Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1981. (Pécs, 1982)

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKÖZLEMÉNYEK A BARANYAI NEMZETISÉGEK TÖRTÉNETÉBŐL - Szita László: Horvát (sokac), magyar, német parasztok agrárszocialista mozgalma Baranyában 1897—98-ban

» Uo. 12 Uo. 13 Uo. 11 Pl. Arch. 651. f. 1 1899-338. Továbbá: Bm. L. Főisp. biz. is. 236/1897. » Uo. 1K Uo. Továbbá: PN. 1898. január 15., „Kényes kérdés" c. cikkben direkt utalást találunk a bácskai kapcsolatokra: „a szomszédos Bácskából Kiskőszegen át jutott hozzánk Baranyába . . .". l

' 1898. március 6-i: „Szociailizmus mindenfelé" c. cikkében a M. V. számszerű adatokat közölt a szocialista pártszervezetek létszámáról. Izsépen 350, Bodolyán 400, Baranyabánban 200 (többnyire szerbek), Baranyavárott 350, Kisfaludon 260, Vörösmarton 80, Laskón 68, Beremenden 50, Torjáncon 120, Drávaszentmártonon 89, Kásádon 550, Margitta-szigeten 35 főre teszik a beiratkozott párttagok számát. A távolabbi területek is kapcsolatba kerültek a Drávaszagben folyó pártszervezéssel. Folbert András és Jellasics István Mohácson folytatott pártépítő munkát. Letartóztatásukkot kiderült, hogy Tatai Józseffel, a dályoki szociáldemokrata vezetővel álltak kapcsolatban. Dályokon Tatai, Mohácson Jellasics és Folbert a „Független Szociáldemokrata Párttal volt kapcsolatban. A Mezőfi-féle frakció röplapjait foglalta le a csendőrség. Pl. Mezőfi Vilmos: „Kommunizmus és kapitalizmus" c. brossúráját is. Ugyanez a cikk utalt közvetlenül arra is, hogy ,,. . . Jellasics István, Kovács Sándor, Folbert András, Csizmadia Sándor szociáldemokrata agitációt fejtettek ki a Mezőfi-féle mozgalom érdekében. 18 Bm. L. Főisp. biz. ir. 224/1898. 10 Bm. L. Főisp. biz. ir. 224/1898. 20 Bm. L. Főisp. biz. ir. 244/1898. - 14/1898. Fszb. biz. ir. 21 Pl. Arch, 651. f. 1/1899-338. Továbbá: Bm. 1. Főisp. biz. ir. I. 22-i jelentése. 22 Bm. L. Főisp. biz. ir. 2531/1899. - Csebe Ferenc körjegyző 83/1899, sz. jelentései. Az eseményeket a körjegyző jelentésével megegyezve a PN. 1898. január 19-i számában is közölte. Valószínű, hogy a bizalmas jelentést a főispáni hivatal a sajtó rendelkezésére bocsátotta. A jelentést kiegészítő mozzanatok a zendülést részletesen mutatják be. A PN., 1898. január 19-i cikke utalt arra, hogy Dobos Gáspár és Zlatarics Márkó csak a zendülés előkészítésében vettek részt. A belügyminiszterhez felterjesztett főszolgabírói jelentés szerint a csendőrség a tömeget „először szuronyrohammal szétoszlatta...". Lásd erre vonatkozóan: Magyar munkásmozgalom történetének válogatott dokumentumait, Budapest, 1954. 5T5—516. p. Továbbá: Pl. Arch. 551. f. 1/1899-338. sz. alatt. Az idézett sajtó- és főszolgabírói jelentések szerint a szomszédos mohácsi járásból 2—300 ember érkezett a 16-i szervezett tüntetésre, s ezek a távozásra történő felszólítást megtagadták és a csendőrök szuronyrohammal akartuk őket távozásra kényszeríteni. 23 Uo. « Uo. Bm. L. Főisp, biz. ir. 68/1898. 25 Pl. Asch. 651. f. 1/1899-338. 26 A „Baranya" c. lap 1898. január 23-án „Szociális zavargások Frigyes főherceg birtokán" c. cikkben részletesen beszámolt a földmunkások mozgalmáról. A legfontosabb részletek a következők: „Frigyes főherczeg birtokán alkalmazásban llevő munkások zavarognak. Az esetről most a következőket közölhetjük: A gátnak az a része, amely az augusztusi árvizek alkalmával beszakadt, most lesz jókarba helyezve és egy új zsilippel ellátva. A zsilipnél mohácsi-, kölkedi és apatini munkások dolgoznak 1 frt napibér mellett. A töltés felső részének kijavításánál szántovai-, baracskai-, dantovai-, bezdáni- és bodolyai munkások, az alsó részénél a boki erdészlakon túl pedig darázsi-, herczegmároki-, izsépi- és dályokiak vannak elfoglalva, 18 kr. köbméterenkénti fizetéssel. Ugy a zsilipnél, mint a töltés felső részén alkalmazott emberek meg voltak elégedve a fizetéssel, A darázsiak azonban, kik az alsó részen voltak elfoglalva, 18 krról 25 kr-ra való fizetésfelemelést igényeltek, mert oz eddigi — naponkénti 90 kr. — jövedéimet kévéseitek. Több darázsi szocziálista bujtogatására — a magyar munkások — . . . is abbahagyták a munkát." — A sztrájk leverésére 300 emberből álló katonai különítményt vezényeltetett ki a főispán. Az elfojtott sztrájk eredménytelenül ezzel véget ért. Lásd erre vonatkozóan: Pl. Arch. 651. f. 1/1899-338. 27 Bm. L. Főisp. biz. ir. 30/1898. 28 Bm. L. Főisp. biz. ir. 48/1898. 29 Uo. f() Bm. L. Főisp. biz. ir. 35/1898. 31 Uo.