Erdmann Gyula - Merényi-Metzger Gábor: Apor Vilmos Gyulán. Válogatott dokumentumok - Gyulai füzetek 11. (Gyula, 2000)

I. A gyulai História Domus Apor Vilmos által írt fejezete

szégyenletes és vészt hozó megszállás alól felszabadul, a Tiszántúl (tehát Gyula is) tovább nyögi a román igát. - Decemberben a plébános a románok által még május elején igazságtalanul internált katonai személyek kiszabadítása érdekében Bukarestbe utazik és a román királynénál nyert audiencián kiszabadításukat kieszközölni sikerül. 1920. jan. 21. Gyulára érkezik gr. Széchényi Miklós megyéspüspök, hogy onnét kocsin Mária Radnára utazzék, hol a megszállás alatt levő erdélyi és csanádi püspöktársaival fontos egyházi kérdést megbeszéljen, elindulása előtt azonban a katonai parancsnokság a „papi gyűlést" táviratilag letiltja. - Néhány nap múlva plébános és Takácsy Dénes káplán több városi tisztviselő társaságában a térparancsnok elé idéztetnek, ahol megparancsolják nekik, hogy mint politikailag gyanús egyének naponta jelentkezzenek, indokul felhozván, hogy a káplán a püspök úr „titkos" levelezését közvetíti és összekötő kapcsot képez egy állítólagos összeesküvésben. - Bizonyítékok hiányában és a párizsi békekonferencia kiürítési parancsának hatása alatt egy hét múlva a jelentkezés és ismét beszüntettetik. - Az említett békekonferencia gyakran megismételt parancsa és sürgetése ellenére a megszállás még jó ideig eltart és mind nyomasztóbbá lesz míg végre: 1920. márc. 30-án kivonul a megszálló csapat a győztes entente hatalmak kirendeltsége átadja a várost a magyar hatóságnak és a közönség üdvrivalgása közepette egy csendőrszakasz, sastollas tisztek vezetésével bevonul a városba, melynek házain ismét a nemzeti zászlók lengenek s utcáit a magyar ruhás nők nagy tábora tarkítja. A menet egyenesen a templomba vonul, ahol ünnepélyes Te Deum-mal hálát adnak az Istennek, ki annyi megpróbáltatás után ezt az örömnapot megérnünk engedte. - Sajnos az ellenség nem messzire húzódott vissza, Gyulától hat kilométernyire, Gyulavári határában van a demarkációs vonal, melyet a románok végleges határnak tartanak. - A nagyváradi egyházmegye ily módon két részre szakittatik, Bihar megyének nagy része a püspöki székhellyel együtt, úgyszintén Szilágy megye román megszállás alatt maradván. A kegyelmes Főpásztor ezt a helyzetet előre is számításba véve Dr. Lindenberger János debreceni prépost-kanonokot (ki alig 1 1/2 év előtt gyulai plébános volt) teljhatalmú helynökévé nevezte ki egyházmegyéjének meg nem szállott területére. 1920. jún. 4. A versailles-i Trianon palotában a magyar békeküldöttség kényszerűségből aláírja a ránk erőszakolt, igazságtalan békét. E napon.a plébániatemplomban a hatóságok részvételével könyörgő istentisztelet volt. Mélységes gyász s honfiú búbánat mellett mindenkiben él a tántoríthatatlan reménység, hogy a lankadatlan munka, a szoros egység és Isten segítsége által szegény hazánk felvirul újra s visszanyeri régi határait és régi nagyságát. 1921. febr. 1. Szabados Antal segédlelkész ideiglenes helyettes főgimnáziumi hittanárrá neveztetik ki, helyette ezen időre Hoszpodár Balázs kerül ide káplánnak. A hívek nagy fájdalmára hadi célokra elvitt templomharangok pótlására Groh Ferenc prelátus kanonok 100 000 Korona alapítványt tett. Nagy hálával vettük az adományt, de a mai drágaságban még korántsem elegendő, csak az anyatemplom két harangja (régi nagyságukban) 3-400 000 Koronába kerülne.