Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1968. (Pécs, 1968)

DOKUMENTUMOK - Lefkovics Ernő visszaemlékezése: A munkásmozgalom Baranyában a szerb megszállás 13 hónapja alatt. 1918-1921. (Közli: Szabados Mihályné)

Munk ásmozgalom Baranyában a szerb megszállás 33 hónapja alatt. 1918-1921. Lefkovics Ernő visszaemlékezése. Lefkovles Ernő, a magyar munkásmozgalom veteránja nemcsak tanuja, hanem formátója is volt az 1918-1921. közötti évek politikai arculatának Baranyában. Emlékei, élményei segítenek bennünket abban, hogy megyénk történetének az első világháborút követő viharos hónapjait, sajátos légkörét jobban megismer­jük. Visszaemlékezéseket általában nem szoktunk forráshivatkozásokkal közreadni. Mivel azonban az itt szóbanforgó kérdések jelentősége helytörténetirásunk szem pontjából igen nagy, ugy véltük, helyesen tesszük ha a visszaemlékezésben el­mondott tényeket egyéb források adataira való hivatkozással is megerősítjük. Ezért adjuk közre a forrásjegyzéket is. X X X X X 1888-ban Puthokon születtem, szüleim pedagógusok voltak. Családunk az évek folyamán hat tagu közösséggé növekedett, ahol megszokott jelenség volt, hogy az éléskamra üres, de a könyvespolcok állománya állandóan növekszik. Iskolai tanulmányaim a negyedik gimnáziumban megszakadtak, mert eltanácsol­tak. Az algebra dolgozatomban felejtettem egy "Jönnek a szocialisták" c„ röp­iratot. Kassán kerültem először összeköttetésbe a szocialistákkal Weinberger, Vincze Sándor, Lusztig famunkás, Kovács József malom munkás voltak első tanítóim. Amikor Pestre kerültem, mint a szocializmus ügye iránt lelkesedő ifjú, a Múzeum Hirlaptárban megismerkedtem Varga Jenővel és akkor még menyasz­szonyával Fenyő Sárival, Szálai Danes Dénessel, a "Magyar Vasutas" munka­társával, aki elhelyezett a vasútnál, egyideig pályamunkás voltam, 1909 má­jus 16-án gyakornoknak forgalmi vonalra kerültem, majd távirdászként mű­ködtem és ilyen minőségben 1913-ban Pécsre helyeztek. Közben magánúton le­érettségiztem és elvégeztem az államszámviteli tanfolyamot. Az első világháború alatt öcsém Lefkovics Leél Leó ismertetett meg az anti­militarista mozgalommal és többször összekötő feladatokat végeztem. Csak egy esetet emlitek meg. 1918. május lehetett, amikor már hosszú ideje nem kaptam öcsémtől levelet. Hugóm értesített, hogy Leó lebukott és a Margit­koruti katonai börtön foglya. Azonnal Pestre utaztam és látogatási engedélyt kértem. Vasárnap délutánra engedélyt kaptam. A pázsitos udvaron lévő vasketrecekbe vezették be a foglyokat, akiknek látogatójuk volt. Öcsém melletti ketrecben Balogh László volt, akivel együtt fogták el. Ekkor megbízott, hogy keressem

Next

/
Oldalképek
Tartalom