Dr. Kocsis Lénárd: A Pannonhalmi Főapátsági Szent Gellért Főiskola évkönyve az 1941/1942-I tanévre

Dr. Csóka J. Lajos: A magyar tudományosság megszervezésének kísérletei a XVIII. században

A magyar tudományosság megszervezésének kísérletei a 18. században. Irta : Dr. Csóka J. Lajos. Bevezetés. A tudós munka otthonai a 17. század óta az egyetemek helyett a tudományos akadémiák lettek. A francia minták. Az akadémiák és az egyetemek viszonya. A középkorban kialakult egyetemek hosszú időn át nemcsak a felsőoktatás intézményei, hanem a tudományosság otthonai is voltak. Ebben a tekintetben a skolasztika elhanyatlása és a huma­nizmus uralomra jutása jelentett változást, amennyiben attól fogva az egyetemek csupán iskolákká váltak, ahol a tanárok a már kész ismereteket, a tudományos kutatás leszűrt eredményeit adták elő hallgatóiknak. Az egyetemek csak receptív működést kívántak a hallgatóktól ; a konstruktív tudományos munkásságba nem vezették be őket. 1 A 17. század eleje óta fejlődésnek indult modern tudományosságnak így alig volt érintkezése az egyetemekkel. Annak alapvetői nagyobbrészt távol állottak az egyetemektől (Bacon, Galilei, Descartes), sőt tanaik is sokszor csak hosszabb idő multán nyertek bebocsájtást oda. A 17. század elejének tudósai az egyetemek tanári könyvtárának és egyéb felszerelésének hiányá­ban csak mint magánemberek saját anyagi és egyéni szellemi erejükre hagyatva voltak kénytelenek viaskodni tudományos problémáikkal. A tudósok, egy-egy tudományszak képviselői azonban csak­hamar rájöttek arra, hogy egyesült erővel ők is többre mehetnek, hogy egymás törekvéseinek támogatásával ők is sikeresebben dolgozhatnak. Amint a társulás eszméje a középkorban a tanárok és a tanulók összeségét jelentő egyetemekben, universitas-okban 1 St. D'Irsay : Histoire des universités françaises et étrangères. II. Paris, 1935. 61. 1. : l'Université de Paris ne put pas prendre une part active au développement de la vie scientifique.

Next

/
Oldalképek
Tartalom