Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1977. (Pécs, 1979)
TANULMÁNYOK — FORRÁSKÖZLÉSEK BARANYA TÖRTÉNETÉRŐL 16 — 20. század - Bezerédy Győző: Adatok a töröktől visszafoglalt Baranya történetének első évtizedeiből
Adatok a töröktől visszafoglalt Baranya történetének első évtizedeiből BEZERÉDY GYÖZÖ I. Baranya megye történetének egyik legsorsdöntőbb korszaka a török kiűzését követő pár évtized volt. A jegyzőkönyvekben alig található érdemleges feljegyzés, irat alig maradt meg ebből az időből. A vármegye és a város közigazgatása szervezés alatt állott, és jóformán alig akadt valaki, aki ezt a nagy munkát elvégezze. Nem szabad elfeledkezni arról sem, hogy Szigetvár visszafoglalásáig a török is itt tartózkodott. Nem javított a helyzeten a magyart nem értő, idegen katonaság jelenléte sem. A lassan szerveződő megyei életet úgyszólván derékbatörték a Rákóczi-szabadságharc kuruc és rác hadjáratai, a nyomukban fellépő hatalmas járványok. A vármegye politikai, gazdasági és közigazgatási megszervezése az 1710— 20-as években zajlott le. Igen kevés olyan dokumentum maradt meg az 1711 előtti időkből, melyek erre utalnak. Ezek közé tartozik az Inquisitiones iratfond néhány korai vizsgálati jegyzőkönyve. II. A Baranya megyei Levéltárban őrzött Inquisitiones iratfond igen sok értékes adatot tartalmaz Baranya korai, török utáni történetéből. Az iratok jórésze a községi határok tisztázásával kapcsolatos tanúkihallgatási jegyzőkönyv. Található azonban közöttük más természetű vizsgálati anyag is. Ezek egy része a protestáns egyházakról szóló határozatokkal kapcsolatos. A tanúk vallomásai utalnak a protestánsok vallási kérdéseire, de képet festenek magáról a korszakról is, a török kiűzéséről, a császáriak bevonulásáról, a kuruc és rácdúlás borzalmairól, a magyarság pusztulásáról. Mielőtt azonban rátérnénk a protestáns egyházak baranyai helyzetére utaló tanúkihallgatási jegyzőkönyvek tanúvallomásainak ismertetésére, szükséges röviden vázolni a protestánsok helyzetét Baranyában közvetlenül a török kiűzését követő időben. A szórványos adatok és feljegyzések szerint a török alatti Baranya magyar lakosságának elenyésző kisebbsége katolikus, 1 a zöme protestáns volt. Igen nagy volt a számuk az ariánusoknak is. (Arányos falunév.) A protestáns gyülekezetek között egészen korai is található. Ezt bizonyítja a mohácsiak 1570ből való kelyhe is, 2 valamint az a levél, melyet Batthyány Ferenc gróf a szavai református gyülekezet lelkészének, Kölgyesy Pálnak írt 1618-ban. 3 A török alóli felszabadulás után a katolikus egyház törekvése az volt, hogy valamennyi protestánst visszatérítse az ariánusokhoz hasonlóan. A kez-