Források Budapest múltjából I. 1686-1873 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 1. (Budapest, 1971)

BEVEZETÉS

kedőket és magányosokat (privatusokat) arra indíta, hogy Ő Cs. Kir. Fő Herczegségének Országunk Nádorispányának, minden közhasznú igyekezet buzgó oltalmazójának és előmozdítójának hatalmas pártfogása alatt, olly Intézetet állítanának-fel, melly által a Kereskedés és ez által az egész hazai munkásság számára nevezetes tőkepénz szereztessék, melly egyedül a Kereskedésre fordítva, hazánkban a pénz forgását sokszorozza, az igyekezetet bátorítsa, a felvállalt tartozások pontos tellyesítését könnyebbítse, végre a személyes hitelnek erősb talpkövet vessen, és épen ez által a szorgalomnak eddigien olly veszedelmes uzsoráskodásnak eleit vegye Paíacsich J.: Szabad királyi Pest városának leírása. Pest, 1831. 95—97. 1. 34. A budai szőlőművelés leírása Schams Ferenc: Magyarország szőlőművelése c. könyvéből 1833 Buda körül legyezőszerűen terül el szőlőtermővidéke, 5334 hold, vagy az ottan szokásos számítás szerint 8000 negyed kiterjedésben, egy negyedet 800 négyszögöllel számítva. Bármelyik oldalról közelítjük is meg a várost, mindenünnen szembeszökik, de sehonnan sem lehet ezt a szőlőtermővidéket egyetlen pillantással teljes terjedelmében áttekinteni. Nincs is több olyan város Magyarországon, amely közvetlen környékén hasonló nagy, kiadós szőlőterületet tudna felmutatni. Ez a szőlőművelés képezi ezért Buda polgári lakosainak legnagyobb gazdagságát és csaknem kizárólagos jövedelemforrását. Minden valamennyire is tehetős polgárnak vagy adófizetőnek több negyed szőlőskertje is van, amelyben szegény szomszédainak egész éven át munkát és megélhetést kínál. Részesedik ebben a távolabbi környék parasztsága is, mivel a város nem képes a legsürgősebb munkára elég munkáskezet előteremteni. Buda lakosságának jelentős része a szőlőkapások (hauerek) adófizető néposztályából áll. Ezek azonkívül, hogy maguknak is van egy kis saját szőlő-telkük, csupán a szőlőskertekben végzett munkájukért kapott napszámból élnek. Minden valamennyire is tehetős polgár szőlőültetvényeinek felügyeletére vincellérül választ magának egy ilyen úgynevezett kapást, akinek vagy felemelt napszámot fizet a munkások felügyeletéért, vagy valamennyi nyári munkát rábízza a negyedek területe után számított szerződéses szakmánybérért, mely esetben a tulajdonosnak csak az a gondja marad, hogy a munka pontosságáról és tisztaságáról meggyőződjék. A városi tanács, úgyis mint a város birtokainak irányító hatósága, az összes szőlőterület felett főfelügyeleti jogot gyakorol. Az egészet egy városi tanácsos igazgatja a telekkönyvi hivatal útján felügyelői minőségben; nyolc hegyvidéki kerülőnek pedig az a feladata, hogy őrködjenek valamennyi szőlőültetvény szabályszerű megmunkálásán, valamint minden dűlőút, kocsiút és mezsgye megtartásán. Minden év