Bács-Kiskun megye múltjából 12. (Kecskemét, 1993)

Tóth Ágnes A MAGYARORSZÁGI DÉLSZLÁVOK HELYZETE ÉS TÖREKVÉSEI 1945-1948 (Dokumentumok)

Tóth Ágnes* A MAGYARORSZÁGI DÉLSZLÁVOK HELYZETE ÉS TÖREKVÉSEI 1945-1948 (Dokumentumok) A II. világháborút követően sem az egyes pártok, sem az Ideiglenes Nemzeti Kormány nem foglalkozott súlyának megfelelően a Magyarországon élő nemzetiségek helyzetével, s programadó módon jövőjével sem. Az 1944. december 2-án Szegeden létrejött Magyar Nemzeti Függetlenségi Front programja minden magyar állampolgárt illetően síkraszállt ugyan az emberi és polgári szabadságjogok biztosításáért, de nem szólt külön az országban élő nemzetiségekről.

1 Az 1945 folyamán napvilágot látott pártprogramok már deklaratív módon is foglalkoztak az itt élő nemzetiségiek helyzetével, a hozzájuk való viszonyulással. E programok mindegyike egyenjogúságot, szabad fejlődést irányzott elő számukra, és jogaik részletes kidolgozását ígérte. A gyakorlatban azonban, a Magyarországon élő, egymástól is lényegesen eltérő helyzetben lévő nemzetiségekhez való viszonyulást, azok kül- és belpolitikai súlya, nem pedig egy átgondolt nemzetiségpolitika elvei határozták meg. Jól tükrözik ezt, s természetesen ezen túlmenően a hazai délszlávság háború utáni helyzetét, törekvéseit is, az alább közreadott dokumentumok. A magyarországi délszlávok háború utáni magatartását, föllépésének módját nagymértékben befolyásolta a szovjet-orosz hadsereg jelenléte, a pánszláv tudat ismételt megerősödése. 1944- 45 fordulóján újból napirendre került a bajai háromszög Jugoszláviához csatolásának kérdése. A déli határmenti falvakban jelentős mozgalom bontakozott ki a szerb törekvés támogatására. A szerb partizánok segítségével pedig több Bács-Bodrog vármegyei községben — Gara, Csávoly, Hercegszántó — délszláv közigazgatást szerveztek.

2 Az ún. nemzeti felszabadító bizottságok az állami végrehajtó hatalom kizárólagos birtokosának tekintették magukat, s ugyancsak a szerb partizánok segítségével saját karhatalmat is szerveztek. Több helyütt, így „Ga* A szerző az 1992-93-as akadémiai évben a Collegium Budapest ösztöndíjasa 1. Balogh Sándor-Izsák Lajos: Pártok és pártprogramok Magyarországon (1944-1948.) Budapest, 1977. 10-13., 161-165. 2. Bács-Kiskun Megyei Levéltár (BKML.) Bács-Bodrog vármegye alispánja 408/1945. és Fehér Mária: A Bács-Bodrog megyei délszlávok alsó fokú oktatásának történetéhez 1945- 1948. In.: Bács-Kiskun Megye múltjából V., 1983. 537-575.