Kubinyi András: Tanulmányok Budapest középkori történetéről II. - Várostörténeti tanulmányok 11/2. (Budapest, 2009)
Arcok a középkori Budáról - A nürnbergi Hallerek Budán. Adalékok a késő középkori dél-német kereskedelem történetéhez
A nürnbergi Hallerek Budán 709 rint Wilhelmnek sikerült akkoriban elnyernie Mátyás király kegyeit,40 olyannyira, hogy 1480-ban szolgálataiba fogadta őt a király.41 Wilhelm tehát könnyen egyengethette fivére útját Budára. Azonban egy másik lehetőséggel is számolhatunk. A Haller fivérek nagyapjának testvére ugyanis, az 1469-ben elhúnyt Jacob Haller42 Mühlstein lányt vett feleségül.43 Ennek a családnak viszont a Hallereknél korábban voltak kapcsolatai Budán. Veit Mühlstein a bányavárosokban telepedett le, tehát azokhoz a dél-németekhez tartozott, akik a magyarországi réz iránt érdeklődtek. A Jung család tagjai, akik Besztercebánya legnagyobb bányáit birtokolták, 1465. december 21-én tiltakozásukat fejezték ki az ellen, hogy a bányák Ernuszt Jánosnak és Veit Mühlsteinek adassanak el.44 Bár az eladásra 1466. március 13-án sor került, azonban az mégsem Mühlstein, hanem Ernuszt üzlettársa, a Laki Thuz János főúr javára történt.45 Ez utóbbi akkoriban budai polgár is volt és vagy Bécsben, vagy egy a Sváb hercegség területén élő zsidó családból született. Miután Ernuszt kikeresztelkedett, hamarosan Mátyás király kincstartója, Zólyom vármegye főispánja - itt volt a legtöbb bánya - és később emellett Horvátország és Szlavónia bánja lett.46 Mühlstein és Ernuszt közti kapcsolatot az is bizonyítja, hogy Ernuszt főispánként Mühlsteint nevezte ki helyettesévé (vicecomes).47 Mühlstein lett Körmöcbánya kamaraispánja is.48 Ebbe a hivatalába is Ernuszt nevezte ki őt kincstartói minőségében. Ha Mühlsteinnek vissza kellett is vonulnia a Jungok bányakereskedelméből - valószínűleg Ernuszt a befolyásos Thuzt akarta megnyerni -, más bányákat vásárolt,49 és a bányavárosok legfőbb királyi tisztségviselőjeként rézkereskedésének semmi nem állta útját.50 A bányavárosok egyik legbefolyásosabb polgára lett.51 De a fővároshoz is jó kapcsolatok fűzték a Mühlstein családot. A kor legbefolyásosabb budai patríciusának, Hans Mtinzernek második hitvese Mühlstein lány volt.52 Ezt a frigyet valószínűleg a hatvanas évek közepén kötötték.53 Ennek a házasságnak a hátterében bizonyára ott közlése nyomán. Károly herceg megbízólevele a cseh királynak, Ulászlónak kiadva: Politische Correspondenz Breslaus I. 143. p. 40 Mátyás király 1474/75 körül a következő instrukciót adta a burgundiai hercegnél lévő követének, Georg von Steinnek: „videat, quod habeat gesta Haller, et omnia necessaria secum (tractet)”; uo. 179. p. 41 Haller 1962, 469. p. Mátyás király „den Edlen Wilhelm Haller von Nürnberg” 1480. március 3-án szolgálatába fogadta. A vonatkozó oklevél másolata a Haller család magyarországi ágának családkönyvében található [Haller családkönyv] és ugyanígy a többi ág birtokában lévőkben is (HAG CBH-1II. 295. stb ). 42 Ehhez vö. HALLER 1960. 85 p. 43 Haller 1962. 469. p. 14. j. Vö. a 98. ábrával. 44 Wenzel 1880.59. p. l.j. 45 Uo. 163. p. 2. j. Thuz ebben az időben Mátyás király udvarmestere volt. Életéről Id. KUBINYI 1957. 29. p. Előtte kincstartó, később szlavón bán és tárnokmester volt. 46 MADZSAR 1918. 56-71. p.; KUBINYI 1957. 30. p. 1467-76 között kincstartó volt és Mátyás király pénzügyi reformjának kidolgozója. Ernuszt bányáira vonatkozóan vö. PAULINYI 1933. 424. p. 79. j., ld. még: PÖLN1TZ 1949-51. II. 22. p. (De Paulinyi igen fontos értekezését nem ismeri.) 47 Bár „ispán”-nak nevezték, valójában Ernuszt volt az ispán. Ernuszt azonban kincstartó lévén igen messze volt vármegyéjétől, úgyhogy Mühlsteinnek gyakorlatilag (fö)ispáni hatalma volt. Vö. KACHELMANN 1867. 100., 103. p. 48 HORVÁTH-HUSZÁR 1955-56. 30. p. 49 Paulinyi 1933. 424. p. 78. j. 50 IPOLYI 1887. 364. p. (Ez az értekezés először a Századok folyóirat 1874. évfolyamában jelent meg.) 51 A besztercebányai plébánia jótevőjeként ugyanott temették el. Sírköve is ott állt: IPOLYI 1887. 381. p. 3. j. 52 Ruprecht (II.) Haller hitvese Anna, Hans Münzer és egy Mühlstein lánya volt (Haller családkönyv 144. föl.) H. v. Haller báró szerint ugyan „Münzmeister” áll Münzer helyett az egyik családi kódexben (HAG CHH-I. föl. 125). Ez azonban Ruprecht apósával a budai városi bíró Hans Münzerrel azonos, amit valamennyi családkódexben szereplő Münzer-címer bizonyít; a városbíró pecsétjén ugyanezt a címert láthatjuk (MÓL DL 15867.).
