A város alatt - Budapesti Negyed 5. (1994. ősz)

BETEMETVE - PRAKFALVI ENDRE A budapesti „ős-metró" (1949-1956)

A budapesti ős-metró (1949-1956) PRAKFALVI ENDRE „Nem igaz..., hogy az osztálytársadalmak építészete és a mi építészetünk között a döntő különbség, hogy míg az reprezentál, ez az embert szolgálja. A mi építészetünktől sem idegen a reprezentálás. Itt példaként összevethetjük a moszkvai Metrót a párizsi Metróval. A párizsi Metró... teljesen célszerű, a funkcionalizmus" dolgában nincs rajta semmi kifogásolni való. De vajon milyen érzést vált ki a Metró a párizsi munkásból, akinek ez a fő forgalmi eszköze? Amikor munkába menet vagy... jövet bemegy ezekbe a funkcióiknak teljesen megfelelő földalatti állomásokba, az ürességnek, a sivárságnak, a reménytelenségnek, a robotnak az érzését táplálja benne a párizsi Metró rideg » célszerűsége «. Es a moszkvai Metró? Szobrászattal egybekapcsolt architetúrájával... fényűzésével táplálja a munkába menő... jövő dolgozóban azt az érzést, hogy a Szovjetunióban akkor is ünnepnap van, amikor nincsen vasárnap... különféle funkcionalizmusról van szó. " Révai József (1951 f Előzmények Pest Buda metropolisszá válását végigkísérte a villamos-vasúti közlekedés föld alatt történő megoldásának az eszméje. A múlt század utolsó negyedében a Közmunkatanács sikeresen mentesítette - a Közgyűlés ellenében - a Sugár utat előbb a lóvasút (London és Párizs példája nyomán), majd a niveaun vezetett vasút veszélyeitől, mert így maradhatott meg mint reprezentatív dísz- és korzóút az Andrássy út. A Milleniumra ugyan elkészült a kontinens első földalatti (kéreg) vasútja,

2 azonban a századfordulótól kezdve párhuzamosan megjelenő nagyvasúti és tömegközlekedési el-