Bács-Kiskun megye múltjából 23. (Kecskemét, 2009)

TANULMÁNYOK - NÁNÁSI LÁSZLÓ: MAGYARORSZÁG ÜGYÉSZSÉGE AZ ELLENFORRADALOM ÉS A KONSZOLIDÁCIÓ IDEJÉN (1919-1922)

MAGYARORSZÁG ÜGYÉSZSÉGE AZ ELLENFORRADALOM ÉS A KONSZOLIDÁCIÓ IDEJÉN (1919-1922) A Tanácsköztársaság Forradalmi Kormányzótanácsának (FKt) 1919. augusztus 1-jei lemondását követően minden addiginál zavarosabb helyzet alakult ki az országban. Az egymást váltó, a megszálló hatalmak és a hazai fegyveresek árnyékában tevékenykedő kormányok sorban adták ki rendeleteiket a társadalmi és jogrend helyreállítására. Ezalatt azonban teljes lét- és vagyonbizonytalanság alakult ki, dühöngött a jogon kívüli megtorlás. Az újonnan alakult, Peidl Gyula vezette kormány augusztus 2-i rendeletei közül az 1. kimondta, hogy az ország népköztársaság, a 2. szerint minden addigi jogszabály érvényben marad, amíg azokat kifejezetten hatályon kívül nem helyezik, a 3. elrendelte az 1919. március 21-augusztus 2. között elkövetett politikai jellegű cselekmények miatti büntetőeljárások megszüntetését, a 4. pedig államrendőrség felállításáról szólt.

1 A másnap kiadott 5. rendelet szerint a bíróságokról és államügyészségekről 1919. március 21. után kiadott rendelkezések hatályukat vesztik, és a szervek az e napon fennállott szervezetükben és személyzetükkel ismét megkezdik működésüket.

2 Az újabb, Friedrich István vezetése alatti kormány augusztus 8-i ülésén kimondta, hogy az ország hivatalos elnevezése Magyar Köztársaság.

3 A továbbiakban alapvetően e kormány rendelkezései alapján került sor az igazságügyi szervek működésének helyreállítására és tevékenységük meghatározására. Ebben alapvető fontosságú volt az augusztus 20-án kihirdetetett és azonnal hatályba léptetett, a törvénykezés ideiglenes szabályozásáról szóló 4038/ME. rendelet, amelynek 1. §-a kimondta, hogy a jogalkalmazás során a korábbi törvényes jogszabályok az irányadók, a bíróságok pedig az alkotmányosság teljes helyreállásáig a köztársaság nevében ítélkeznek.

4 A rendelet megállapította, hogy a rendes bíróságok és államügyészségek működésének szünetelése alatt folytatott eljárás és ezalatt hozott határozat érvénytelen. A 10. § szerint azokat a bűnügyeket, amelyekben az igazságügyi szervek az elmúlt hónapokban nem járhattak el, „úgy kell tekintem, mintha a feljelentés vagy indítvány a jelen rendelet életbelépésének napján érkezett volna az államügyészséghez". A 11. § kimondta, hogy a Tanácsköztársaság idején likvidált bűnügyekben az eljárást folytatni kell. A 12. § egyszerűsítette az eljárást azzal, hogy a vizsgálatot ' Hivatalos Közlöny 1919/109. 1. o. (A felhasznált egyéb jogszabályok forrása: Corpus Juris Hungarici - A törvényekbe zárt történelem, CD 2000. január 1. Ha nem innen származik a forrás, az külön kerül feltüntetésre.) 2 Uo. 1919/110. 1. o. 3 Magyar Országos Levéltár (a továbbiakban: MOL) K. 27. Minisztertanácsi jegyzökönyvek (a továbbiakban: K. 27.). 4 Magyarországi Rendeletek Tára (a továbbiakban: RT) 1919/1. 647-651. o. Budapest, 1919.