Források Budapest múltjából II. 1873-1919 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 2. (Budapest, 1971)

Előszó

Ez az egyesület intellektuel elemeket foglalván magában a [párt] gazdasági és politikai mozgalmában irányító szerepet kívánt játszani. Túlnyomó többségben levén azonban az ipari munkások, ezen akaratát eddig nem [tudta] keresztül vinni. Az egyesület, illetve az országos szövetség ebbeli törekvését igazolja az 1917 december 26.-án tartott szabad szervezeti taggyűlésen elfogadott ./. alatti határozati javaslat.A szociáldemokrata pártban levő ezen széthúzó elemek rövid [jellemzése] után rá kell mutatnom egyéb, a párton kívül álló destruktív [elemekre,] melyek a pártban mutatkozó elégedetlenséget saját céljaikra felhasználni igyekeztek. Itt első sorban a Galilei kört

:i kell megemlítenem [amely] a szabadgondolkodók országos egyesületének főiskolai fiókjaként működött. A Galilei kör, amelynek tevékenységéről még 1916 év május havában tettünk a m. kir. Belügyminiszter úrnak jelentést, különösen a múlt év július hava óta igyekezett a munkásmozgalmat radikálisabb irányba terelni. Hogy ezt a célját elérje, érintkezésbe lépett Bellér Ignác kazánfűtővel,

4 aki már évek óta egy kis sindikálista munkáscsoportnak volt a vezetője. Bellér Ignácban nincs meg a megfelelő szervező képesség s azért sindikálista irányú tanításaival nem tudott a munkások között tért hódítani. A galileistáknak kellett jönni, hogy ennek a mozgalomnak életerőt adjanak. A galileista ifjak egy kis csoportja Bellért eszközül használta fel s a szakszervezet eddigi taktikájával elégedetlen munkásokat értekezletre hívatta össze. Az értekezleten eleinte csak 10—20 ember vett részt, később azonban megszaporodott az érdeklődőknek száma. November 16.-án tartott értekezleten már mintegy 200-an vettek részt. Az értekezleteken, értesülésem szerint a tanító munkát Sugár Tivadar,

5 id. Haász Árpád,

0 Sisa Miklós

7 galileisták végezték. Magyarázták a sindikálizmus alapelveit, az [anti] militarizmust, antiparlamentárizmust, közvetlen cselekvést és az általános strájkot. Célul azt tűzték ki, hogy a kormányt minden eszközzel a háború befejezésére kényszerítsék és a munkaeszközöknek köztulajdonba vételét [érjék] el. A kormányt a háború befejezésére antimilitarista agitátióval, tüntetésekkel akarták kényszeríteni. Ezek a tüntetések egyúttal azt célozták, hogy azokat a tömegeket, amelyeket nem tudtak szervesen magukhoz kapcsolni, megmozgassák és beléjük a háború mielőbbi befejezésének reményét csepegtetve agitátiójuk keretét tágítsák. Az első háború-ellenes tüntetést [november] 17-én este rendezték. Erre csak mintegy 250 embert tudtak mozgósítani. A városon végig akartak vonulni s a Baross téren gyűlést tartani, a tervük azonban nem sikerült, mert a rendőrség a gyülekező helyen — a köröndön — szétoszlatta őket. 2. A forradalmi szellemű határozat üdvözli az oroszországi szocialista forradalmat és annak példája nyomán osztályharcos politika folytatását követeli a szociáldemokrata pártvezetőségtől. 3. A Galilei-kör a fővárosi egyetemi ifjúság demokratikus szervezete volt. A liberális szabadkőműves körök, a szabadgondolkodók egyesülete támogatásával alakult meg, 1917-ben azonban a forradalmi intelligencia ragadta magához a kezdeményezést, Szabó Ervin eszmei irányításával. 4. Bellér Ignác —• a kazánfűtők szakszervezetének titkára, Iszkruljev Krszta halála után (1914) a fővárosi szindikalista munkások kis csoportjának vezetője. Szabó Ervin kezdeményezésére Bellér csoportja és a forradalmi galileisták között akcióegység jött létre. 5. Sugár Tivadar — egyetemi hallgató, a galileista baloldal egyik vezetője, 1918 januárjában letartóztatták, majd börtönbüntetésre ítélték. A forradalom szabadította ki. 6. Haász Árpád (helyesen: ifjabb H. Á.) — közgazdász, a galileista baloldal egyik vezetője. 7. Sisa Miklós — orvos, 1916-tól a Galilei-kör elnöke, támogatta az antimilitarista agitációt.