Héjja Julianna Erika: Békés vármegye archontológiája (1699) 1715-1950. Főispánok és alispánok – Közlemények Békés megye és környéke történetéből 8. (Gyula, 2002)

Sorsok, életutak, életrajzi vázlatok

gróf Zichy Ferenc, zichi és vásonkeöi (*1749. február 17., Pozsony - fl812. augusztus 8., Bécs 768 ) A nagy múltra visszatekintő, az idők folyamán több ágra szakadt gróf Zichy család sarja. A família magyar bárói rangot nyert (Ebersdorf, 1655. július 17.) ága 1732-ben kihalt. Zichy István, Pál, István és Ádám 1679. augusztus 21-én magyar grófi címet kapott, diplomájuk 1680. január 5-én kelt. Zichy István (1715-1769) császári királyi kamarás, a Pálffy-ezred kapitá­nya, 1761-től Komárom vármegye főispáni helytartója volt. Feleségétől, gr. Stubenberg Mária Cecíliától (1725-1763) hét gyermeke született: Ferenc, Jo­zefa (*1752), Károly (1753-1826), Julianna (1754-1777), István (1755-1841), Antónia (1757-1838), Leopoldina (1759-1846). Zichy Ferenc a család vedrődi ágának lett a megalapítója. 1770. április 30-án vette feleségül gr. Kolowrat­Krakowsky Mária Annát (1753-1805), másodszor 1808. október 6-án nősült, amikor gr. Lodron-Laterano-Castelromano Mária Dominikával (1789-1847) kötött házasságot. Első feleségétől hét - Ferenc (1774-1861), Antónia (1776­1856), Terézia (1777-1821), Anna (1780-1866), Károly (1785-1876), Hóra (1792-1860), Leopoldina (1798-1872) -, másodiktól három gyermeke - Do­mokos (1808-1879), Jenő (1809-1848), Ödön (1811-1894) - született. Gr. Zichy Ferenc hivatali szolgálata 1768-ban vette kezdetét. 1774-ben mint császári királyi kamarás a magyar királyi kamaránál működött tanácsosi rangban. Eredményes tevékenységet fejtett ki Temes, Krassó és Torontál vár­megye magyar koronával való egyesítése, valamint a királyi kamari birtokok megrendszabályozása körül. 769 Mária Terézia 1776. november 29-i leirata -amely a siklói Andrássy István máramarosi főispánná történt kinevezésével előállt vacantiát kívánta kiküszöbölni - Békés vármegye főispáni helyettesi címével (ofBcium supremi comitis titulus administratorius) ruházta fel. Az egy hónap­pal később kelt (Bécs, 1776. december 29.) kegyes elhatározás a főispáni hely­tartói kinevezést (supremi comitis ofificii administrator) tudatta. A királynő 1777. február 17-én gr. Károlyi Antalt bízta meg, hogy Zichyt új hivatalába beiktassa, aki az installatio határnapjaként 1777. május l-jét jelölte ki. A székfoglalás a szokásos külsőségek közepette, zavartalanul folyt le. 77 ° Mint főispáni helytartót érte az újabb, legfelső helyről jövő elismerés, amikor 1780. május 16-án valóságos belső titkos tanácsossá tette meg Zichyt az uralkodó. II. József 1782. március l-jén Pest-Pilis-Solt törvényesen egyesített vármegyék adminisztrátorává nevezte ki, Békés élére pedig mint főispáni hely­768 Gudenus, 4. köt., 1998.352. p.; vö. Nagy, 12. köt., 1865. 389. p., ahol 1751. febr. 17. szerepel születési dátumként. 769 Gudenus, 4. köt., 1998. 340., 351-352. p.; Nagy, 12. köt., 1865. 375., 389. p.; MOL P 707. D. p. 397. f. 41. No. 38. 770 Kgy. ir. 1/1777,84/1777; kgy. jkv. 28/1777, 69/1777, 84/1777. 222

Next

/
Oldalképek
Tartalom