Nováki Gyula - Sándorfi György: A történeti Borsod megye várai az őskortól a kuruc korig. Die Burgen des historischen Komitats Borsod von der Urzeit bis zur Kurutzeit (Budapest - Miskolc, 1992)

Csorba Csaba: Várkutatás - vártopográfia

A szerzőpáros 1969 óta dol­gozik együtt a magyarországi őskori és középkori várak felku­tatása, felmérése és történetük tisztázása érdekében. Az ország számos megyéjében végeztek kutatást (terepbejárást, felmé­rést, szakirodalmi feltárást). Ez a könyv a történeti Borsod vár­megye területén végzett munká­juk eredményeit teszi közzé. NOVÁKI GYULA Sopronban szü­letett 1926-ban. Az Eötvös Lóránd Tudo­mányegyetem Bölcsészettudományi Ka­rán 1951-ben szerzett régészetből diplo­mát, majd 1963-ban doktorált. Múzeumi pályafutása során a nyíregyházi (1950­1951), a soproni (1951-1964), majd 1986. évi nyugdíjazásáig a budapesti Me­zőgazdasági Múzeumban dolgozott. Szakmai munkája többirányú. Főbb té­mái: Sopron és környéke régészete és helytörténete, a X - XII. századi vaskohá­szat régészeti emlékei és agrártörténet (pl. archaeobotanika, régi szántóföldek maradványai, gabonásvermek). Érdeklő­dése azonban elsősorban mindig az ősko­ri és középkori földvárak felé irányult. A Dunántúlon és Észak-Magyarországon számos földvárban végzett ásatást az or­szág különböző területein, eredményeit pedig közel száz cikkben, tanulmányban tette közzé. Többszáz várat bejárt, felku­tatott a terepen; s egyike volt azoknak, akik kidolgozták a földvárak kormegha­tározásának sajátos tipológiáját. SÁNDORFI GYÖRGY 1932-ben szü­letett Kispesten. A Közlekedési és Mű­szaki Egyetem Mérnökkarán 1957-ben szerzett diplomát. Kezdetben vidéken, később Budapesten dolgozott különböző műszaki vezetői beosztásokban. A ma­gyar várak iránti érdeklődése már korán feltámadt. Kezdetben kedvtelésből, ké­sőbb - Nováki Gyulával való találkozást követően - hivatástudatból foglalkozott a korai magyar várépítészet problémái­val. Mérnöki szaktudására támaszkodva dolgozott ki egy olyan módszert, amellyel az egyes várak felmérésének idejét rend­kívüli módon lecsökkentette. így vált le­hetővé az, hogy az elmúlt húsz év alatt mintegy 170 várat mért fel Nováki Gyulá­val és más munkatársakkal. A felmérése­ken túl foglalkozik az ún. történelem nél­küli, kora Árpád-kori várak építésének problémáival is, amely témakörben, rész­ben Novákival közösen, részben önálló­an, több publikációt vallhat magáénak. Az utóbbi években érdeklődése a korai helynevek vizsgálata felé is fordult, ahol a matematikai statisztika és a számítógép felhasználásának lehetőségeivel foglal­kozik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom