Emancipáció után I. - Budapesti Negyed 59. (2008. tavasz)
KOR, ESZME TÖRTÉNET - KÖVÉR GYÖRGY: A regále-bérlettől a virilizmusig
nűleg Frankli Sámuel 30 éves, péchujfalui (Sáros megye) „józan szeszfőző" és Reiner Sámuel 35 éves [nyír]gyulaji származású is0 * 25 pán is Lichtmann háznépéhez számított. „Szeszfőző", „haszonbérlő", „földmíves" hogy Lichtmann legfontosabb foglalkozási azonosításait felidézzük, s tegyük hozzá, bizonyos értelemben így eg^'ütt mindegyik megállja a helyét az 1840-es években. A jobbágyfelszabadítást követő első kataszteri felvételben a Lichtmann név semmilyen formában nem fordul elő, pedig ekkor már nemcsak Geiger Emma [sic!], hanem más, korábbi összeírásokban szintén felbukkanó zsidó kereskedők, Löventhal Soma és Stark Rébi [!] is szereztek maguknak házat, hozzávaló kerttel. 26 A felhalmozásnak ezt az útját különösen érdekessé teszi számunkra az, hog)" a Lichtmann család (vag)" annak legalábbis egyik ága) láthatóan később is tartózkodott a földbirtok tartós tulajdonként való megszerzésétől. Az 1870-es kataszterben Lichtmann Móricnak és kisebbik fiának, Jakabnak mindössze a Belső szőlő nevű határrészben van 237, illetve 230 négyszögölnyi parcellája. Tehár se földet, se lakóházat nem vásároltak, hanem hosszú távú bérletre rendezkedtek be. Ezt azonban a tulajdonviszonyokat rögzítő kataszter nem tünteti fel. A legidősebb fiú, József az egyetlen, aki mintegy kétszer annyi, 508 négyszögöl Belső szőlőbeli - úgy látszik obligát - szőlő mellett az Újfaluban csaknem 600 négyszögölnyi udvart két lakházzal, gazdasági épülettel, valamint 1254 négyszögölnyi saját kertet mondhatott magáénak. Szántót azonban ő sem birtokolt. Ekkorra már a nagyobbik fiúk a gazdálkodás mezejére léptek (a harmadik szülött sorsáról sajnos nincs tudomásunk). Arról azonban, hogyan jutottak el idáig a fiúk, nagyon kevés információnk van. Az biztos, hog)" József feltehetően bérlőként közben másutt is szerencsét próbált, ugyanis az 1860-as évek eszlári adóösszeírása [újjfehértói lakosként tünteti fel. Jakabról csupán annyit tudunk, hog)" tanulmányai befejeztével apjával együtt gazdálkodott. Mindkettejük máshonnan hozott magának feleséget: József Mándokról Rochlitz Birit, Jakab az Ung megyei Felső-Ribnyiczéből Ehrenreich Máriát vette nőül. A házasságokat bőséges gyermekáldás kísérte: a perrel kapcsolatos vizsgálat idején József 48 évesen nyolc gyermek, Jakab pedig 42 évesen hét gyermek atyjának mondta magát. Mint a függelékben közölt családfából látható -a korabeli töredékes, illetve az utólagos anyakönyvezés gyakoriara ellenére -, a família tagjainak többségét rekonstruálni tudtuk. Itt említendő meg, hog)" az 1882-83-as vizsgálat során keletkezett adatokban József már csengeri, Jakab pedig 27 zsadányi szülerésűként szerepelt. Ám ha földet nem vesznek, akkor vajon lehetséges-e egyáltalán vagyonosodásuk megragadása? Forrásként szinte kizárólag az adójegyzékek kínálkoznak, már ha nem vagyunk eleve bizalmatlanok mindenféle 25 SZSZBML, IV. B. 109. 348. old. 26 Magyar Országos Levéltár (MOL) S 79 Kataszteri iratok, 758. cs. 947, Tiszaeszlár. Vallomány- vagy telekkönyv, 1852. Az ungvári születésű Leventhal szintén beházasodott vő volt, felesége az eszlári születésű Stark Sára láthatóan egy másik, régebb óta itt élő zsidó családhoz tartozott. 27 Vö. Kövér György: Performációk I, „Zsidó társadalom" Tiszaeszláron a nagy per előestéjén. Korall, 2004. szeptember 17. sz. 15. old.
