Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1971. (Pécs, 1972)

FORRÁS ISMERTETÉSEK - Petrovich Ede: Baranya megye XVIII. századi népoktatása az Egyházlátogatási jegyzőkönyvek tükrében

PETROVICH EDE: Baranya megye XVIII. századi népoktatása az Egyházlátogatási jegyzőkönyvek tükrében Az elsó' Ratio educationis közelgő 200. évfordulója indokolja és sürgeti az iskolákra vonatkozó adatok összegyűjtését. Ennek legtermészetesebb ytja az volna, ha a falvakban elfekvő iratokat fölkutatnák. E dolgozat nem mellőzni kívánja a helyi adatokat, hanem olyan forrást tár föl, melyből az egész megye népoktatásának keresztmetszete ép ugy megrajzolható, mint hosszmetszete, fejlődése. Az Egyházlátogatási jegyzökönyvekre (Visita canonica) gondolunk, melyek ugyan nem abból a cél ból keletkeztek, hogy fölmérjék az iskolázás állapotát, azonban ezekre is tekintettel voltak. Az egyházmegyei hatóság ugyanis bizonyos időközökben végigjárta az egész me gye területét, fölülvizsgálta a plébániák templomait, kápolnáit és ezzel kapcsolatban kitért az iskolákra is. Tehette ezt annál inkább, mert abban az időben a tanító részben egyházi munkakört is töltött be: résztvett a szertartásokon, énekével kisérte az istentiszteletet, közreműködött a temetéseken. E szerepe még nevében is kifejezésre jutott, mert egyszerűen csak kántornak nevezték. Jellemző, hogy az első pécsi zsinat 1714-ben a gyermekek tanítását is szorgalmazta, mikor határozatai közé e szavakat iktatta be: "IV. Ludímagister seu Cantor. Ipsius est docere pueros sepelire cum parocho, in femplo canere et reliqua eiusmodî magistris consueta peragere et exsequi." Az egyházlátogatások alkalmával a püspök vagy megbízottja meghallgatta a nép panaszát, kívánságát, a falu vezetőivel megállapította a plébános, tanító járandóságát és mivel a látogatásokon mindig jelen volt az állam megbízottja a főbíró, e megállapítások jogforrásul szolgáltak. A fölvett jegyzőkönyvet három eredeti példányban állították ki, ezekből egy a püspöki, a második a vármegyei, a harmadik a plébániai levéltárba került. A XVIII. század folyamán megyénkben egyházlátogatások az alábbi években voltak: 1721, 1729, 1738-42, 1756-57, 1776, 1782-83-ban. Bár e látogatások kiterjeszkedtek az egész megyére, nem azonos terjedelemben vették föl az adatokat. A pécsváradi apátság 29 faluját csak 1776-ban csatolták a pécsi egyházmegyéhez. A korábbi jegyzőkönyvek tehát nem tartalmazzák a falvak adatait. Viszont ezek sem készültek azonos szempontok szerint, mert a protestáns iskolákat csak az 1738. évi Visita vette jegyzékbe, míg a többi jegyzőkönyvek csak alkalomszerűen emlékeztek meg róluk. A tényleg iskolába járó gyermekek létszámát csak az 1738. és részben az 1776. jegyzőkönyv mutatta ki, mîg a többiek erről hallgatnak.