Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 1. (Budapest, 2006)
TANULMÁNYOK - SZABAD KIRÁLYI VÁROSOK - Oborni Teréz: A fejedelemség-kori erdélyi várostörténet kérdéseiről
egy része, de továbbfejlődésre nem maradt lehetőség. 10 Erdélyre vonatkoztatva is Buda eleste lehet egyfajta határ, a politikatörténetben mindenképpen, hiszen a keleti országrész leszakadásában is a Buda elestével együtt járó szultáni döntés volt meghatározó erejű. A szultáni parancs értelmében kapta meg ugyanis Izabella királyné, János király özvegye Erdélyt és leghívebb támaszuk, Petrovics Péter a Temesközt. A kényszerből elkülönülő területi egységnek kellett aztán újraalkotnia saját országát, alkotmányát, kormányzatát, államiságát és ebből is fakadóan újjáépítenie gazdaságát, kereskedelmi hálózatát. 11 A század nyolcvanas éveire új hannincadhelyek felállításával fokozatosan kialakult egy új vámhatár a nyugati határszélen, miközben a régi huszadhclyck forgalma visszaesett, vagy legalábbis a mindenkori politikai-katonai helyzet függvényében fluktuált. A szász városok Mohács előtti évtizedekben prosperáló kereskedelme nyilvánvalóan szűkebb keretek közé szorulva tudott tovább működni, bár a legújabb kutatási eredmények azt mutatják, hogy a szász kereskedők igen gyorsan alkalmazkodtak a megváltozott körülményekhez, és szinte törés nélkül folytatták tevékenységüket. 12 A várostörténeti kutatások és eredmények hiányosságaihoz szorosan kapcsolódnak a fejedelmi kor gazdaságtörténetének ismeretlen, nem kutatott és nem feldolgozott kérdései. E téren is komoly feladatok állnak a korszak kutatói előtt, hiszen a céhesipar korabeli kiterjedtsége és tevékenységi köre, ennek változásai a Mohács utáni másfél évszázadban, vagy a fejedelemség kereskedelmi kapcsolatai nagy mértékben befolyásolták a városiasság színvonalát is. De ide tartozhatnak a nagyobb uradalmak gazdálkodásának vizsgálatai is, amiből a kisebb piackörzetek deríthetők fel, azok központi településeivel együtt. A fejedelemség kialakulása nemcsak új állami kereteket teremtett, de azt is magával hozta, hogy miközben egyrészt tovább eltek a középkorban kialakult városok és városias jellegű települések - amelyek olykor veszítettek jelentőségükből, máskor megerősödtek -, másrészt az új államban különleges helyzetű település-típusok formálódtak ki. Az egyes várostípusok elnevezései megmaradtak, az elnevezések mögötti jelentéstartalom azonban bizonyos mértékig módosult, a késő-középkori állapotokhoz képest megváltoztatva az erdélyi városok közötti hierarchiát. A fejedelemség-kori város- illetve település-típusok meghatározásához mindenekelőtt kiváltságaiknak, sza10 KUBINYI ANDRÁS: A XV-XVI. századi magyarországi városi fejlődés kérdéseihez. In: Századok 99. (1965) 5 13-521. p.; Nem tudjuk azt sem, hogy az országos belső piac szerveződéséhez mennyiben járul(hat)tak hozzá az erdélyi szász városok a középkor végén. Granasztói György ugyanis Brassó esetében azt állapította meg, hogy kevés olyan szál létezhetett a 15. század végén, amely e várost valamiféle országos belső piachoz kötötte. GRANASZTÓI GYÖRGY: Társadalmi tagozódás Brassóban a XV. század végén. In: Századok 106. (1972) 350-399. p. 11 Megjegyzendő azonban, hogy a politikatörténeti események a gazdaság és a kereskedelem működésében nem mindig okoznak akár azonnali vagy közeli változást: Gecsényi Lajos egyik előadásában (I. Ferdinánd konferencia, Budapest, 2003. október 17.) kifejtette, hogy I. Ferdinánd uralma alatt az ismert politikai-katonai nehézségek és változások ellenére élénk, sőt virágzó kereskedelmi forgalom folyt Magyarország és az osztrák tartományok között. Az előadás szövege megjelent a Rubicon 2003. 11-12. számában. 12 PAKUCS MÁRIA: The Trade of Sibiu in the Sixteenth Century: the Evidence of the Town's Customs Registers. PhD Thesis, Central European University, Budapest, 2004.
