Orbis pictus – város-(fotó)-történet - Budapesti Negyed 5. (1997. tavasz)

KÉPVARÁZS - KOLTA MAGDOLNA Képmutogatók Pest-Budán

KÉPVARÁZS Képmutogatók Pest-Budán KOLTA MAGDOLNA Â

képek, a látvány nyújtotta élmény története jócskán megelőzte a fényképezés feltalálását. Mint oly sok minden, a fotográfia sem előzmények nélküli újdonság, nem társtalan különlegesség a képek birodalmában. A fotográfia kultúrtörténetének első fejezete annak a hosszú útnak a végigkísérése, amelyet végigjárva az emberi látás, a látás útján való befogadás képessé vált a fotográfiai kép — egyfajta absztrakt jel — értelmezésére. Az út két végpontja a pocsolyában megpillantott arcmás, illetve az olcsó, sokszorosítható, könnyedén elkészíthető fotográfiai kép. A kettő között az újkori Európa vizuális kultúrájának színes kavalkádja: ördöngösként tisztelt varázslámpások, optikai kísérletek nyomán piacra dobott játékszerek, bonyolult rajzmasinák, a világ teljességét szobányira zsugorító panorámák és kozmorámák, pörgő-forgó mozgásimitációk és számtalan más eszköz. A pest-budai polgár is jóval korábban tette ki magát a képek okozta izgalmaknak, mint hogy — a korabeli híradások tanúsága szerint — Vállas Antal, az értő közönség asszisztálása mellett, elkészítette volna első dagerrotípiáit a budai Duna-partról. Szegődjünk most a szórakozni vágyó pesti polgár nyomába, s lépten-nyomon találkozni fogunk a fotográfia őseivel és távoli rokonaival, az optikai játékokkal, festett, kivágott és egyéb képekkel. Kőrútunkon vásári mutatványosokra és ámuló közönségükre bukkanunk: a kései szemlélő számára valamennyien a képcsinálás folyton változó mivoltát, állandó átalakulását bizonyítják.