Hídvégi Violetta - Marótzy Katalin (szerk.): Ybl-épületsorsok az Unger-háztól a Kálvin térig (Budapest, 2014)

Ordasi Zsuzsanna: Régi Képviselőház

Régi Képviselőház Ordasi Zsuzsanna Régi cím: Józsefváros, Főherceg Sándor utca -/1497 Mai cím: VIII. Bródy Sándor utca 8. Ybl Miklósnak a Bródy Sándor utca 8. szám alatti épületét mindenki ismeri, hiszen a húszezer forintos bankjegyen látható. A kép kísérő fel irata: Az ideiglenes magyar képviselőház Pesten. Slowikowski Ádám 1865-ben készült színes litográfiája az épületet a Nemzeti Múzeum kertje felől ábrázolja. Az épület külső megjelenésében ma sem mutat lényeges változást, azonban belseje az idők során számos átalakításon ment keresztül, ma csak alapstruktúrájában és néhány elemében őrzi az eredeti Ybl-megoldásokat. Az 1865-ben készült épület történetét csupán a korabeli sajtó híradásai és fennmaradt tervrajzok alapján lehet feltárni és rekonstruálni.1 Igény a Képviselőház építésére Az 1843-as pozsonyi országgyűlésen a magyar követek megszavazták, hogy Pesten épüljön fel az országház. Széchenyi István, aki a Nemzeti Múzeum, a Pesti Magyar Színház, a Magyar Tudományos Akadémia és egyéb magyar intézmények létesítésének legfőbb előmozdítója volt, ezt a gondolatot is magáévá tette, nagy odaadással támogatta a képvi­selőház Pesten történő megépítését. 1844-ben ki is írtak egy pályáza­tot, amelyre 42 pályamű érkezett be. Ekkor még a belvárosban, a mai Erzsébet téren kívánták felépíteni az országházat, ami a Habsburg udvar részéről ellenállásba ütközött, hiszen nem engedélyeztek sem­milyen magyar közintézmény létesítését Pest központjában. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc leverése után az első enyhülés csak 1860-ban következett be, amikor Ferenc József kiadta az „októberi diplomát”, ugyanakkor 1861. április 2-ára Budára össze­hívta az országgyűlést, amely a magyar képviselők tiltakozása ellenére április 6-án a budai királyi palotában megnyílt. Még aznap átvonultak a Nemzeti Múzeumba, ahol a nagyteremben tartották meg az ülést. A hely átmenetileg megfelelőnek bizonyult, de csak mint a felsőház üléseinek helyszíne, az alsóház építését pedig rögtön szorgalmazták. Ekkor már a Nemzeti Múzeum környezetét jelölték ki az ideiglenes képviselőház elhelyezésére, hiszen ekkor a közelben állt már az 1837- ben épült Pesti Magyar Színház - 1844-től Nemzeti Színház -, s lassan a környékre kezdtek telepedni a hazafias érzelmű magyar arisztokra­ták, akik az országgyűléseken a magyar ügyért szálltak síkra. A képviselőház építése ügyében bizottságot hoztak létre báró Sennyei Pál a Helytartótanács elnökének a vezetésével, amelynek az első feladata a hely pontos kijelölése volt. A kiszemelt hely a Sándor - ma Bródy Sándor - utca elején található városi tulajdonú telek volt, ahol azonban szekerész laktanya állt, amelynek elrendelték a lebontását. 1865 szeptemberében meg is kezdték a munkát, amivel felszabadult a 728 négyszögöl (=2620 m2) terület. Az épület helyét hivatalosan 1865. szeptember 12-én tűzték ki. A bizottság felkérte Ybl Miklós, Diescher József, Szkalnitzky Antal és Wieser Ferenc építészeket, hogy készítsenek tervet az épületre költ­ségvetéssel együtt. A terveket 1865. augusztus 30-án nyújtották be a bécsi udvarnak. A császár Ybl Miklós tervét hagyta jóvá azzal a kikötéssel, hogy a költségek nem haladhatják meg a 150 ezer forintot. Ezen kívül még kikötötte, hogy az épületnek állnia kell 1865. decem­ber 10-ére, amikorra az országgyűlést Pestre meghirdette. Az építési munkák azonnal elindultak Diescher József építőmes­ter és Zier Keresztély vezetőpallér irányításával, az alapok ásását már szeptember 9-én elkezdték. Megtörtént az alapkőletétel is, pedig az épület végleges formájáról még nem született döntés. Ybl kupolás tervét a bizottság elvetette, mert a szűk utcában nem érvé­nyesült volna, helyette egy kétszintes, vízszintes tagolású, attikával koronázott homlokzati megoldását választották, ami az utca síkjában húzódik és a Nemzeti Múzeum oldalhomlokzatára néz. Ybl többször is átdolgozta a tervét miközben folyt az építési munka. Az október­ben bemutatott véglegesnek tekinthető tervre Pest város Tanácsa csak november 15-én adta meg az engedélyt, pedig november 4-én már álltak a főfalak, s a bokrétaünnepet is megtartották áldomással, zászlókkal, zenével, koccintással és éljenezéssel. A Vasárnapi Újság 1865. október 1-jei számában beszámolt a Képviselőház építéséről. Megtudhatók belőle a politikai és építési körülmények, valamint is­merteti a tervet, Ybl Miklós elképzelését. Hozzá illusztrációt is mel­lékeltek a következő aláírással: „A magyar ideigl. képviselőház - Ybl Miklós terve szerint - (Fénykép után rajzolta Kelety Gusztáv) - A nemzeti muzeum parkjából tekintve.”2 Az 1865. december 10-ére fel épített ház, amelynek hivatalos avatása csak 1866. április 16-án volt. Ekkorra készült el kívül és belül egyaránt, valószínűleg megfelelt a Vasárnapi Újságban olvasható cikkben leírtaknak, de pontos leírás arról, hogy milyen volt közvetlenül az átadás után, nem található. A későbbi források a problémákról és folyamatos átalakításokról adnak nem is mindig pontos ismertetést. 1865. decemberben Ferenc József Magyarországra látogatott, megtekintette a majdnem kész épületet és elismerése jeléül Ybl Miklósnak a Ferenc József-rend lovagkeresztjét, a kivitelező Diescher Józsefnek a koronás aranykeresztet adományozta, vala­mint a munkásokat pénzjutalomban részesítette. Az épület azon­ban még nem volt berendezve, tehát az 1865. december 10-ére meg­hirdetett országgyűlést nem Pesten, hanem 1865. december 14-én a budai Várpalotában nyitották meg. A képviselőházban az első ülést, az 1866. április 11-i átvétel után, 1866. április 14-én tartották. „Az Ideiglenes Magyar Képviselőház Pesten." Jobb oldalon a Festetics-palota látható. Slowikowski Ádám litográfiája, 1865 IITM Fővárosi Képtár Metszettár Itsz. 28349 1 Történeti adatok Marianacci 2006., Pereházy 1963., Pereházy, 2000., VU 11 2 VU 11 (1865) 503-505. p. (1865) 503-504. p., Gerle-Marótzy 2002. 82-85. p., Ybl 1956. alapján 117

Next

/
Oldalképek
Tartalom