minden költségvetési tételt. Tartalmilag a reform a költségvetés pénzelőirányzatait az anyagi előirányzathoz kapcsolja és az egyes költségvetési tételek kezelésének módját azok tényleges rendeltetése szerint állapítja meg. A döntő és legfontosabb változás azonban, hogy a költségvetési reform megszünteti a főváros gazdálkodásának eddigi bizonytalanságát, tudniillik, hogy befolynak-e az előirányzott bevételek olyan mértékben, hogy a szükséges kiadásokat fedezzék? Ezt a gondot most levették vállunkról. A nemzeti költségvetés alapelveinek megállapítása során ugyanis a Gazdasági Főtanács kimondotta, hogy ugyanakkor, amikor az adóztatás jogát és így természetszerűen az adóbevételeket az állam magának tartja'fenn, a főváros költségvetésében mutatkozó hiányt ezentúl az állam fedezi Ezzel 1872 óta elsőízben nyílik a székesfőváros törvényhatóságának alkalma valóban reális költségvetés összeállítására és a nyugodt, tervszerű gazdálkodásra Az adórészesedés megvonása tehát nem az autonómia pénzügyi megnyirbálását jelenti — amint azt a reakciós hírverés állítja —, hanem ellenkezőleg : az önkormányzat szilárd gazdasági alapjának megteremtésével és biztosí­tásával annak az autonómiának megerősítéséről van szó, mely nem az állammal szemben, hanem az állammal együtt dolgozik a hároméves terv sikerén, az egész ország népe életszínvonalának emelésén, demokráciánk, függetlenségünk és szabadságunk biztosításán. Ezek után felkérem a polgármester urat, hogy a főváros 1949. évi költségvetését legyen szíves előterjeszteni. A szó a polgármester urat illeti. !447. Bognár József polgármester költségvetési expozéja. !448. Elnök a költségvetési tárgyalás rendjére nézve a következőket javasolja : ma a költségvetést általános­ságban vitatjuk meg, majd az általános vita berekesztése után válaszadás és szavazás következik. Holnap, azaz csütörtökön a részletes vita lesz a következő hármas tagozódásban : 1. a községi háztartás és annak keretében kezelt intézmények; 2. az önálló vagyonkezelésű üzemek és alapok ; 3. a főváros hároméves tervének tárgyalása. A vita lezárása után ugyancsak válaszadás és szavazás, majd egyeztetés és a költségvetés mérlegének megállapítása következik. A közgyűlés a javaslatot elfogadja. !449. Köböl József elnök az ülést felfüggeszti. !450. Dr Varga Lajos alelnök a felfüggesztett közgyűlést újból megnyitja. !451—454. Az általános vita során felszólalnak Kiss Károly, Rubletzky Géza, Pakots Gvörev dr Újhegyi Lóránd bizottsági tagok. ' 6 '' !455. Bognár József polgármester válaszol az általános vita során elhangzott felszólalásokra. !456. Elnök által feltett kérdésre a közgyűlés a főváros 1949. évi költségvetését általánosságban elfogadja. !457. Elnök a közgyűlést 20 óra 18 perckor felfüggeszti és a vita folytatását 1948 december 16-án délután 3 órára tűzi ki. a közgyűlés jegyzője. _ alelnc*. alelnök. v elnök. ' . Hitelesítik: i törvényhatósági bizottsági tagok. / •

Next

/
Oldalképek
Tartalom