Miskolc története IV/2. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

NÉPESSÉG ÉS TÁRSADALOM

sem csúszik, inkább az első öt hely a jellemző. Jövedelmében nagy szerepe lehetett annak a 17 háznak, amelyek a városba vezető forgalmas, a búzavásárteret két oldalról körbeölelő utakon feküdtek. Megszerzésükben közrejátszott házassága Pilta Erzsébettel, aki a Miskolc XVIII. századi borkereskedelmét fellendítő vagyonos görögök nemességet szerzett leszármazottja volt. (A Pilta család a következő, XIX. században is a leggazdagabbak közé tartozott, de már nem mint kereskedő, hanem ügyvéd.) A hatalmas vagyont Pilta Erzsébet 1887-ben örökölte, közte városi házakat és több mint 3 ezer kat. hold földet Borsod megye több helységében,

80 közel Miskolchoz. A Xivkovich család így összesen 4317 kat. hold tulajdonosa. (Lányuk, Xivkovich Erzsébet majd Borsod megye egyik legtehetősebb földbirtokosához, a szintén görög származású Dadányi Sándorhoz megy férjhez és kerül rokoni kapcsolatba a megye felső vezérkarával a két világháború között.) Korszakunk közigazgatási törvényeinek értelmében a feleség nevén levő birtok jövedelmét terhelő adó is a férj adójába számított, ha ő kezelte a jövedelmet. így könnyen elképzelhető, hogy Pilta Erzsébet öröksége nagymértékben hozzájárult, hogy férje a legtöbb adót fizetők előkelő első ranghelycsoportjába kerüljön. Az 1886 utáni öröklés hatása még szembetűnőbb, ha a Borsod megyei legtöbb adót fizető 217 személy nevét tartalmazó listát is megnézzük, ahol Xivkovich Emil a 11. helyen áll, egyszeres adószámítással. Ebben a névsorban egy Radvánszky báró, az Erdődy grófok és Fülöp Szász-Coburg Góthai herceg előzik meg, mert az ungvári és a kassai püspök csak kétszeres adóbeszámítással kerülhetett elé. A 4317 kat. holdas Xivkovits-Pilta birtok 3217 kat. hold szántóból, 559 kat. hold rétből és legelőből, valamint 378 hold erdőből állott. A 45 holdas kertet a közvetlenül Miskolc határában vagy ahhoz közel fekvő birtoktesteken művelték. Gazdaságukban - eltérően a gazdasági elit többségétől - a szőlőtermesztés nem játszott nagy szerepet, mindössze 21 kat. holdat telepítettek be Miskolcon és Mályiban. A birtokok gépesítettségére jellemző, hogy gőzerővel hajtott lokomobilból 1897-ben négy, cséplőszekrényből 5, járgányból 2, vetőgépből 17 üzemelt. Ugyanebben az évben 503 szarvasmarha, 58 ló, 20 sertés és 500 juh képezte a birtokok állatállományát.

81 Egyes birtoktesteket bérbe adott. 80 A Miskolci Kereskedelmi és Iparkamara jelentése, 1906. 98. p. 81 A Miskolci Kereskedelmi és Iparkamara jelentése, 1901.