A város alatt - Budapesti Negyed 5. (1994. ősz)

BETEMETVE - PRAKFALVI ENDRE A budapesti „ős-metró" (1949-1956)

A budapesti ős-metró (1949-1956) PRAKFALVI ENDRE „Nem igaz..., hogy az osztálytársadalmak építészete és a mi építészetünk között a döntő különbség, hogy míg az reprezentál, ez az embert szolgálja. A mi építészetünktől sem idegen a rep­rezentálás. Itt példaként összevethetjük a moszkvai Metrót a párizsi Metróval. A párizsi Metró... teljesen célszerű, a funkcionalizmus" dolgában nincs rajta semmi kifogásolni való. De vajon milyen érzést vált ki a Metró a párizsi munkásból, akinek ez a fő forgalmi eszköze? Amikor munkába menet vagy... jövet bemegy ezekbe a funkcióiknak teljesen megfelelő föld­alatti állomásokba, az ürességnek, a sivárság­nak, a reménytelenségnek, a robotnak az érzését táplálja benne a párizsi Metró rideg » célsze­rűsége «. Es a moszkvai Metró? Szobrászattal egybe­kapcsolt architetúrájával... fényűzésével táp­lálja a munkába menő... jövő dolgozóban azt az érzést, hogy a Szovjetunióban akkor is ün­nepnap van, amikor nincsen vasárnap... kü­lönféle funkcionalizmusról van szó. " Révai József (1951 f Előzmények Pest Buda metropolisszá válását végig­kísérte a villamos-vasúti közlekedés föld alatt történő megoldásának az eszméje. A múlt század utolsó negyedében a Közmun­katanács sikeresen mentesítette - a Köz­gyűlés ellenében - a Sugár utat előbb a ló­vasút (London és Párizs példája nyomán), majd a niveaun vezetett vasút veszélyeitől, mert így maradhatott meg mint reprezen­tatív dísz- és korzóút az Andrássy út. A Mil­leniumra ugyan elkészült a kontinens első földalatti (kéreg) vasútja, 2 azonban a szá­zadfordulótól kezdve párhuzamosan meg­jelenő nagyvasúti és tömegközlekedési el-

Next

/
Oldalképek
Tartalom