Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1901

13.1 1901. április 17. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 447 - 448

1901. április 17-iki közgyűlés. 446—448. szám. 169 Az ezidőszerint fennálló szabályrendelet 7. §-a értelmében ily házak csakis félreeső utczákban lehetnek, továbbá egyáltalában el vannak tiltva iskolák, templomok és középületek közeléből. A mennyiben pedig későbben keletkezik az ily házak közelében iskola, templom, vagy középület, a rendőrségnek kötelessége az ilyen házak kilakoltatása tekintetében az intézkedéseket megtenni. Még mielőtt az interpelláczió megtétetett volna, ez évi márczius hó végén felhivattak az összes kerületi elüljárők, hogy mindazon házakat jelöljék meg, a mtlyek ezen fennálló szabályrendelet 7. §-a értelmében kifogás alá esnek. Hét elöljáróság ezen felhívásra jelentését már meg is tette, közöttük a IV. ker. elüljáróság is, a mely megszüntetni béri többek közölt a • Váczi-utcza 82. sz. házban levő állapotokat is. A még hiányzó három jelentés beérkezte után a tanács a legerélyesebb intézkedéseket meg fogja tenni a rendőrségnél arra nézve, hogy ezen emiitett házak eltávolíttassanak. Polgármester úr ezen válaszát interpelláló bizottsági tag úr és a közgyűlés tudomásul veszi. !447. Halmos János polgármester úr a több napilapban megjelent téves hirek ügyében Kasics Péter bizottsági tag úr által tett interpelláczióra válaszolván, előadja, hogy a napilapokban megjelent fővárosi hirek tévesek, a mennyiben a Barnum-vállalat igenis fizet díjakat a fővárosnak. Barnum és Bailey-czég aziránt folyamodott a fővároshoz, hogy 14 napon át a Tattersallban előadásokat tarthasson. Az engedély megadatván, a vállalat engedély díj czimén fizet 2088 K-t, a melyből 728 K. a fővárosi szegényalapot illeti. Fizet azonkívül még a nevezett vállalat a tanács határozata értelmében az engedélydíj megváltása •fejében 3000 K-t a szegényalapnak és 2400 K-t városi vám fejében. Mindezeken kívül az ily vállalatok után állami adó is kivettetik, a mely után a 25%-os községi pótlékot is tartozik az illető leróni. A tévedés valószínűleg onnan származik, hogy a Tattersall maga nem fizet a fővárosnak díjat, mert attól a főváros díjakat nem is követel. A terület használatáért a Tattersall-társaságnak Barnum 2000 K-t fizet, de a főváros külön díj fizetésére a Tattersallt azért nem szori% totta, mert azt a főváros maga is a lótenyésztés érdekében támogatni szokta. A másik részére az interpellácziónak, a mely szerint a mérnöki eljárási díjak magasabban szedetnének, mint kontemplálva volt, megjegyzi, hogy ezzel a kérdéssel a közgyűlés 1899. évi november hó 6-án foglalkozott s a telkek Q-öle után a telekfelosztásokra nézve a díj •-ölenként 2 fillérben állapíttatott meg. A közgyűlés ezen határozatát a belügyminiszter úr is jóváhagyta. A határozat jóváhagyása után felmerült az a kérdés, hogy a 2 fillér helyett nem lenne-e czélszerübb a díjat egy fillérben megállapítani? Ez tehát nem tollhiba, mert ezt a kérdést a mérnöki hivatal valamelyik osztályában kezdték felemlíteni. Az eredeti jegyzékben szintén 2 fillér foglaltatik. Közelebbi adatokat nem volt képes megállapítani, csak annyit, hogy ezen eredeti díjjegyzékben valaki kék irónnal odajegyezte a szám, a 2 fillér mellé, hogy „10 G-öl". Az illető valószínűleg ugy akarta a dolgot kombinálni, hogy minden 10 D-öl után fizettessék a díj. Minthogy azonban az eredeti jegyzék is Q-ölenként 2 fillérrel van javaslatba hozva, mindezek arra engednek következtetni, hogy- annak idején a díj tényleg 2 fillérben lett megállapítva, s talán csak valakinek később jutott eszébe a 10 Q-öl utáni számítás. A tanács az eredeti és helyesen megállapított díjat fenn is tartotta. Az adott választ úgy az interpelláló bizottsági tag úr, mint a közgyűlés tudomásul veszi. !448. Dezsényi József bizottsági tag úr felszólalván, a következő interpellácziót intézi polgármester úrhoz: „Azon óriási áldozatok után, a melyeket a főváros a vízszolgáltatás körül meghozott, a lakosság elvárbatja, hogy legalább jó, tiszta