Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1968. (Pécs, 1968)
KUTATÓINK MŰHELYÉBŐL - PETROVICH Ede: Az egyetemalapitó Vilmos pécsi püspök és Janus Pannonius sírhelye
Az eg yetemalapító Vilmos pécsi püspök és Janus Pannonius sírhelye. Petrovich Ede Négy év múlva, 1972-ben lesz 500 éve annak, hogy az újkor legnagyobb latin költője, Janus Pannonius meghalt. A jubileumi emlékezésbe be kell kapcsolódnia Pécsnek is. mert e haladó szellemű férfi sokáig e városnak volt a lakója és, bár nem Pécsett halt meg, de szavahihető egykorú tanuk szerint Pécsett kapta végleges nyughelyét. Sirjának fölkutatása iránt a múltban gyakran merült fel a kivánság, de komoly kutatásra mindeddig nem került sor. A pécsi vár körül most folyó ásatások szinte kinálják az alkalmat, hogy ebben a vonatkozásban is komoly lépések történjenek. Mert a félezredévi jubileumnak az volna egyik legszebb eredménye, ha sikerülne legalább azt a kőkoporsót fellelni, mely a pécsi káptalan egykorú bizonylata szerint Janus Pannonius tetemét tartalmazza. A jelen dolgozat elsősorban az egyetemet aiapitó Vilmos pécsi püspök sirjával foglalkozik. Ez vezetett ugyanis rá Janus Pannonius sirjának fölkutatására és csak az itt vázolt szempontok valószinüsitik a föltevést, hogy akölto sirját ne a székesegyházban, hanem annak északi oldalán állott egykori kápolnájában keressük. Vilmos püspökről az utolsó adat 1374. febr. 9-ről származik, amikor Visegrádon mint királyi titkos kancellár egy oklevelet adott ki. Másrészt tudjuk, hogy utóda, Alsáni Bálint már 1374. október 25-én mint pécsi püspök szerepel. Vilmos tehát 1374. február 9, és október 25. közt hunyt el. Sirjáról egyedül Koller József, pécsi történetiró következő szavai tájékoztatnak: "(Vilmos püspököt) Szűz Mária Aranyos kápolnájában temették el, melyet (előde) Miklós a Szent Péter székesegyház északi oldalához épitett. Ezt igazolja az a sir, mely nem régen a föld elhordása és a kápolna nyomainak felbukkanása után tűnt elő és amelyben egy arany gyűrűt találtak ezzel a körirattal: VILMOS PÜSPÖK GYŰRŰJE. "1 "Ugyanabban (a pécsi várban) létezett egykor. . . az Aranyos Máriáról nevezett társulati kápolna, melynek romjai Klimó György püspöksége idején az istenanya szobrával és Vilmos püspök sirjával együtt bukkantak elő. A sirban az Ő arany gyűrűjét találták. Ugy vélem, hogy ez az a kápolna, melyet I. Miklós püspök épitett és amelyben nyolc oltár állott. " 2 "Ennek a kápolnának nyomai ma egyedül csak romjaiban maradtak ú nk. "3 Koller tudósításában meg kell különböztetnünk azt, amit mint szemtanú állitott, és azt, amire bizonyos következtetés után jutott el. Mint szemtanú nyilatkozhatott a sir feltalálásáról: következtetés utján mondhatta, hogy az előbukkant kápolna azonos a korábban alapitott Aranyos Mária kápolnával. Azonban a szemtanúi részlet hitelességéhez is szó fér. Már maga az a tény, hogy nem közli a romok feltalálásának évét, sejteti, hogy nem volt jelen, amikor a romokat kiásták, mert csak annyit mond, hogy Klimó idejében tűntek elő a romok. Amint az a későbbiekből kiderül, nagyobb földmozgatás a szé-
