Bács-Kiskun megye múltjából 21. (Kecskemét, 2006)

TANULMÁNYOK - NÁNÁSI LÁSZLÓ: MAGYARORSZÁG ÁLLAMÜGYÉSZSÉGE AZ 1918-19-ES FORRADALMAK IDEJÉN

NÁNÁSI LÁSZLÓ MAGYARORSZÁG ÁLLAMÜGYÉSZSÉGE AZ 1918-19-ES FORRADALMAK IDEJÉN 1918 őszére az Osztrák-Magyar Monarchia katonai veresége nyilvánvaló lett. A rosszul ellátott katonaság lázongott, gyakoriak voltak a szökések. A hátországban a lakosság nagy része elemi létfenntartási gondokkal küszködött. Az év során sztrájkok, tüntetések törtek ki a nyomorúságos életviszonyok miatt. Az általános zavar és bomlás állapotában 1918. október 24-én megalakult Károlyi Mihály gróf vezetésével a Magyar Nemzeti Tanács, amely 26-án a sajtó útján lépett a nyilvánosság elé „Magyarország népéhez" intézett kiáltványával. Ez békét és az ország demokratikus átalakítását tűzte ki célul. Követelte a háborús korlátozások megszüntetését, amnesztiát a politikai elítélteknek, a cenzúra, az egyesülési és gyülekezési szabadság korlátozásainak eltörlését. A kiáltvánnyal a tanács ellenkormányként lépett fel, mert felhívásában az „összes külföldi népeket és kormányokat" arra szólította fel, hogy „minden Magyarországot érintő ügyben a mai kormányhatalom helyett... a Magyar Nemzeti Tanáccsal keressenek közvetlen kapcsolatot".

1 A kiáltvánnyal kapcsolatban a Budapesti Királyi Ügyészség vezetője, Váry Albert - az izzó közhangulatra figyelemmel - jelentésében úgy foglalt állást, hogy „bár a felhívásban a Btk. 173. §-ába ütköző lázítás bűntettének jelenségei mutatkoznak, a bűnvádi eljárás megindítását célszerűségi okokból mellőzendőnek" tartja.

2 Október 3 l-re a Nemzeti Tanácshoz pártolt katonák és a felfegyverzett munkások elfoglalták a főváros stratégiai pontjait, s így győzött a forradalom. Az uralkodó ezt tudomásul véve még aznap kinevezte Károlyi Mihályt miniszterelnökké. A hatalomváltás következményeként már október 31-én aláírás nélküli távirat ment az Igazságügyi Minisztériumból a főügyészeknek és az országos büntetőintézeteknek, hogy mindazokat, akik a Btk. I—VII. fejezetében meghatározott (állam elleni) bűncselekmények miatt voltak fogva, azonnal bocsássák szabadon.

3 Ezt a rendelkezést a minisztérium november 2-án kiegészítette, és így a főügyészek még aznap táviratban utasították alárendeltjeiket a más törvények (1913: XXIII., XXXIV., 1914: XL., 1912: LXIII.) hatálya alá eső, politikai jellegű bűncselekmények miatti eljárások további intézkedésig való függőben tartására, az ezek miatt letartóztatottak szabadítására. Az ügyészségeknek indítványozniuk kellett a bíróságoknál, hogy a rendelkezések hatálya alá eső bűnügyekben „a már kitűzött főtárgyalási napok beszüntessenek", a többi ügyben pedig a kitűzés mellőztessék.

4 1 RÁNKI György (fószerk.), 1978. 60-61. 2 SCHÖNWALD Pál, 1969. 28-29. 3 Uo. 37.; A Budapesti Királyi Főügyészség 1918. november l-jén adta ki 7462. fü. távirati utasítását. L.: Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltára (a továbbiakban: BKMÖL) VII. 16. A Kalocsai Államügyészség iratai (a továbbiakban: VII. 16.). 483. doboz. 4 BKMÖL VII. 16. 483. doboz. Budapesti Királyi Főügyészség 7491/1918. Fü.; Magyarországi rendeletek tára. 1918. 2196.