Hídvégi Violetta - Marótzy Katalin (szerk.): Ybl-épületsorsok az Unger-háztól a Kálvin térig (Budapest, 2014)

G. Lászay Judit: Egy Ybl-palota új élete. A Pollack Mihály téri Festetics-palota helyreállítása

Egy Ybl-palota új élete. A Pollack Mihály téri Festetics-palota helyreállítása G. Lászay Judit A Nemzeti Múzeum mögött húzódó téren álló épület a Festetics-csa­­lád városi palotája volt, mely az átalakítások ellenére is megőrizte ere­deti képét. A rendkívül leromlott állagú, sok évig üresen álló épület helyreállítására új funkcióval - Andrássy Gyula Német Nyelvű Egye­tem - 2001-2004 között került sor. A tervezést alapos vizsgálatok előz­ték meg, köztük épületdiagnosztika, építészettörténeti helyszíni- és forráskutatás, restaurátori szondázások. Az épület kvalitásai és meg­maradt értékei megkívánták, hogy az új funkciók kialakításánál azokat nemcsak figyelembe vegyék, hanem esetenként rekonstrukcióra is sor kerüljön. A rendelkezésre álló pénzkereteken belül, a megadott szak­mai program szerinti funkciók kialakítása mellett alapvetően fontos volt a belső struktúra, alaprajzi elrendezés, burkolatok, asztalos és egyéb szerkezetek, megmaradt műtárgyak megőrzése. A műemlékes kutató számára maga az álló épület, annak látható és az építkezések során feltáruló rejtett részleteivel alapvető forrást jelent. A helyreállí­tási folyamat során számos megfigyelést tehettünk a korabeli építés­­technikai-, épületgépészeti megoldásokról, a belső dekoráció anyag­­használatával és készítésével kapcsolatban. „[...Ja múzeumnak a parkon kívül eső környezete is évről évre szépül, s a körülötte látható ronda házikók vagy üres telkek helyén csinos nagy házak, valódi paloták emelkednek. [...] A másik palota [...] a magyar gazdasági egyesület elnöke, gr. Festetics György tulajdona. Ez épület most már egészen készen áll s csupán a belső felszerelés és díszítés be­­fejezetlensége okozza, hogy még lakásul nem használtatik. [...] Ybl Miklós jeles építészünk tervei szerint, a legsolidabb anyagokból valódi pazar fényűzéssel épült, s nemcsak a múzeum környékének, hanem Pest városának is nagy díszére szolgál [...].”' A hajdani Öt Pacsirta utcában a már álló Nemzeti Lovarda és Tornacsarnok után a Vasár­napi Újság 1864-es illusztrált tudósításában említett Festetics-palota építését kezdték meg először, vele egy időben készült el a Nemzeti Múzeum oldalában a Képviselőház, s a tér túlsó oldalán a Károlyi­palota. A XIX. század második felében kiépült mágnásnegyed 150 év után újra a főváros lendületesen fejlődő területévé válik, utcái, terei és házai fokozatosan megújulnak, új funkciókkal bővülnek. Az építtető A palota lényegében lcétgenerációnyi időszakon keresztül volt a Festetics-család tulajdonában. Gróf Festetics II. György (1815— 1883) a gazdasági és politikai élet fontos szereplője volt: az Or­szágos Magyar Gazdasági Egyesület elnöke, az 1867-es kiegyezést előkészítő tárgyalások résztvevője. A Monarchia első, Andrássy Régi cím: Józsefváros, Főherceg Sándor utca 6. - Öt Pacsirta utca 17/941/a-b Mai cím: VIII. Bródy Sándor utca 3. - Pollack Mihály tér 3. Festetics György gróf MNM Történelmi Képcsarnok Itsz. Gr. 9/1949 Gyula (1823-1890) által vezetett kormányában a király személye körüli miniszter, akit Erzsébet királyné magánvagyonának keze­lésével bízott meg. 1849-ben vette feleségül gróf Erdődy Eugéniát (1826-1894). Legidősebb fiuk Festetics Tasziló (1850-1933) 1911 -ben hercegi címet kapott. A palota földszinti alaprajza » BFL XV.I7.b.3l2 ÉB 391/1862/b 1 1 Gróf Festetics György palotája Pesten. In: VU 10 (1864) 344-345. p. 75

Next

/
Oldalképek
Tartalom