Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1974-1975. (Pécs, 1976)

TANULMÁNYOK BARANYA MEGYE ÉS PÉCS VÁROS REFORMKORI TÖRTÉNETÉBŐL - Petrovich Ede: Baranya megye népoktatása a reform korban (1810—1848)

BARANYA MEGYE NÉPOKTATÁSA A REFORMKORBAN. (1810—1848.) PETROVICH EDE I. Bevezetés Korábbi, azonos tárgyú dolgozatunk (Baranya megye 18. századi népoktatása az Egyházlátogatási jegyzőkönyvek tükrében. Baranyai Helytörténetírás 1971. A Baranya megyei Levéltár Évkönyve.) megyei népoktatásunk állapotát kutatta a Ratio educationis (1777.) előtti időben. Az akkor összegyűjtött szórványos adatok még nem nyújtottak elegendő támpontot a fejlődés ütemének kitapintására, csak kereszt-, de nem hosszmetszetet adhattak az iskolák helyzetéről. Éppen ezért igényelték a további kutatást, mert a Ratiot követő évek adatai beszédesebbekké tehetik a korábbi szűkszavú értesítéseket. Adatainkat ezúttal is helyi forrásokból, a rendelkezésünkre álló Egyházlátogatási jegyzőkönyvekből (Visita canonica) merítjük. Ezzel azonban már azt is jeleztük, hogy Baranya népoktatásának csak egy szeletével, bár legjelentősebb szeletével foglalkozunk. Az 1790—91. évi országgyűlés ugyanis a protestánsoknak teljes önkormányzatot adott, következőleg iskoláik nem tartoztak a katolikus püspök felügyelete alá. A Visita canonicá-k tehát legföljebb csak megemlítették a protestáns iskolákat minden részletesebb adat nélkül. De a források a katolikus iskolákra nézve sem mindig teljesek. Bármily súlyt vetett is a püspök a kérdőpontok tanúsága szerint az iskolák állapotára, ez a szempont mégis másodrendű volt az anyagi feltételek rögzítése mellett. Ezért hiányzik olykor, bizonyára a plébános feledékenysége miatt, a tanulók száma, de még a tanító neve is. Kutatásunk területe tehát leszűkült, de ez nem teszi fölöslegessé a katolikus tanügy állapotának vizsgálatát, mert a protestánsoknak adott autonómia miatt kizárólag a katolikus iskolák tükrözik a Ratio hatását. A reformkorból három Egyházlátogatási jegyzőkönyv szolgált dolgozatunk alapjául: az 1810, az 1829, és az 1841—48 évekből valók. Király József 1810-ben látogatta végig egyházmegyéjét, Visitája tehát kiterjed egész Baranyára, de csak a tanítók nevét tüntette föl. Főgondja az alapok biztosítása: „legyen iskola és legyen magyarul is tudó tanító." Szepesy Ignác püspök 1829. évi Visitája szintén fölöleli az egész megyét, figyelme kiterjed a tankötelezettek és külön a tényleg iskolába járók létszámára, noha a jegyzőkönyv ezt nem minden esetben közli. Scitovszky János 1843—48. között ejtette meg hivatalos látogatásait. A politikai események miatt nem tudta végigjárni egyházmegyéjét, ezért ez időből csak néhány plébánia Visitája áll rendelkezésünkre. A statisztikai adatok kiegészítése végett fölhasználtuk az 1848. évi papi névtárat (Sematizmus) mely minden községnél kiemelte a tanítók és tanulók létszámát. A latin nyelven írt szövegeket magyar fordításban közöljük. Az állandó jelleggel működő ludimagister (iskolamester) szót egyszerűen tanítónak, mesternek fordítottuk. A segédtanítók megjelölésére az eredeti szavakat: praeceptor, subdicens, instructor, hagytuk meg. A szövegek mindig iskolára alkalmas (proles idoneae) gyermekekről beszélnek, mert a tankötelezettség, kivéve II. József idejét, még nem volt kimondva, még kevésbé végrehajtva. A fordításban „tankötelezettek" lett a nevük. Hangsúlyoznunk kell, hogy közleményünk KIVONAT, nem tartalmazza a jegyzőkönyvek minden szavát. Mellőztük a tanítók sablonos jellemzését (jó erkölcsű, megbízható, szorgal-