Hídvégi Violetta - Marótzy Katalin (szerk.): Ybl-épületsorsok az Unger-háztól a Kálvin térig (Budapest, 2014)

Galamb Zsuzsanna–Győr Attila: Róth Zsigmond bérházai, 1873–1874, 1877 – Ybl kétszer

Róth Zsigmond bérházai, 1873-1874, 1877 - Ybl kétszer Galamb Zsuzsanna - Győr Attila A régi századfordulón az akkori Országút (az Ybl kori Landstrasse) mai Múzeum és Vámház körúti szakaszának képét Pollack Mihály Nemzeti Múzeuma mellett Ybl Miklós épületei határozták meg. Az általa itt emelt közel egy tucat épület talán legkevésbé ismert kettőse volt a Róth Zsigmond számára épített két bérház, a mai Múzeum körút 19., illetve 41. szám alatt. Róth Zsigmond (1830-1885) jellegzetes képviselője volt a XIX. század második felében feltűnő pesti nagyvállalkozóknak. A szendrői születésű üveges tehetségének és kitartásának köszönhetően gyorsan Pest sikeres vállalkozójává nőtte ki magát, s azt is megengedhette, hogy a Nemzeti Múzeum környezetében, elegáns helyen a korszak vezető építészével építtesse fel bérházait. Róth Zsigmondot 1859-ben avatta mesterré a Pesti Üveges Céh, hat évvel később megalapította önálló vállalkozását, az S. Róth céget. Az 1870-es években üzlete már Róth és Társa néven futott. Saját cégét haláláig vezette,1 1880-ban pedig az újjá­alakuló Első Magyar Üveggyár Rt. alapító tagjai között is megtaláljuk a nevét.2 Munkásságáról, életéről kevés adat maradt fenn. Fia, a híressé vált Róth Miksa (1865-1944) emlékiratában úgy emlékezett vissza, hogy apja volt az egyedüli az akkori Magyarországon, aki a „festés nélküli ólomba foglalt színes üvegezés" technikáját ismerte. Üveges­ként többek között a Fővámház (1870-1874) és a Nyugati pályaudvar (1875-1877) épületén is dolgozott. 1877-ben Lang Adolf (1848-1913) megbízta a (régi) Műcsarnok ólomüvegablakainak elkészítésével, ame­lyért Ferenc József (1830-1916) oklevéllel tüntette ki. Anyagi helyzete 1876-ban megromlott,3 vállalkozása csődbe jutott, de a csődbejegyzést egy év múlva törölték a neve mellől. Az adatok arra engednek követ­keztetni, hogy ehhez az Ybl által emelt első (a mai Múzeum körút 19. szám alatti) bérházát kellett eladnia. Az 1877-ben kelt 8147 sz. végzés kimondta, hogy a Múzeum körút 19. szám alatti „ingatlan tulajdon­Félkörívbe helyezett Róth Zsigmond monogram * BFL XV. 17.f.331.b a44/3 1 A Róth és Társa cég 1883-ban üveg és porcelán díszműtárgyakkal, lámpákkal, csillárokkal is kereskedett. BFL VII.185 Weiser Károly közjegyző iratai 413/1883. 2 Az 1876-ban tönkrement, majd 1880-ban Budapesten ismét cégbejegyzésre ke­rült Első Magyar Üveggyár Rt. alapítói Jónás Ignác nagykereskedő, Jónás Adolf, Rucher József építész, Kern István magánzó, Jónás Henrik kereskedő, Engler I. K. kereskedő, Szumrák Ernő gyáros és Róth Zsigmond voltak. Az üveggyár első el­nöke Kern István volt. BFL VII.185 Weiser Károly közjegyző iratai 316/1883. 3 A váltó törvényszék 1876. június 3-i ítéletének értelmében Róth Zsigmond ellen csőd jegyeztetett fel. BFL XV.37.C. Telekkönyvi és ingatlan-nyilvántartási iratok gyűjteménye. Pesti telekkönyvi betétek 24117 helyrajzi szám. A kár mértékét ne­héz megbecsülni, 1876-ban ki nem fizetett váltók miatt az Első Magyar Iparbank 5400 forintot követelt rajta, 1877-ben 3000 forinttal Fuchs Rudolf háztulajdonos­nak tartozott, tartozását a G. Eiffel et Comp. Cégnek, az Osztrák Államvasutak pályaudvarához készített munkáiért kapott, még ki nem fizetett követeléséből egyenlítette ki. 1877-ben a csődbejegyzést törölték neve mellől. BFL VII.185 Weiser Károly közjegyző iratai 569/1876 és BFL VII.168 Görgei István közjegyző Régi cím: Belváros, Országút 24/567, Országút 35/556 Mai cím: V. Múzeum körút 19., Múzeum körút 41. joga árverési vételjog címén Vermes Gábor javára bekebeleztetett,” a vételár 131.250 Ft volt.' Az Ybl által emelt Múzeum körúti újabb háza - a mai 4L számú ház helyén - ekkorra készülhetett el, de hamarosan, 1879 őszén már ettől is megvált, és az október 4-én kelt végzés értel­mében az épület tulajdonosa a Lipótvárosi Bank lett 119.000 forint el­lenében.5 Mindezzel azonban pénzügyi gondjai nem oldódtak meg.6 Róth Zsigmond 1885-ben elszegényedve halt meg Dohány utca 10. alatt lévő házában. Vállalkozását Miksa fia vitte tovább - és sikerre. Ybl Miklós és Róth Zsigmond az 1870-es évek elején, a Vámház épí­tésekor már biztosan ismerték egymást, munkakapcsolatuk éveken át tartott. Róth Miksa visszaemlékezéseiből kettejük bensőséges szakmai viszonyának képe bontakozik ki: „Atyámtól hallottam, hogy midőn Ybl neki épülő háza tervét bemutatta, ő valamelyes megjegy­zést tett, ezen úgy látszott, Ybl erősen elgondolkodott, mert hamarosan pauszpapirost feszített tervezetére, és ott nyomban atyám előtt egy új, kitűnő megoldást rajzolt, amely azután kivitelre is került.”7 Talán nem túlzás kapcsolatukat barátságnak nevezni, mindenesetre Róth Miksa szerint Ybl Miklós a második Róth-ház harmadik emeletén lakott.8 Ybl Miklós tehát két bérházat tervezett Róth számára: „az egyik, a 19. számú, még ma is fennáll, bár homlokzata már hiányos, mert a második emeleti ablak párkányain volt puttófigurák - Sommer Ágost (1839-1921) művei - időközben teljesen tönkrementek. A másik ház a Múzeum körútnak Kálvin tér felé eső részén, a Múzeum-kerttel szemben volt, ezt sajnos lebontották. Ezzel Budapest képe egy igen szép Ybl-féle épülettel lett szegényebb, amellyel együtt a lebontott épület ka­pubejárata fölött erkélyt tartó, jellegzetes, rusztikus gyűrűkkel köriil­­font vörösmárvány-oszlopok is megsemmisültek,”9 A sors fintora, hogy a pusztulás nemcsak az épületekre, hanem a róluk szóló forrásokra (tervekre, fényképekre) is hasonlóképpen kiterjedt. iratai 784/1877. Budapest Főváros Levéltárában megtalálható csődtömegének iratanyaga. 4 BFL XV.37.C Telekkönyvi és ingatlan-nyilvántartási iratok gyűjteménye. Pesti telekkönyvi betétek 24127. helyrajzi szám. 5 BFL BFL XV.37.C Telekkönyvi és ingatlan-nyilvántartási iratok gyűjteménye. Pesti telekkönyvi betétek 24117. helyrajzi szám. 6 Még ugyanebben az évben Róth Márta, a Róth és Társa cég beltagja vállalt köte­lezettséget, hogy a cég bevételeit Róth Zsigmond hitelezőinek még fennálló köve­teléseinek a kiűzetésére fogja fordítani. BFL VII. 185 Weiser Károly közjegyző iratai 1957/1879. 7 Róth 1943. 18. p. 8 Róth Miksa visszaemlékezése szerint Ybl a negyedik emelet egy szobáját csiga­lépcsővel kapcsolta össze lakásával, s ott alakította ki hálószobáját. Róth 1943. 18. p. Más források a Pesti Hazai Első Takarékpénztár bérházát említik ebben az időben a mester lakhelyeként. Ybl 1956. 59. p. 9 Róth 1943. 17. p. 161

Next

/
Oldalképek
Tartalom