Emancipáció után I. - Budapesti Negyed 59. (2008. tavasz)
KOR, ESZME TÖRTÉNET - KÖVÉR GYÖRGY: A regále-bérlettől a virilizmusig
Majer Netrivel élr ekkor. Három fia, József, Jakab és Ábrahám 11, 7 és 4 évesek voltak, s mindhárman - a névjegyzék szerint [ Hejő]csabán látták meg a napvilágot. 16 Ezekkel a születési helyekkel ugyan némi probléma adódik a későbbiekben, de ebben, rendezett zsidó anyakönyvezés híján, akkoriban nincs semmi meglepő. Az azonban első megközelítésre is valószínűsíthető, hogy a gyerekek az első feleségtől származtak. (A családfát lásd a függelékben.) Zemplén vármegye 1812-es zsidóösszeírásában két Lichtmann családfő is szerepel Monokon: Farkas és Samuel, egyikük lehetett Mór apja. 17 A legidősebb fiú, József halotti bizonyítványából úgy tudjuk, hog)' anyját Fred (nyilván: Fried) Gizellának hívták. 18 A Fried család a környék egyik legjelentősebb zsidó haszonbérlőjének számított a 19. század első felében. A Ftied-testvérek közül Mózest, 1786—88 között nánási kocsmabérlőt eszlári zsidóként emlegették, Simon szentmihályi kocsmárosként volt ismert, a legfiatalabb, Dávid pedig 1800-tól lett Nánás árendátora (bérlője), s 1836-tal bezárólag egyenesen a hajdúkerület zsidó bíró posztjáig vitte. 19 S bár felekezeti anyakönyvek híján nem tudom, hogy a fiatalon elhalt Fried Gizella melyik Fried-testvérnek a leánya lehetett, az azonban kétségtelennek tűnik, hogy az 1848-as idézett zsidóösszeírásban Eszláron első helyen szereplő Sáros megyei Geiger Emánuel nevű „földmíves" felesége a 23 éves nánási születésű Fried Rozália volt. A 22 éves Fried Móric, szinrén „földmíves", ugyancsak Nánásról, ugyanitt élt feleségével és két gyermekével. A Friedek tehát, akik eredetileg Nánáson eszlári zsidónak számítottak, most Eszláron nánási zsidóként Zemplénből, Sárosból vonzották ide a bérlő vöket. A „földmíves" keresetmód természetesen birtokot nem, legfeljebb bérieret jelenthetett ekkoriban, ám az 1848-as összeírásból önmagában nem derül ki az árenda természete. 20 A megyei Tűzkármentesítő Társulat becsérték-felméréséből viszont tisztán látszik, hog)' Lichtmann Móricnak 1844 őszén, báró Bánffy Jozefa haszonbérlőjeként, vagyona legjelentősebb tételét a „szeszgyár" tette ki. 21 SZSZBML, IV. B. 109. Zsidóösszeírás, 1848. 348. old. Goldberger Izidor: Zemplénvármegyei zsidó családfők az 1811-12. évben és szereplésük a Napoleon elleni nemesi felkelésben. Klny. az Adatok Zemplénvármegye Történetéhez című havi folyóirat XVI—XVII. évfolyamából. Sátoraljaújhely 1910. 26. old. Megjegyzendő, hogy a fenti nevek csak 1812-ben fordulnak elő, 1811-ben viszont nem. A környéken még másutt is előbukkannak Lichtmann családnevűek, például Sátoraljaújhelyen Jacob és Josef. Uo. 33. old. SZSZBML, XXXIII. 1. a. 110. c. 1. Tiszaeszlár, Halotti anyakönyvi másodpéldányok, Radies Kálmán (szerk.): A Hajdú-Bihar megyei zsidóság történetének levéltári forrásai. Debrecen, 1997.163-165., 170. old. A Fried-dinasztiáról szóló alapos feljegyzésért Husvéth András levéltáros kollégának tartozom köszönettel. 20 Az 1848-as zsidóösszeírás szerint Szabolcsban a 2383 önálló kereső közül 351 volt kereskedő, 240 korcsmáros, 231 haszonbérlő, 208 boltos, 181 napszámos és 103 „gazdálkodó", hogy csak a legnagyobb foglalkozási csoportokat érintsük. Ld, Takács Péter: Adalékok a Szabolcs megyei zsidóság társadalmi helyzetéhez 1848-ban. In: Alföldi társadalom, 1991. II. k. Békéscsaba, 1991. 81-82. old. 21 SZSZBML, X. 204.15. d. 134. Eszlár hellysége épületeinek összeírása és betse 1843 és 1844 évben.
