Hőgye István: Zempléni históriák (Miskolc, 2002)

II. rész A szabadságharctól 1950-ig

személyes és vagyonbiztonság, valamint a honpolgárok nyugalma ér­dekében praeventíve esetleg a közönség általános figyelmeztetése ál­tal intézkedni szükségtelennek és okszerűtlennek találtam. Az elöljáróság élén mindenütt erélyes bírák állnak a nagyközsé­gekben, a kérdés velük meg lesz minden oldalról beszélve beállható eshetőségekre nézve, a tűzoltóegyletek főparancsnokai meglehetősen fegyelmezett, 60-70 legénnyel szükség esetén célszerűen alkalmaz­ható rendőrséget képeznek, így idő szerint nincs mitől tartani. Hogy az eszlári események bontakozásával fokozatosan hová ju­tunk, előre meg nem határozható, figyelmem tárgyát képezi, s ezen­túl minden mozzanatot jelenteni fogok. Ha eljárásom nagyobb szigor­ral lenne talán foganatosítandó, egész tisztelettel kérem, miszerint miheztartás végett általános utasítást adni méltóztassék. Szerencs, 1882. június hó 27. Zábráczki Miklós járási szolgabíró Matolai alispánnak a belügyminiszterhez küldött jelentéséből tudjuk, hogy a hegyaljai városokban Tállyán, Keresztúrban, Mádon katonaságot küldtek ki az esetleges zavargások megfékezésére. (Zemplén megye Levéltára, Alispáni ir. 843011882.) 34. RÉSZLETEK A MAGYAR NYELVET ÉS NÉPNEVELÉST ZEMP­LÉN MEGYÉBEN TERJESZTŐ EGYESÜLET 1883. ÉVI ALAP­SZABÁLYZATÁBÓL Az egyesület célja: a magyar nyelvet és népnevelést az illető ha­tóságok közbejöttével Zemplén megye területén a népoktatást közve­títő intézetek vagy iskolák, különösen óvodák segélyezése, vagy léte­sítése, jutalomdíjak kiosztása és ismeretterjesztés útján előmozdítani és fejleszteni. Az egyesület székhelye: Sátoraljaújhely. Az egyesület teendői: igyekszik oda hatni, hogy mentül több kö­zségben nyíljanak kisdedóvó intézetek. Azon községekben, hol még nincs iskola, ilyenek létesítését az illetékes hatóságoknál szorgal­mazza vagy ha lehet, saját költségén eszközli. Pártolja és alkalmazza a vándor szaktanítókat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom