Tanulmányok A Magyar Tudományos Akadémia megalapításáról (Miskolc, 1997)

SOMORJAI LEHEL 18. századi tudományszervezési törekvések Magyarországon, a Magyar Tudományos Akadémia megalapítása

felvenni iskolába, hiszen van akinek nem volt módja megtanulni a nyelvet, ezeknek is meg kell tanítani. Másnap, november 3-án nagyobb érdeklődés mellett folyt az ülés. A tanácskozáson Felsőbüki Nagy Pál, Vay Ábrahám, Széchenyi István, Károlyi György, Eszterházy Mihály, Wesselényi Miklós is ott volt. Az első felszólaló Földváry Ferenc Heves megye követe. Az 1811-iki országgyűlésre hivatkozva azt hangoztatja, hogy se papnak, se professzornak, se oskolamesternek senkit fel ne vegyenek, ha magyarul nem tud. Rohonczy János Veszprém megye követe sérelmezi, hogy a pesti egyetemen és a bécsi akadémián tót nyelvű professzorokat alkalmaznak a magyar nyelv tanítására, „az ilyenek próbálják azt következtetni, hogy a magyar nyelv a lappiandi nyelvel rokon". A magyarok csak magyarokkal házasodjanak, mert csak így állítható meg a nemzet korcsosulása. Takács Gáspár szerint egy magyar nyelvmívelő társaságot kell felállítani a nyelv ápolása és fejlesztése végett. Felsőbüki Nagy Pál felszólalásában a főnemességet is hibáztatja a magyar nyelv ügyének akadályoztatása miatt, hiszen az Eszterházyak, Batthyániak stb. a magyar főrendek gazdasági dolgaikat németül intézik és gazdatiszteknek csak németeket vesznek fel kiszorítván a magyarokat. Rá kell kényszeríteni őket is, hogy dolgaikat magyarul intézzék. Komáromy István Abaúj megye követe a magyar nyelv művelésére és egyenlővé tételére egy nemzeti magyar társaságot javasol. Marczibányi János Torontál megye követe azt veti fel, hogy a diétán hozott határozatok magyarul írják le, a pénzek magyar körülírásúak legyenek, legyen magyar színház, sőt a pesti színház tétessék magyarrá. Gróf Dessewffy József beszédében arra tesz javaslatot, hogy a hivatalokban legyen praeclusi terminus, ami alatt a magyarul nem tudók tanuljanak meg magyarul, ha nem akkor bocsássák el őket. Kászoni Sándor Torontál megyei követ javaslata szerint céhbe ne vegyenek fel senkit úgy, hogy nem tud magyarul. Vay Ábrahám Borsod megye követe az elmondottak törvénybe iktatását sürgeti. Felsőbüki Nagy Pál második felszólalásában a magyar nyelv érdekében egy társaság felállítását követeli, aminek költségei miatt gyűjtést kívánnak szervezi és írnak a vármegyéknek is. Az ülésen ekkor emelkedik szólásra gróf Széchenyi István: „Az ember legszerencsésebb időpontja mindig az, melyben hazája iránt való határtalan szeretetét hazájának megbizonyíthatja. Ehhez képest megfontolván mind a Nagy Pál által javallott messze kiterjedő intézet hasznos célját, mind azt, hogy mint