Budapest története I. Az őskortól az Árpád-kor végéig (Budapest, 1975)
Gerevich László: BUDAPEST TÖRTÉNETE AZ ÁRPÁD-KORBAN
A Duna felőli oldalon épült fel a ferencesek Szent János evangélistáról nevezett kolostora Ferencesek (a mai romos Várszínház helyén, Színház utca 1 3.). A kolostort IV. Béla alapította, aki gyóntatóit már a negyvenes évektől a ferencesek közül választotta, és a rendet mindvégig támogatta. 39 A kolostor a hatvanas években már állott, mert az említett Tapolcsányi Péter mellette lakott; 1268-ban kiújuló bénasága óta csak bottal tudott átmenni templomukba, és 1270-ben előjött sérvét egy ferences fráter, Aginetus gyógykezelte vasövvel. Nána-Beszter-nembeli Beszter 1266 és 1270 között úgy végrendelkezett, hogy halála után a kolostorban temessék el, ennek fejében a barátokra hagyta a temetéskor elővezetett legjobb felkantározott lovát és teljes fegyverzetét, továbbá két harci vértjét; felesége szintén egy lovat, ékszereket, arannyal átszőtt övet és értékes szöveteket hagyott rájuk. A temetéskor az egyházra hagyott ló ősi pogány szokásnak, a lóval való temetkezésnek a csökevénye, a vértekre viszont azért volt szüksége a barátoknak, mert kolostorukhoz, ugyanúgy mint a domonkosokéhoz egy megvédelmezendő bástyarész is tartozott a Duna felőli oldalon. A budai ferencesek minisztere és egy fráter volt 1280ban a halálát érző nagyúr, Majos mester végrendeleti tanúja. Henrik ferences, Ágnes királyné befolyásos gyóntatója még azt is elérte, hogy III. Endrét, az utolsó Árpád-házi királyt 1301-ben itt temették el. 40 A kolostor mellett húzódó utcát nevezték Szent János utcának (ma Színház utca). 41 A kolostor bejáratával szemben az utca túlsó oldalán (a volt Honvédelmi Minisztérium épülete helyén) állott Majos mester háza. Majos mester, a hasonló nevű nádor fia 1244-től országos méltóságokat viselt, sőt 1270 és 1272 között maga is az ország nádora volt; 1280-ban bekövetkezett halála után özvegye, Erzsébet, akit IV. László és III. Endre „nénjének", illetőleg „rokonának''" nevez, a ferencesek felügyelete és szabályai szerint élő jámbor világi nőket, beginákat fogadott házába; 1293-ban rájuk hagyta vagyonát, majd maga is e harmadrendbe lépett, és kérelmére a király az új beginaházat YVerner, a budavári rektor védelme alá helyezte. A XIV. század elején Erzsébet, magyarosan Sebe alapítványát — alighanem a név német becézésével (Sebele) — Szibilla házának vagy Szibilla kolostorának nevezték. 42 A Szent János-kolostor közelében levő kaput, amely a Duna felé vezetett le, Szent Jánoskapunak nevezték (a későbbi Vízi kapu, ott ahol a mai Hunyadi János út befordul a Várba). A kolostor mellett, alighanem a kolostornak a kapu felőli oldalán állott Walter budavári er az< rektor, kamaraispán háza. E házban jelöli meg IV. László csodás gyógyulásának helyét a nápolyi legenda, amely itt a maga idejében teljes tanúvallatási jegyzőkönyvre támaszkodik. Hogy hol feküdt betegen Kun László, kiderül a körülményekből. A tizenkét éves ifjú király 1273. szeptember 29. táján súlyos, heveny betegségbe esett és elvesztette eszméletét, úgyhogy konzíliumot hívtak össze ágyánál. Négy orvos volt jelen: Tivadar ferences fráter; Garcián mester, Majos mester orvosa; János mester, Gutkeied Joachim tárnokmester orvosa és Bertalan mester. Az orvosok már lemondtak életéről, amikor odaérkezett Gellért mester, a király „fizikusa". Látván a beteg állapotát — mint utólag bevallotta — maga is aggódni kezdett, mások szerint meg éppenséggel lemondóan nyilatkozott a betegről. A kétségbeesett udvar ezek után már csak a csodában bízva rögtön küldöncöket szalasztott a szigetre, hogy hozzák el azt a főkötőt, amelyben Margit meghalt. Mihelyt megérkezett az ereklye, a király nagynénje, Anna és dajkája, Menne a beteg fejére helyezte. A hatásról a kihallgatott Gellért orvos így vallott: „Joachim királyi tárnokmester úr megmutatta nekem a vizeletet. Ezt látva és megvizsgálva mondottam, ha a vizelet nem csal, a király úr fordulóponton van. Erre a király úr mindjárt izzadni kezdett és megkönnyebbedett". A csodás gyógyulásba Gellért orvos is szívesen belement, mert az első diagnózis nem volt jó; vallomásába mindamellett bevette második találó kórjóslatát, és utólag is kamatoztatta sikeres közreműködését, mert ezen a jogcímen több birtokmegerősítő levelet szerzett a királytól. Vallomásából kiderül, hogy ferences orvos is volt a király mellett. A ferencesek sikereire féltékeny nyúlszigeti domonkos legendaíró azonban a maga életrajzában úgy változtatta meg a történetet, hogy domonkosok voltak a betegágy mellett, és a színhely a szigeti domonkos kolostorhoz tartozó épület volt. A több forrásból dolgozó magyar legendából úgy látszik, hogy László király egy „klastromnak mellette" feküdt betegen; onnan küldtek a Margit hamvait őrző klastromba a főkötőért, és mikor László meggyógyult, gyalog elzarándokolt a Margit koporsóját őrző klastromba. Az a körülmény, hogy a ferencesek orvosa mellett Majos mester orvosa volt jelen Walter házában, arra mutat, hogy a szomszédos kolostor a ferencesek várbeli rendháza volt. Walter vendéglátását a király busásan honorálta, mert két hét múlva neki adta a legnagyobb esztergomi palotát, melyet Csák Ugrontól hűtlenség miatt kobzott el. Az adományt az is indokolta, hogy Ugrón adósa volt Walternek negyven hordó borralés huszonöt márka finom ezüsttel. Walter budai háza már 1264 táján is szerepel egy olaszországi kereskedő számadásaiban. Az alkancellár itt fizetett ki a király vásárlásaira száz márka súlyú selmeci ezüstöt sir Willamus velencei k ereskedőnek. 43
