Hídvégi Violetta - Marótzy Katalin (szerk.): Ybl-épületsorsok az Unger-háztól a Kálvin térig (Budapest, 2014)

Klaniczay Péter: Régi Képviselőház – az utcai homlokzat

Régi Képviselőház - az utcai homlokzat

Klaniczay Péter Régi cím: Józsefváros, Főherceg Sándor utca -/1497

Mai cím: VIII. Bródy Sándor utca 8.

A Régi Képviselőház főhomlokzati kialakításának végső terve, amely csak egy későbbi közlésből ismert, kissé eltér a ténylegesen felépített és azóta néhány részletében módosított változattól.1 A zártsorú kialakításban, az utcavonalra épült homlokzat tervezésekor Ybl már számolhatott a szomszéd telkek későbbi jelentősebb beépítésével, s ezért egy zseniális ötlettel az épület középrészét az utcavonal síkjából előremozdítva, szinte szabadon álló épülettestként fogalmazta meg.2 Az 1-7-1 tengelyes homlokzatnak külön hangsúlyt ad a középrész rizalitos kiugratása, gazdagon díszített attikával megnövelt főpárkánya és az önálló tömegű kontyolt nyeregteteje mellett, hogy a szélső tengelyek tömege alacsonyabb, valamint egyszerűbb főpárkánnyal és tömör attikával csatlakoznak a főtömeghez. A földszint a-bb-ccc-bb-a ritmussal, míg az emelet d-ee-fff-ee-d kiosztásban, igen jó arányú homlokzatot eredményezett, s a szokatlanul nagy - csak két szintet rejtő - belmagasság fokozta az épület monumentalitását. A homlokzati rajz szerint az erőteljes sarok-kváderezések és a rizalit golyvázott főpárkányát tartó, alul kváderezett, míg felül csak nutázott pilaszterek, valamint a párkányok és nyíláskeretek kivételével a sík falmezőket téglaosztás fedi, s ráadásul a földszinti íves nyílások melletti ívháromszögeket idomtéglából kialakított tükör díszítené. További kisebb eltérés még, hogy az oldalbejáratok felett a terven nincs zárókő, a középrész földszinti nyílásai feletti ívet csak egyszerű kváderelem zárná és itt az osztópárkány frízmezejét is erőteljes kváderek tagolnák, továbbá a középrész emeleti ablakai alatti kötényrész kialakítása kissé eltérő és a főpárkány frízmezejében a pilaszterfők felett a kiugrást kváder díszítené. A tervezett nyerstégla (Rohziegelbau) homlokzat tényét a korabeli sajtó3 is említi, és az épület kevéssé vizsgált oldal- és hátsó homlokzatain ez ma is megfigyelhető, bár ott a kidolgozás meglehetősen egyszerű, mivel nem volt városképi szerepük.1 Noha Ybl korábbi munkáin (Nagycenk, Fót, Festetics-palota, stb.)

a nyerstégla burkolatnak még semmi nyoma, a szintén ekkor tervezett Bakáts téri templomnál már a homlokzat meghatározó eleme lesz. A római Cinquecento (XVI. század) idején is kedvelt megoldást később is több ízben használja, de ekkor már sajtolt klinkertégla alkalmazásával, mélyített fúgával (Fővámház, várkerti építkezések). Az eddig ismert, megvalósult állapot szerint az emeleti falmezők is vakoltak, továbbá a földszinti ablakok körül visszafogott kváderezés került, oroszlánfejes és fordított voluta díszes zárókővel, a középrész ablakai melletti ívháromszögekben rozettával. Az osztópárkány frízmezejének erőteljes kváderezése helyett csak egyszerűbb kőosztás készült. A középrész főpárkánya feletti attika posztamenseit egykor díszítő palmetták hiányoznak. Az újabb ismertetések alapján az építkezés idején térhettek el az eredeti elgondolástól, mivel a tervezett nyerstégla burkolat helyett a homlokzat szabvány égetett téglából készült.5 A ténylegesen megvalósult megoldásra az 1986-1987-ben történt felújítás alkalmával sikerült fényt deríteni, s eszerint az emeleti falmezők valóban nyerstégla kialakítást kaptak, de összedolgozott felülettel, a fugák síkba hozásával és a téglarajzolat utólagos bekarcolásával.6

A korabeli fényképek elemzése szintén az egykori téglarajzolat meglétét bizonyítja az emeleti falmezőkben.7 A felvételek jól mutatják, hogy a földszinti nyílások melletti keskeny mező, ill. ívháromszög - nyilván az egyszerűbb kivitelezés miatt - a ma is látható kváderezett vakolattal készült, mívesebb, oroszlánfejes zárókővel és rozettákkal. Feltehetően az ülésterem átalakításakor készült előtetők az első világháború végén már biztosan hiányoztak8 és az attikát díszítő palmetták a korábbi megállapításokkal ellentétben már 1890 előtt eltűntek.9 1902 után alkalmi funkciókra használták az épületet - szakszervezeti és politikai gyűlés, zsidó ünnepség, hadisebesültek kórháza, mozi , illetve csak ideiglenesen költözött be a húszas években a Statisztikai Hivatal.

A Régi Képviselőház, Klösz György felvétele BFL XV. 19.d. 8/522

1 Főhomlokzat fényképe: MNL OL T 14 No. 47/1., BTM Kiscelli Múzeum Építészeti Gyűjtemény ltsz. 29953, Fényképgyűjtemény ltsz. 21745, FSzEK Budapest Gyűjtemény 001758

2 Az Országos Levéltárban és a Kiscelli Múzeumban őrzött ábrázolások még a szomszédos ingatlanok korabeli beépítését is részben ábrázolják. A Bródy Sándor utca 6. szám alatti ingatlanon csak 1897-ben épül át a korábbi alacsony kétszintes lakóház háromemeletes bérházzá. A Bródy Sándor utca 10. szám alatti ingatlanon a korábbi kert helyén 1866-ban épül fel egy kétszintes lakóház, majd 1891-ben a mai kétemeletes városi palota. További adatok: Déry 2007. 77-78. p. Ybl szerepére a környék fejlődése kapcsán ld. Pereházy 196t. 495. p.

3 VU 11 (1865) 503. p.

4 Budapest Főváros Levéltárában őrzött eredeti keresztmetszet (BFL XV. 17.f.331.b 65/10) töredékes rajzán látható az építéskor még az oldalhatárra szabadon néző kis udvari homlokzatok részlete, ahol a téglaburkolat egyértelműen kivehető és a hátsó homlokzaton ma is látható, bár itt a téglák és a fugák felületi megdolgozás nélkül, valóban nyersen maradtak.

5 Pereházy Károly az 1965-1966-ban készült homlokzati felújítás alatti tapasztalatát közli: Pereházy 1969. 38. p.

6 A homlokzat helyreállítási munkák egyik tervezőjeként lehetőségem nyílt részletes vizsgálatra és feltárásra, s ennek kapcsán számos fotó készítésére.

7 Néhány egykori felvétel ismert az 1870-es évekből: BTM Kiscelli Múzeum Fényképgyűjtemény ltsz. 21972.32, (Klösz fénykép a Nemzeti Múzeum tetejéről), F 67.1799, F 21746 (Zograf & Zinsler felvételei a Puskin utca felől).

8 Külső felvétel Pedlow kapitány távozása alkalmából 1918-1921, FSzEK Budapest Gyűjtemény 021318. Az előtetők látszanak a Ney Béla: A magyar Országház című könyvben Ney 1906. Biztos, hogy a kép 1893 után készült, mivel a Bródy Sándor utca 10. szám alatti ház ekkorra már állt. Ezért téves Pereházy feltételezése, hogy azokat az újabb irodák kialakítása miatt, a három bejárat egyre csökkentését célzó Wechselmann Ignác féle átalakításkor (1885) távolították volna el.

9 Pereházy hivatkozik egy 1900 körüli törött Klösz fotóra (BTM Kiscelli Múzeum Fényképgyüjtemény). Nincs palmetta Morelli metszetén, amit Háry Gyula rajza alapján készített (OMM 1893. 67. p.), valamint egy ismeretlen szerző fényképén sem, amely a Múzeum körút felől készült: BTM Kiscelli Múzeum Fényképgyűjtemény ltsz: 57.9.139. A felvételt az 1900-as évek elejére keltezik, de feltétlenül korábbi, 1891 előtti.

127