Bács-Kiskun megye múltjából 21. (Kecskemét, 2006)

TANULMÁNYOK - SÓBER PÉTER: A BÁTMONOSTORI RÓMAI KATOLIKUS OLVASÓKÖR TÖRTÉNETE (1912-1949)

SOBER PÉTER A BÁTMONOSTORI RÓMAI KATOLIKUS OLVASÓKÖR TÖRTÉNETE (1912-1949) Bevezetés Az egyesületek, vagy egyletek - ahogy régebben sokszor hívták őket - általában alapszabály alapján létrejött társulások, amelyek magánkezdeményezésre alakultak és állami támogatásban nem részesültek. Működésüket a tagdíjból befolyt összegből próbálták fedezni. Többféle jellegű egyesület és csoportosulás létezett. Voltak gazdasági, szakmai és szakmai önképzőköri, sport, kulturális-népnevelő, közhasznú, segélyező, munkás, közhasznú és társadalmi-társasági egyesületek, és természetesen a politikai egyesületeket sem hagyhatjuk ki a sorból.

1 Az első egyesület még a XVIII. század legvégén alakult meg Magyarországon, de az egyesületek nagyobb számban való elterjedése csak a XIX. században történt. A gondolat Széchenyi István nevéhez köthető, aki külföldi útjain látta, hogy a kaszinóknak, egyleteknek, sportköröknek és kluboknak nagy hagyományaik vannak, és jelentős szerepet töltenek be a társadalmi életben. Úgy vélte, hogy az államtól független társulások elterjesztése feltétlenül szükséges és jótékony hatású lenne Magyarországon, így aztán Pesten megalakult az első kaszinó. Ennek példájára sorra alakultak a nagyobb városokban a kaszinók, olvasó- és polgári körök. Az 1848-49es forradalom és szabadságharc bukása után a civil társadalmat megjelenítő egyesületek nem működhettek, kivéve a katolikus szellemiségűeket. Maguk az olvasókörök angol mintára szerveződtek, és német hatásra terjedtek el hazánkban. 1867, vagyis a kiegyezés után a légkör egyre inkább kedvezett a különböző társasági fonnák elterjedésének. Azonban nemcsak a politikai légkör szabadabbá válása járult hozzá az egyesületek számának növekedéséhez, hanem az igény is rendkívül módon megnőtt az egyesülethez való tartozást tekintve. A két momentum együttes megjelenése eredményezte az egyesületek tömeges elterjedését az országban.

2 Az olvasókörökben kezdetben napi- és hetilapok olvasása, előadások tartása, és természetesen a mindennapi gazdasági, politikai ügyek és események megtárgyalása folyt. Különösen fontos tényezőt jelentett egy kistelepülésen egy-egy olvasó- vagy gazdakör, hiszen az egész falu kulturális fejlődését, összefogását segítette elő. A dualizmus évtizedei tehát jelentős pozitív változásokat eredményeztek az egyletek újbóli elterjedésében és működésében. A gazdasági fejlődés, és a jelentős társadalmi átalakulások hatására maguk az egyesületek is differenciálódtak. Ennél is jelentősebb volt az a hatás, hogy immár nemcsak a nagyobb városokban, hanem a kistelepüléseken is sorra alakultak a gazdasági, kulturális stb. egyletek, körök. Egyetérthetünk azzal a véleménnyel, miszerint „Az egyesületek jelentették a dualista BŐSZE Sándor, 1987. 37^10. KOVALCSIK József, 2003. 393-394.