Egyházügyi hangulat-jelentések 1951, 1953 - Párhuzamos Archívum (Budapest, 2000)

IV. FEJEZET FÜGGELÉK

PÁNYIK JÓZSEF (1906-1993) hitoktató Budapesten 1945-1951 között, lelkész a Szent Szabina kápolnában, kisegítő lelkész a VIII. kerületi Jézus Szíve-templomban 1952-től. PAPP FERENC (1910-1968) 1934-ben szentelték pappá. 1953-ban káplán a Rózsák terei plébánián. PAPP IMRE (1918-?) hittudományi főiskolai tanár Szegeden 1951-től, majd 1953-1959 között a budapesti Központi Papnevelő Intézet lelkiigazgatója, a Hittudományi Akadémia tanára. PAULAI KÁROLY (1907-1971) premontrei szerzetes, 1950-től kisegítő lelkész a kelenföldi plébániatemplomban. 1956 végétől külföldön élt. PEISZ LAJOS (1901-?) kerületi esperes, plébános a Szűz Mária Szíve-plébánián. PERLAKI LAJOS (1895-1959) 1917-ben szentelték pappá. Fővárosi hittanár, egyházi író. Jelentősebb munkái: Lelki könyv - Beszédek és elmélkedések. Bp., 1925.; Eletbátorságra vezető kalauz. Rádióbeszédek. Bp., 1932.; Emberek és ideadok. Bp., 1935.; A ma életművészete. Bp., 1935. Toronto, 1953.; Csillagok és lidércek. Bp., 1936., 1943.; Élettémák. Beszédek és előadások. Bp., 1939.; Egy élet imái (imakönyv). Bp., 1942.; A szívfilozófiája. Bp., 1942., 1999.; A magány lélektana. Bp., 1943.; Megtalált Isten. Bp., 1948.; Miért hallgat az Isten. Bp., 1948.; Der Gefangene von Savoya. Luzern, 1950. PÉTER JÁNOS (1910- ) református lelkész, majd 1949-töl 1956. október 31 -i lemondásáig a Tiszántúl i Református Egyházkerület püspöke. 1956 után a Kulturális Kapcsolatok Intézetének elnöke, 1958-tól a külügyminiszter első helyettese, 1961 és 1973 között külügyminiszter. 1958-1961 az Elnöki Tanács tagja, 1961-ben belépett az MSZMP-be, 1966-tól a KB tagja. 1953 óta tagja volt az országgyűlésnek, 1973 után annak alelnöke lett. PÉTERFI JÓZSEF (1891-1965) az 1950-es években lelkész a X. kerületi Pongrác úton. PÉTERY (PETRÓ) JÓZSEF (1890-1967) váci püspök. 1942 óta váci püspök. 1953-től Hejcén tartották háziőrizetben. PETRÓ KÁLMÁN (1888-?) ügyvéd, országgyűlési képviselő. 1913-óta ügyvéd Egerben, több katolikus alapítvány jogi képviselője. 1918-ban Eger környékén megszervezte à földművespártot, amiért a Tanácsköztársaság idején bebörtönözték. Közreműködött a híres egri szegénygondozás (Egri norma) megszervezésében. 1931-ben a Keresztény Gazdasági Párt programjával megválasztották képviselőnek, később kilépett a pártból. POLYÁK JÓZSEF (1920- ) Esztergomban szentelték pappá 1945-ben. Káplán Budapesten az újlaki plébánián 1946-1947-ben, majd a Rokolya utcai templomban 1947-1948-ban. Ezt követően káplán Drégelypalánkon 1948-ban, Szomoron 1948-1949-ben, Érsekvadkerten 1949-1952 között, Budapesten a Józsefvárosban 1952-1955-ben, a Béke téren 19551958-ban, a lágymányosi Szent Adalbert plébánián 1958-1964 között. Kisegítő lelkész az Ulászló utcában 1964-1969 között, majd káplán VIII. kerületi Jézus Szíve-templomban 1969-től. PONGRÁCZ KÁLMÁN (1898-1980) kommunista politikus. Vasesztergályos, majd 1938-tól szakszervezeti főbizalmi a Ganz Vagongyárban, 1945 után a gyár elnöke, majd 1947-től vezérigazgatója. 1947-től a fővárosi közgyűlés kommunista tagja, 1949-ben Budapest utolsó polgármesterévé, 1950-ben a Fővárosi Tanács VB első elnökévé választották. 1958-ban nyugdíjazták. PROHÁSZKA OTTOKÁR (1858-1927) püspök, egyházi szónok és író. 1881-ben szentelték pappá, 1884-ben Esztergomban a teológia, 1904-től a budapesti egyetemen a dogmatika tanára. 1905-től székesfehérvári püspök lett. A magyarországi keresztényszocialista mozgalom elindításában és vezetésében is szerepet vállalt. 1909-től az MTA levelező, 1920-tól rendes tagjává választották. Jelentős életmüve napjainkban újabb kiadást ért meg. PRÓNAI LAJOS (1871 —1914) számos polgári iskolai magyar irodalom és nyelvtan könyv szerzője: Költészettan és irodalomtörténet a katholikus polgári fiú- és leányiskolák 4. osztálya számára. Bp., 1929. (1947-ig 8 kiadást ért meg).; A magyar nyelvi olvasmányok módszeres tárgyalása. Bp., 1935.; stb. PRZIBISLAVSZKY ~ PRZIBISLAWSKY FERENC ( 1922-?) a Grősz-perben ( 1951 ) tanúként szerepelt mint a Grősz-féle összeesküvés legitimista katonai csoportjának tagja. Beismerte, hogy „kapcsolatban állt" a Jugoszláviában ál-