Bács-Kiskun megye múltjából 21. (Kecskemét, 2006)
TANULMÁNYOK - SÓBER PÉTER: A BÁTMONOSTORI RÓMAI KATOLIKUS OLVASÓKÖR TÖRTÉNETE (1912-1949)
ezen a területen. A tatárjárás után a kalocsai érsek szerezte meg - törvénytelenül - a falut és vele a birtokot. A 14. században a bencés szerzetesrend monostort épített a település mellett, amely a török hódítások idején egyre inkább elnéptelenedett, és gyakorlatilag megszűnt létezni. 1516-ban a király elajándékozta a mezővárost. A török kori felmérések idejéből tudjuk, hogy a falu neve Monostor volt, és 20 ház állt benne. A török uralom megszűnése után a kamara kezébe került a falu és a hozzá tartozó birtok. A XVIII. század elején mindössze 11 család élt Monostoron. A betelepülések után új templomot építettek a falu lakosai. 1900-ban már 2674 fő élt itt, főként római katolikus magyarok. Az olvasókör megalakulásának idején, vagyis az 1910-es években a település népessége a következőképpen nézett ki. Lakosainak száma 2618 fő volt. A község lélekszáma a dualizmus idején folyamatosan növekedett, hiszen 1869-ben lakosainak száma 2019 fő, 1880-ban 2346, 1890-ben 2613, 1900-ban 2674 fó, ekkor azonban csökkenés következett be, mivel 1910-ben a lakosok száma már csak 2617 volt. Nem tudni, hogy ez a kismértékű csökkenés minek a hatására történt. A lakosság nagy része magyar anyanyelvű volt, összesen 2581 ember vallotta magát magyarnak, 24-en németnek, 1 tót, vagyis szlovák, 2 szerb, és 10 egyéb nemzetiségű volt a faluban. A vallási viszonyokat tekintve 2578 fő, vagyis a lakosság 98%-a volt római katolikus, 3 fő görög katolikus, 3 fő református, 4 fő görögkeleti, izraelitaként 20 fő volt nyilvántartva. A nemek megosztottsága szerint 1324 férfi, és 1294 nő élt a településen. 7 A gazdasági viszonyok alapján 1028 kereső és 1590 eltartott volt a faluban. A lakosok többsége a mezőgazdaságból élt, ahogyan ez várható a falusi lakosság esetében. Pontos számuk 923 fő, az iparban 46-an dolgoztak, kereskedelmi és hiteltevékenységből 10, közlekedésből 5 fő élt, a közszolgálatúak és szabadfoglalkozásúak száma 18 fó volt. 4 fő napszámosként dolgozott, 10 fő pedig házicselédként kereste meg a napi betevőre valót, 1 ember a véderő kategóriába lett besorolva. Az olvasókör működése A Bátmonostori Római Katolikus Olvasókör 1912. szeptember 2-án alakult. Első elnöke a helyi plébános, Perndl Adorján volt. Ez a későbbiekben is így maradt, vagyis a falu plébánosa volt egyben az olvasókör elnöke is. A kör alapszabályát, amely sajnos a későbbiekben elveszett, 1912. december 16-án hagyta jóvá a belügyminiszter. 9 Az olvasókör célja a község területén élő katolikusok szellemi, társadalmi érdekeinek előmozdítása, a katolikus szellemiség és erkölcsiség továbbadása volt. A bátmonostori olvasókör, mint általában az olvasókörök, a politika kizárásával jöttek létre, vagyis saját bevallásuk és céljuk szerint nem kívántak pártpolitikával vagy országos politikával foglalkozni. Ezt - egy-két kivételtől eltekintve - be is tartották. 7 Magyar Statisztikai Közlemények. 1912. 176-177. és 800-801. 8 Magyar Statisztikai Közlemények. 1913. 350-351. 9 Az alapszabályt a 184.878/1912. számmal hagyta jóvá a belügyminiszter. Lásd: PÉTERNÉ Fehér Mária-MIKOLAJCSIK Lászlóné, 2003. 36.
