Emancipáció után II. - Budapesti Negyed 60. (2008. nyár)
SAJTÓ ÉS IRODALOM HATÁRÁN - ÁCS GÁBOR: Kiss József irodalmi indulása
lalat tárcaregény-írója. A Budapesti rejtelmek mellett születik meg Jokli című elbeszélése, amely ígéretes prózaírói tehetségről árulkodik. A regénynek azonban nincsen folytatása. A Zsidó dalok jelentősége nem csupán abban tárul elénk, hog)- csaknem minden későbbi sikeres műfaja (a verses epika, a népnemzeri költészet kifejezéskészlete, dalai, de városi-filozofikus költészetének csírái, a hagyomány és a modernitás e korban egymással folytatott keserves küszködésének élménye) megtalálható benne, hanem abban is, hog)e kis kötet a maga mindössze kilenc versével annyira sikeres, hog)- becsénél fogva megélhetése is biztosítva látszik, sőt a zsidó kongresszusra írt programversei összefoglalják a szabadságharc közös élménye nyomán fakadó társadalmi konszenzust is, amely a zsidóság számára azonosulásra késztető, a befogadó nemzet részéről pedig az emancipációban és a vallásos recepcióban kifejeződő folyamatot és magatartást alakít ki. A kiegyezés utáni korszakban ő az egyetlen magyar zsidó költő, akinek költészetén következetesen keresztülível ez a gondolatrendszer. 15 Költői indulása a Zsidó dalokkal megtörténik, első felfedeztetése pedig a Simon Judit révén 1875-ben, ám röviddel azután hat évre a mindennapi robotba merülő, ámde a kor felfogása szerint tiszteletreméltó hitközségi jegyzői hivatalt vállalt Temesváron. 17 Az Egyenlőség megindulásánál Pesten találjuk, de irodalmi lapalapítási kísérlete a tiszaeszlári vérvád kavarta politikai hullámverés miatt megbukik, s A Hét című irodalmi lapját majd csak néhány évvel később tudja megalapítani. E rövid időszakban azonban kialakul csaknem egész költészetére jellemző allegória- és motívumkészlete. Ezzel foglalkozik tanulmányunk első része, majd ezt követően - ha csupán szűkösen is - betekintünk a Képes Világnál végzett lapszerkesztői tevékenységébe. Azért szűkösen, mert ez a rövid időszak, amikor teljesen egymaga szerkesztette a lapot, nem csekély mennyiségű filológiai problémát rejteget, s ezeknek csak töredékére térhetünk itt ki. Lapszerkesztő tevékenysége költői és ismeretanyaga számára hatalmas gazdagodási lehetőséget kínált. Több éven keresztül maga írt a lapban apró, töltelék jellegű cikkeket a legkülönfélébb témákban, amelyek megkívánták az (elsősorban külföldi) sajtó rendszeres olvasását. Az „eredeti munkák" közlése révén pedig kapcsolarba került kora irodalmi életével, és a beküldött művek értékelésével kialakíthatta pontos és szilárd kritikai elveit, melyeket nem csupán a maga költészetében igyekezet kamatoztatni, hanem ezek juthattak érvényre később annak az irodalmi lapnak, A Hétnek a szerkeszrésében is, amelyet a kiegyezés utáni korszakban a legszínvonalasabbak között tartottak számon, és amelyről évekkel később Koszié E kötél verseinek némelyikével bővebben foglalkozik Ács Gábor: Nemzetfelfogás és magyarságkép Kiss József költészetében. In: Bényei Péter - Gönczy Mónika (szerk.): Nemzet identitás - irodalom. A nemzetfogalom változatai és a közösségi identifikáció kérdései a régi és a klasszikus magyar irodalomban. Debrecen, 2005. 17 Többek között Goldziher Ignác megélhetését is a pesti hitközségi titkári állás biztosította, sőt Arany Jánosnak is az akadémiai titkári állás jelentette meg nyugodtabb pesti napjait.
