Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1969. (Pécs, 1969)

FORRÁSISMERTETÉSEK - PETROVICH EDE: Pécs utcái és házai 1687-ben

PETROVICH EDE Pécs utcái és házai 1687-ben A felszabadító háborúk során 1686 őszén Pécs városa és Baranya megye nagy része felszabadult a másfél évszázados török hódoltság alól. A tél beálltával szüneteltek a hadmüveletek, azonban a török ereje még nem tört meg, s a felszabadított területen erős császári katonai egységek tartózkodtak. Ezeknek élelmezése nagy gondot jelentett mind a hadsereg parancsnokságnak, mind a különböző bécsi hatóságoknak. Hodinka Antal A töröktől visszafoglalt Pécs első tele cimü értekezésében dolgozta fel az idevonatkozó forrásanyagot és bemutatta az elképesztő nyomor és pusztulás állapotát, amelyben a város és az egész megye volt a török kiűzése utáni hónapokban. A hadsereg nyomán azonban a kamara emberei is megjelentek a felszabadított területen, hogy a fiskus érdekeit érvényesítsék. Ezért találjuk már ezen a nehéz téleri Pécsett Vinczens Keresztély kamarai prefektust, aki Nagy László csáktornyai kamarai prefektus segitségével 1687 tavaszán végrehajtja e terület első összeírását. Ez a conscriptio, amely jelenleg az Országos Levéltárban U. et C. Fasc. 56. Nr. 41. jelzet alatt található, kiterjedt egész Baranyára, Siklós, Mohács, Pécs, Dombó, Kaposvár körzetek szerint vette jegyzékbe az itt található javakat, felbecsülve a házak, malmok, szöllők, tavak, szántóföldek értékét és az egyes falvaknak a török uralom alatt teljesített közszolgálati terheit. Kizárólag gazdasági cél lebegett az összeirók előtt, ezért munkájuk szavahihető. Az összeirás nélkülözi ugyan a Hodinka által idézett tanuk komor szavait a nyomor és inség nagyságáról, tartalmilag azokkal teljesen megegyezik és száraz adatokkal igazolja azok megbízhatóságát. Jelentős azért is, mivel részben a török hódoltság alatti helyzetet is tükrözi, sőt Pécs esetében, ahol a házakat utcák szerint sorolja fel, a török előtti időkre is fényt vet. Közlésünk ezúttal csupán Pécs belvárosával foglalkozik, hiszen várostörténeti szempontból ez az értékesebb része az összeírásnak, mert csak itt vannak feltüntetve az utcák. A külvárosi házakra az összeirók nem sok ügyet vetettek, bizonyára azért, mert az itt lévő viskók nem képviseltek különlegesebb értéket, vagy talán azért, mert ezekbe az épületekbe már visszaköltözködtek a korábban a bozótokba és barlangokba menekült lakosok. A török hódoltság alatti Pécs településtörténetéről helytörténeti irodalmunkban általában az a felfogás alakult ki, hogy a falon belüli városrészben kevés keresztény lakosság élt, azok a városfalon kivüli negyedekbe szorultak ki. Pécs belvárosában a hódoltság alatt jobbára csak törökök laktak, akik a város 1686 okt. 22-én történt visszafoglalása alkalmával a török csapatokkal együtt kivonultak. Ezt a feltevést látszik igazolni az összeirás azzal, hogy a belvárosban csak két három helyen emliti meg a lakó nevét, s azok sem törökös hangzásuak. Sajnos az összeirókat nem kisérte végig az a pontosság, mellyel az első 100 házat jegyzékbe vették. A 101. háztól kezdve ugyanis már nem becsülték fel a házakat, sőt a 169. sz. háztól kezdve csak sommásan kerültek jegyzékbe az épületek. Az 1687. évi összeirás Péccsel foglalkozó részéből ezúttal csak a belvárosra vonatkozó szakaszt közöljük eredeti latin szövegével és magyar fordításában. A magyar szövegről meg kell jegyeznünk, hogy az un. "nyers fordítás": a latin eredetiben gyakran hiányzik a pontosabb értelmet kifejező vessző, valamint előfordul néhány olyan szó, amely többféleképpen forditható. Igy például e kitétel: "e regioné" értelme lehet "azon a tájon, azon a környéken". De egykorú iratok legtöbbször ebben az értelemben használják: "vele szemben, átellenében". A szövegből nem mindig volt eldönthető, melyik értelemben kell azt fordítani. A "desuper, infra" jelentheti a ház felső, illetve alsó részét. De jelentheti: "az előbbi háztól feljebb, illetve lejjebb álló házat is. Saepibus, saepimento szavak jelentése "sövényből" (készült ház). Szövegünkben mindig sövényből fonott és sárral betapasztott, műszóval "patics" falazatú házat jelent. Nehézséget okoz a jegyzékben ismételten előforduló e szó "assuper" fordítása. Ilyen szót sem a klasszikus sem a későbbi latin nem ismer. A szöveg értelme szerint "azonfelül", illetve "fölötte" szóval fordítottuk. A jegyzékhez fűzött várostörténeti észrevételeinket a szövegközlés után találja meg az olvasó.