Miskolc a millecentenárium évében 2. (Miskolc, 1997)

A miskolci iskolák - Deák Gábor: Miskolc iskolaügyének gyökerei, fejlóődése 1945-ig.

azt írja, hogy „a reformátusoknak gondja volt arra, hogy a város minden részében legyen egy »vára« az egyháznak". így a Füzes, Geró, Urak, Meggyesalja, Szirma, Régiposta, Sörház, Kádas, Papszer utcában, majd a régi Zöldfa-utcai iskola mellett, de volt iskolája Filléregyletnek, volt iskola a Hadnagyi lakban. Arról is olvashatunk az Egyháztanácsi Jegyzőkönyvben, hogy a Szinván innen és túl „szegények iskoláját" is szerveztek. A római katolikusok 1730-ban alapították a kincstári római katolikus iskolát a minoriták idetelepülése után, amely két helyen működött, a Szent Ferenc utcába néz szemben volt a Minorita templommal és a Kazinczy utcában. 1886-87-ben az Irgalmas Nővérek Városháztéri iskolája kezdte meg működését, 1894-ben a Vörösmarty utcában nyílt meg katolikus elemi iskola, de volt iskola a későbbiekben a Kossuth utcában. A már említett Halmay-Leszih: Miskolc város történetében az elemi iskolákról szóló fejezet azzal kezdődik, hogy „1894-ig kizárólag a felekezetek látták el az elemi iskolai oktatást". Ekkor kezdődött meg Soltész-Nagy Kálmán polgármesterkedése idején a korszerű állami elemi iskolák építése a Kun József (a mai Kis-Hunyad) utcában a Szent István úti, ma Nagyváthy iskola, az Apponyi Albert utcán, a SoltészNagy Kálmán utcán, a MAV telepen. A katolikusoknak megmaradtak az iskoláik, sőt a Bársony János utcában is volt ilyen, a reformátusok iskolái közül a Palóczy utcai fiú-lány iskola, a Zöldfa-utcai leányiskola maradt meg, de gyakorló iskola volt a Tóth Pál Tanítóképző mellett a felső osztályosok számára a Görgey Artúr utca 20 szám alatt. Izraelita iskola volt a Kálvin utcában a fiúk és lányok részére. Ilyen iskoláról már Kazinczy Ferenc is tesz említést 1786-ban, de már 1726-ból van adatunk erre az iskolára, amely 1843-ban fejlődött tovább ötosztályos iskolává, míg 1900-ban felépült a 18 tantermes Kálvin utcai iskola. 4. Nem maradhatnak ki Miskolc iskolái közül az ipari iskolák sem. Ilyen volt a Városi Női Ipariskola, melyet „Az Ipari Szakoktatást Terjesztő Borsod-Miskolc Egyesület" hozott létre Melczer Gyula, Radvány István és Soltész-Nagy Kálmán közreműködésével. Továbbfejlesztésében elól jár Mikuleczky István ügyvéd, Báji Patay Gyuláné, sz. Szathmáry Király Anna. 1897-ben vette át a város. A másik ilyen iskola volt a Magyar Királyi Állami Fa- és Fémipari Szakiskola, amely előbb a Csabai kapuban működött, majd 1912-tól Szentpáli István és utódja Dr. Nagy Ferenc polgármesterek segítségével kezdte meg működését. Mai épületét a Gépipari Szakközépiskola épületét 1926-27-ben építették. 5. Az óvodai nevelés kérdése sem maradhat el, hiszen ebben is élen jár városunk. Adamovits Ilona az Eszak-Magyaroszág 1967. évi ja-