Kristó Gyula: Békés megye a honfoglalástól a törökvilág végéig. Nyolcszáz esztendő a források tükrében – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 9. (Békéscsaba, 1981)

Török Idők - 132. Gyula leírása (Evlia Cselebi útleírásai, 166o-167o-es évek)

132 A megyét megszállva tartó törökök nem a falvakban, hanem váraikban és városaikban, megyénk esetében főleg Gyulán éltek. Evlia Cselebi (1611-1679) világhírű török utazó Gyulára is elvetődött, s becses leírást hagyományozott az utókorra a török Gyuláról. ...A vár leírása. A Körös (Keres) folyó mocsarában, a Szaharához hasonló sík helyen fekszik e nagy vár, körülvéve mocsarakkal, posványokkal és nádasokkal. Környező magaslata egy oldalról sincs... E Gyula várának belső erődítménye részint tömésfal, részint téglaépítkezés. Negyven rőf magasságú, négyszögalakú, magas tornyú belső vár, amelynek tornyai horgas szegekkel és mindenféle hadiszerekkel telve vannak. E belső várban csak a parancsnok aga lakik, s a magtárak és szertárak vannak benne. A belső vár kapuja észak felé néz, s a kapuhoz negyven fokú falépcsőn kell felmenni. Háború idején ezeket a lépcsőket felhúzzák a belső várba, s olyankor a kapuhoz egy oldalról sem lehet hozzáférni. Ez a kapu kettős, és a két kapu között a pokol mélységéhez hasonló börtön van, melybe a város előkelőinek foglyait minden éjjel bezárják, s reggel ismét kibocsátják őket, és szolgálatot tétetnek velük. Sem a belső, sem a külső várnak nincsenek árkai, mert az egész mocsárban van. Csak a külső nagy külvárosnak nyugati részén, a középső kapunál egy kis helyen van árok, hol fahídon kell átmenni. Abban az árokban is a Körös folyik. A belső várnak négy tornya között a Szécsi (Szedsi) torony valamennyinél magasabb, s az egész vilajet mezői, szántóföldjei onnan mind meglátszanak... E belső vár nyugati oldala előtt van a középső város. Középső város. Ez a középső város a belső vár nyugati oldalát övezi. A belső vár keleti oldalán tengerhez hasonló mocsár van. A középső város fala a tó partján negyven láb széles tÖmés-palánkafal; magassága húsz rőf. Mély mocsárban fekvő négyszögű erődítmény ez is... Hét bástyája van... E középső városban csak ötven deszkazsindelyes tetejű ház és búzamagtár van, amely egészen tele van búzával... A második külváros. Ez a külváros az előbbit övezi. Ennek is negyven lépés széles, erős palánkafala van. E városok egyikéből a másikba át lehet menni, mert közöttük átjáró kapuk vannak. E városban körülbelül száz deszkazsindelyes ház van... A kapu előtt a Körös folyó fölött száz lépés széles fahíd van, amely az említett nagy külvárosba vezet... Összesen hat nagy bástyája van... E két vár körül az árok helyén, a Körösön 191