Hídvégi Violetta - Marótzy Katalin (szerk.): Ybl-épületsorsok az Unger-háztól a Kálvin térig (Budapest, 2014)
Ordasi Zsuzsanna: Régi Képviselőház
Régi Képviselőház Az épület belső térszervezése A kilenctengelyes homlokzat közepén elhelyezett három bejáraton keresztül lehetett bejutni az épületbe; először egy háromhajós előcsarnokba, ahonnan tíz lépcsőfok vezetett a vesztibülbe, ahol nyolc toszkán oszlop öthajósra osztja a teret. A középső kapuval szemben egy hatalmas üvegajtó zárta az előcsarnokot, amelyen áthaladva jobbra és balra folyosókra lehetett érni, amelyek majdnem teljesen körülölelték az épület központi nagytermét, az üléstermet. Ide egy, a főbejárattal tengelyben lévő befelé nyíló kétszárnyú ajtó vezetett, a tengely folytatásában kapott helyet az elnöki emelvény a helyiség hátsó végében. Fölötte szabályos félköríves boltozató falfülkében a főrendek számára kialakított karzatot helyezték el 36 személy részére. Az ülésterem téglalap alakú, területe 652 m2, a hosszanti fal 29,58 m, a rövidebb oldal fala 22,05 m, a terem magassága 14,50 m. Ybl architektonikusan két részre osztotta a termet; alul a hosszanti fal síkját alig kiemelkedő lizénák tagolták, amelyek vonalában a felső szinten oszlopokkal osztott árkádsor emelkedik. Az oszlopok között fából készült báboskorlát van. A lizénák és az emeleti oszlopok fejezete a toszkán oszlopfő kissé egyszerűsített változata. A terem mennyezete is osztott, a kazetták mérete azonos az oszlopok és az oszlopközök méretével és azok vonalában húzódik. Az árkádsor oszlopainak magassága, az oszlopok közötti távolság és az árkád folyosójának a szélessége megegyezik (3,70 m), ezáltal a belső tér rendkívüli harmóniát sugall. Az árkád külső oldalán ablakok sora nyílik az oszlopközökben, innen áradt be a belső térbe a természetes fény. A mester séges fényt pedig a földszinti falon a lizénákon elhelyezett falikaros gázlámpák biztosították.’ A díszítésről és a színekről a fennmaradt rajzok nem nyújtanak információt. Az elnöki emelvénnyel szemben alakították ki az emelet magasságában a királyi páholyt. 1865-ben már a kiegyezés előkészítése zajlott, 1867-ben pedig Magyarország királyává koronázták Ferenc Józsefet, tehát előrelátóan már páholy is készült a király számára. E fölött a magyar angyalos címer látható, mint ahogyan a homlokzaton is a középső bejárat fölött két angyal tartja a magyar királyság címerét. A nagyterem berendezését Ybl az angol parlament mintájára tervezte: a 446 képviselő számára a hosszanti fal mentén öt-öt sorban lépcsőzetes kialakításban sorakoztak a padok. A hosszanti tengelyre merőlegesen a terem két végében voltak ülőhelyek: a bejárattal szemben az elnöki pulpitus a falfülkében, előtte alacsonyabban az írnokok és a kancelláriai hivatalnokok íróasztalai. A bejárati fal mentén pedig az ajtótól jobbra és balra három-három padsor állt. Míg az összes építési munkát magyarok végezték, a berendezést Bécsben rendelték meg. Ennek elsősorban pénzügyi okai voltak, mert a bécsi asztalosok olcsóbban gyártották le a szükséges bútorzatot. Ezért Yblt támadták is, de azzal védekezett, hogy szükséges volt az olcsóbb megoldást választani, hiszen az építési költségek meghaladták az eredetileg tervezettet. Azonban a bútorzat nem készült el 1865. december 10-re, csak a következő év februárjában érkezett meg. A képviselőházban 1866. április 14-én tartották az első ülést. Már ez alkalommal tiltakoztak a képviselők, hogy nem lehet jól érteni a beszédeket, rossz a terem akusztikája. Egyedül báró Podmaniczky Frigyes képviselő kelt a védelmére: „Fércműnek azért mondom e jelenlegi törvényhozói palotánkat, mert meg vagyok még most is győződve arról, hogy egy kis türelem s megszokás mellett teljesen kielégítővé alakult volna át a Sándor utcai - általunk rögtönbíróságilag elítélt - új építmény, az eredeti tervszerinti alakjában. Akusztikát akarni megítélni egy helyiségben, amely annyira új, hogy még csak kiszáradva sem volt teljesen, szinte lehetetlenség.”3 3 4 A tiltakozások nyomán azonnali átalakításba kezdtek. Az első javaslat az elnöki pulpitus mögött emelkedő falfülke lezárása volt, amit egy függönnyel le is fedtek. Ezután viszont teljes átformálás következett: elbontották az eredeti berendezést és merőlegesen elfordították az ülésterem struktúráját. Hagyományos, patkó alakúra formálták, ahol egyenletes és szabályos ívre helyezték az üléssorokat, és az elnöki pulpitus a terem nyugati oldalára került. A hosszanti falon két ajtót vágtak mindkét oldalon, tehát már nem a hosszanti tengelyben nyíló főbejáraton, hanem a keleti és a nyugati újonnan nyitott ajtókon lehetett bejutni a nagyterembe. A patkóívben tizenegy sorban helyezték el a képviselők ülőhelyeit egy fából készült lépcsőzetesen emelkedő dobogón, amelynek a szerkezetét téglafallal támasztották alá. Az elnöki pulpitussal szemben lévő, keleti falsíkot tagoló ablakokat befedték, így a bevilágítás csökkent, ezért a terem feletti tetőn néhány kazettát megbontottak és a keresztirányú tartóbordák közé üveg felülvilágítókat építettek. Ez a struktúra maradt fenn egészen 1966-ig, amikor az egészet lebontották, a meglévő, de sérült bútorzatot megsemmisítették. A berendezésből csupán egy padrészlet maradt fenn, ez most a nagyteremben van kiállítva, míg Deák Ferenc széke a Nemzeti Múzeumban látható. A nagyterem visszanyerte eredeti formáját, de megsemmisült minden díszítése. A falfülkébe 2004-ben egy hatalmas pannót helyeztek el, Markó Károly Tájkép Tivoli mellett szüretelő jelenettel című 1846-ban festett képének felnagyított másolatát.5 A nagyterem körül folyosó található, mind a jobb mind pedig a bal oldalon, középen van a toalett, ami az építéskor is vízöblítős megoldással működött, ugyanis a vizet az épület melletti két udvaron fúrt, egymással összekötött kutakból biztosították. A folyosó a terem hátsó, azaz északi oldalán teremmé tágult, itt volt az ebédlő, ahova az ételt az udvar szintjén kialakított konyhából a pinceszinttől az emeletig érő íves lépcsőn vitték fel. Ezt a hajdani ebédlő helyiséget a háború utáni átalakítások során megszüntették/’ ma a folyosó teljesen körbeöleli a nagytermet, az innen nyíló helyiségekben ma nyelvórákat tartanak. 2011-ben a keleti saroktermet félig megnyitották és benne kiállításokat rendeznek (Xenia galéria). A folyosóról nyíló helyiségekben eredetileg a képviselők irodái és társalgók voltak, mint a hátsó traktus emeleti helyiségeiben is, ahová a johb oldali íves lépcsőn lehet feljutni. Ez a rész egyelőre felújításra vár. Itt még megmaradt egy eredeti üvegajtó, aminek alapján képet kaphatunk arról, milyen míves volt az épület berendezése. A többi ajtót az idők során kicserélték, bár némelyik stílusában az eredetit idézi. A nagyterem főbejárati ajtaját kifordították, most két szárnya a vesztibül felé tárul ki. 3 A falikarokból csupán 2 db, egymástól különböző. 4 PODMANICZKY 1984. 393. p. 5 Markó Károly Tájkép Tivoli mellett szüretelő jelenettel című képe (1846) a Magyar 121 Nemzeti Galériában látható. A falfülkében elhelyezett másolat Götz Béla alkotása. 6 Az 1941-ben készült alaprajzon még megvan a helyiség, könyvtárat helyeztek el benne.
