Atomerőmű, 2009 (32. évfolyam, 1-12. szám)

2009-05-01 / 5. szám

2009. május 11- ifiyih paksiatomerőmű Mérföldkőhöz érkeztek a Bruce-A telephely felújításánál Az utolsó kalandria-csövet is eltávolították a Bruce-A telephely 1. blokkjának reaktorá­ból, ami a szétszerelési fázis befejezését je­lenti az 1. és 2. blokkra kiterjedő felújítási munkák során. Az itt lévő CANDU reakto­rok mindegyike 480 csövet tartalmaz, ezek hat méter hosszúak és tizenhárom centimé­ter az átmérőjük. Vízszintesen fekszenek a reaktor belsejében, és nyomásálló kivitelű­ek az üzemanyagcellák befogadása érdeké­ben. A sokévnyi üzem alatt felaktiválódott csöveket egy távirányított, kifejezetten erre a célra készült robot segítségével távolítot­ták el. A berendezés az egyik oldalról tolta ki a csöveket, míg a gép másik tagja az el­lenkező oldalon fogadta azokat. Ezt követő­en egy szállítókonténerbe kerültek a kör­nyezet szennyeződésének elkerülésének ér­dekében, majd a tároló helyükre fektették őket. Ezt követte a feldarabolás egy speciá­lis prés segítségével, és a kisméretű mara­dékok egy konténerbe kerültek. Végül át­szállították a konténereket a telephely nyu­gati végén lévő hulladékkezelő létesítmény­be. Az AECL (a kanadai állami nukleáris cég) szakemberei az 1. blokkon huszonhat, a 2. blokkon száztizenhét nap alatt végeztek a csövek kivételével. Hugh MacDiarmid, a cég elnöke (és egyben vezérigazgatója) nyilatko­zatában leszögezte, hogy ezen fontos mér­földkő eléréséhez szükség volt mind a Bruce Power, mind az AECL szakembereinek erő­feszítésére és tehetségére. A 2. blokkon szer­zett tapasztalatok hatékony hasznosítása tette lehetőveé, hogy módosítani tudták a célszerszámokat, és így a másik blokkon re­kordidő alatt tudtak végezni. Duncan Hawthorne, a Bruce Power elnök-vezérigaz­gatója a program legnagyobb kihívást jelen­tő részének befejezését üdvözölte. Ez a siker és a cég mögött lévő stabil szakembergárda megnyugtatón hat azon várakozásokra, hogy sikeresen befejezik a reaktorok átépí­tését és hamarosan visszakapcsolják a blok­kokat a hálózatra. Most már előkészíthetek a reaktorok az új kalandria-egységek foga­dására, és 2010-ben mindkét blokk indítha­tó lesz. Ehhez hasonló projekt még nem fu­tott Kanadában, de még a munkának mesz­­sze nincs vége - erősítette meg John Sauger, az erőmű visszaindításáért felelős vezető. A teljes létesítmény két telephelyből áll, a Bruce-A az 1-4. blokkokat jelenti (4x805 MW), a Bruce-B az 5-8. blokkok területe (4x840 MW). Az 1. és 2. blokkot 1977-ben indították, majd a kettest 1995-ben le kel­lett állítani a karbantartás során történt baleset miatt (elszennyeződött az aktív zó­na). Aztán 1997 végére az összes többi blokkot leállították, mert új blokkok építé­sét helyezték előtérbe. Később a blokkok visszaindultak, de az 1. és 2. számú tartó­san üzemen kívül maradt. Szembesülve az időközben jelentkező kapacitáshiánnyal, Ontario állam kormányzata - egyetértés­ben az erőmű vezetésével - engedélyezte a felújítást. Belátták, hogy nincs elegendő idejük a régi blokkokat kiváltó újak építé­sére. A két blokk további 25 évet üzemel­het majd, ha végeznek az üzemanyag-csö­vek, a gőzfejlesztők és a kisegítő rendsze­rek cseréjével. Tizenhat gőzfejlesztőt már legyártottak, és be is építették azokat. Ha teljesen végeznek az első két blokkon, a 3. és 4. egységnél is végrehajtják a felújítást. Az utolsó becslések szerint a két blokkra fordítandó költség 2,4 és 2,6 millió USD közé tehető. A TMI baleset tanulságai A Patriot-NewsExelon szóvivője, Ralph De­Santis szerint az erőműben a biztonság a legmagasabb szintű. A médiának szánt üzenet: Three Mile Island tiszta, biztonsá­gos és megbízható. Ezt kívánják tudatosíta­ni a közvélemény számára a baleset bekö­vetkeztének harmincadik évfordulóján a média mozgatói. Tom Kaufman, a Nuclear Energy Institute médiakapcsolati vezetője ezzel is magyarázza azt, hogy több évtized­nyi bénultság után végre közel harminc új blokk építését tervezik az Egyesült Álla­mokban. Sajnálatos, hogy az akkor már en­gedélyezett blokképítések sem valósultak meg, de 2007 vége óta tizenhét társaság kezdeményezte összesen huszonhat új blokk építését. Az atomerőművek iránti ér­deklődést egyaránt hajtja az energiahiány és a környezet állapota miatti aggódás. Rá­adásul a szél- és szoláris erőművek csak bizonyos időszakokban működnek az egész nap működő és üvegházhatású gázoktól mentes atomerőművekkel szemben. Kauf­man úr megjegyezte azt is, hogy az atom­erőművek a legkeményebben szabályozott rendszerek az iparban. Szerinte biztonsá­gosabb egy atomerőműben dolgozni, mint egy fűszerkereskedésben. A média menekülő lakosokról számolt be az 1979. március 28-án bekövetkezett balese­tet követően. A TMI 2. blokkján egy szelep hi­bás működése miatt a reaktor aktív zónája részben megolvadt, a környezetbe kis meny­­nyiségű radioaktív anyag került A baleset áh tál érintett területeken az esemény óta folya­matosan végeznek próbafúrásokat (öt megye harminchat településéről van szó). Az erőmű biztonsági központja szoros együttműködést folytat Pennsylvania állam környezetvédelmi hivatalával, a megkettőzött számítógép-rend­szerek kb. 10 ezer paramétert figyelnek. Az erőmű környezetében száznál több érzékelő méri a sugárzás szintjét A társaság vizsgálja a halhús, a tehéntej, a vizek és a talaj releváns jellemzőit Saját zöldségeskertet hoztak létre a növények vizsgálatára. A tíz mérföld suga­rú térségben lévő településeken 96 sziréna szólal meg, ha valamilyen nemkívánatos ese­mény történik. Sokat javítottak az erőmű kom­munikációs gyakorlatán is. Az ipar megtanulta a maga leckéjét. Min­den nap annak tudatában jövünk dolgozni, hogy hasonló esemény soha nem fog történ­ni a jövőben - zárta a sajtónak szánt üzene­tét DeSantis úr. Az amerikaiak többsége szerint az atomerőművek biztonságosak Az Egyesült Államokban évek óta magas a nukleáris energia használatát támogatók aránya, de az idei közvélemény-kutatás ki­magaslóan magas (59 százalékos) értéket mutat a használat mellett állókat illetően, amiben benne van az erősen támogatók 27 %-os aránya is. A Gallup felmérése szerint a támogatás 1994 óta közel ötven százalék kö­rül mozog, kivéve a 2001. évi 46 %-ot. Az erő­sen támogatók részaránya eddig 20 % körül mozgott, kivéve az ez évi kimagasló értéket. A nemek támogatási arányára vonatkozó adatok 2001-től érhetők el. Az adatok szerint állandó és nagy a férfiak és a nők közötti tá­mogatási tartomány, 19 és 29 százalék között változik. De idén mindkét csoport rekordot döntött a 71, illetve 47 százalékos értékkel. A jövedelem szerinti megoszlás azt mutat­ja, hogy az évi 75 ezer dollár feletti bevétel­lel jellemezhető háztartások 75 százaléka támogató hajlamú, míg az évi 30 ezer dollár alatti bevétellel rendelkező háztartásoknál ez csupán 41 % (és csak egyszer érte eddig az ötven százalékot). A két sáv közé eső be­­vételűek támogatása is mindig a két említett értékcsoport támogatása között foglal helyet. A kedvelt pártok szerinti megoszlás azt mu­tatja, hogy a Republikánus Párt hívei 2001 óta folyamatosan többre értékeleik az atom­energia használatát, mint a Demokrata Párt hívei. A különbség 13 és 27 százalék között van, de idén mindkét oldal kimagaslóan ma­gas értéket produkált (71 és 52 %). A biztonság megítélését nézve elmondha­tó, hogy az amerikaiak itt már óvatosabbak, mivel nyugtalanítja őket a zónaolvadás egész­ségügyi kockázata és a radioaktív hulladékok keletkezése. A kutatás szerint a válaszadók 56 százaléka biztonságosnak tekinti az atom­erőműveket, míg 42 százalékuk nem (köz­benső válaszra nem volt lehetőség - a fordí­tó). Ami érdekes, hogy a biztonság megítélé­sében is ugyanaz a gyakorlat működik, mint az előző adatoknál (férfi vagy nő, magas vagy alacsony jövedelem, pártszimpátia). Mindenki tudja, hogy jelentős kihívások várnak az atomenergiát most újra növekvő pályára juttatni szándékozókra. Habár az amerikai állampolgárok jelentős része pozi­tívan áll az ügyhöz, ez egy általán nem nevez­hető elsöprő többségnek. Az az igazság, hogy bizonyos korábbi években a Gallup talált ar­ra vonatkozó adatokat is, hogy a lakosság vonakodik attól, hogy közvetlen lakókörnye­zetében épüljenek az új atomerőművek. Oba­ma elnök azt mondta, hogy az atomenergia szerepel az ő általános terveiben, mint alter­natív forrást növelő tényező. Ha folytatódik a lakossági támogatás növekedése, akkor az látszik bizonyosodni, hogy egyre több ame­rikai bízik ebben a forrásban. A márciusban végzett közvélemény-kutatásban ezernél több felnőttet kérdeztek. A kérdezettek jelle­mezték az egész társadalom összetételét, a hibaszázalék ± 3 százalék volt. A kérdezők vezetékes-és mobiltelefont is használtak. (A grafikonok a fordítónál megtalálhatók.) Szegényített urán - aggodal­mak az átsorolás körül Jim Matheson, a Republikánus Párt politiku­sa azt követeli, hogy megtudhassa, mi van a szövetségi hatóságok azon döntésének a hát­terében, amely a szegényített uránt a legala­csonyabb veszélyességi fokú radioaktív hulla­dékok közé sorolta. Az Egyesült Államok nuk­leáris hatósága nemrég úgy döntött, hogy a nagy mennyiségben felhalmozódott készletet Utah államba kell szállítani, és ott el kell temet­ni az EnergySolutions cég hulladékkezelő te­lephelyen (Tooele megye). Ezalatt a kritikát megfogalmazók azt hangoztatják, hogy az anyag túl veszélyes a telephelyre nézve, timely az eredetileg csak a legalacsonyabb kockáza­tú (A osztályú) hulladék fogadására alkalmas. Számos más politikus hangot adott azon véle­ményének ez az eljárás támogathatatlan és ellentétben áll az erre vonatkozó törvénnyel. Ez az önhatalmú és ötletszerű félreminősítés az "A” osztályba alá fogja ásni a lakossági bi­zalmat a hulladékminősítés területén, vala­mint növelni fogja a lakosság egészségügyi és biztonsági kockázatát - áll egy levélben, ame­lyet a döntéshozók a hatóságnak küldtek. Rá­adásul növekszik annak a lehetősége is, hogy minősítetlen és esetleg még veszélyesebb anyagok hasonló kezelésére kerülhet sor a jö­vőben - vélik a levelet megfogalmazók. A ha­tóság szóvivője a levél tanulmányozását és a benne foglaltak megválaszolását ígérte. Az urán dúsításából származó ilyen hul­ladék anyag általánosan igen kis kockázatot képvisel, de bizonyos koncentráció felett ki­léphet a kis aktivitású hulladékra vonatko­zó korlátokból. Ebben az esetben indokolt a nagyobb mélységben történő elhelyezés és az alfa-sugárzás ellen védő takarófelület. A képviselők elvárják a hatóságtól, hogy ápri­lis elején adják át számukra a döntés meg­alapozását szolgáló összes dokumentumot, benne az Energiaügyi Minisztériummal és az EnergySolutions céggel folytatott kom­munikációt leíró anyagokat is. Közben a te­lephelyen már fogadtak is kis mennyiségben szegényített uránt, többek között abból a gyárból is, ahol közel harminc éven keresz­tül uránheggyel ellátott lövedékeket gyártot­tak a hadsereg számára. Oroszország és Nigéria együttműködése A két ország az atomenergiáról szóló egyez­ményt kötött, amely szerint lehetővé válik a közös munka az uránbányászat, a tapaszta­latok megosztása, valamint atomerőművek építése és tesztelése terén. Az egyezmény nagyban segítheti Nigériát abban, hogy fej­lessze atomenergia-ipari kutatásait és a fel­használók táborába léphessen. Forrás: NEISmartBrief, 2009. március Varga József Bruce Power, Canada Automatikus programtesztelés A programtervezés és kódírás után következik a legidegölőbb feladat, a tesztelés - mert a leggondosabb munka ellenére hibák marad­nak a rendszerben, melyeket fel kell tárni, ki kell javítani. A tesztelési tervek elkészítése a feladat ismételt átgondolásával - mit adok be, mit kell kapnom egy tételes lista alapján végigkövetve történik. Néha hosszabb az el­lenőrzés, minta programírás, programjavítás egésze. Szinte nincs is olyan ember, ki szeret­né ezt a munkát. Évekkel ez előtt a Systems informatikai kiállí­táson láttam már ajánlkozást auto­matikus tesztelésre a programírás mellett Münchenben C, C++, C# és Java nyelvkönyezetben. Nem hagy benn semmit, az összes hibát feltár­ja a korábbi "gyalog-módszer" 1/10-nyi ideje alatt. Azóta persze már sokat fejlődött a tesztelés technikája, és már a kiszolgáló programok arzenálja segíti a pontos, gyors munkát. Turing-gép: absztrakt számítógép, ami elvileg mindent tud, amita mai modern számítógépek- a bemeneti adatokra véges sok belső állapot szerint (ez az átmeneti tábla) meghatározott lépéseket hajt végre. Szoftver, algoritmus egy véges méretű átmeneti tábla, ha rossz nem áll le véges számú lépés után a szá­mítógép. Egy algoritmus kódolt álla­pota bemenete lehet egy másik algoritmusnak (programtesztelő program). Elméletileg nem lehet olyan programot írni, mely minden prog­ramban minden hibát megtalál (Alan Mathison Turing 1931). A strukturált, majd modell alapú programo­zás szabályrendszerének köszönhetően már sok lehetséges programozói hibát kiküszöböl, mégis szükséges a tesztelés. Különösen fon­tos a hibamentes működés ilyen nagy bizton­ságot megkövetelő helyen, mint az atomerő­mű. Ebben a témában rendez konferenciát az Institute for International Research IIR június 23-24. Budapesten, melynek tréfás alcíme: "csak a tesztemen keresztül!". gyulai "Komoly hiányosságok a paksi atomerőműben" - Újságírói aránytévesztés, vagy tudatos szenzációhajhászás? A hirextra.hu internetes hírportál olvasói a következő hangzatos címre kaphatták fel a fejüket a közelmúltban: "Komoly hi­ányosságok a paksi atomerőműben" (a teljes cikk az alábbi címen érhető el: http://www.hirextra.hu/2009/04/06/ komoly-hianyossagok-a-paksi­­atomeromuben/). Egy ilyen cím láttán bizonyára sokan rákattintottak a felkí­nált linkre. A laikus olvasóközönséget el­sősorban talán az aggodalom hajthatta, míg a nukleáris technika terén jártasab­bakat inkább a szakmai kíváncsiság: Mik lehetnek ezek a "komoly hiányosságok" az atomerőműben, amire a hirextra.hu fényt derített? Aztán a cikk betöltéséhez szükséges né­hány másodperc leteltével mindkét tábor megkönnyebbülve olvashatta a figyelmet mágnesként magára vonzó címet követő sorokban: "Három riasztó nem működött a paksi atomerőmű körzetében a hétfőn tartott morgató próbán." A folytatásban tömör és korrekt tájékoztatást kaptunk az aktuális szirénapróbáról, amely az Orszá­gos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) MTI-nek adott közlésén alapult (s amely egyébként számos más hírportá­lon is egy az egyben olvasható volt - ke­vésbé ijesztő cím alatt). A cikk tartalmaz­ta Szentes György szóvivő szavait, melyek szerint "az atomerőmű három megyét érintő, harminc kilométeres körzetében lévő 227 berendezés közül 224 szólalt meg. A morgató próbán egy paksi, egy bölcskei és egy kölesdi sziréna nem mű­ködött". A hír olvastával a megkönnyebbülés mellett azonban némi bosszankodás is erőt vehetett az olvasókon: Vajon ilyen címmel kell beharangozni három sziré­na hallgatását? Még inkább feltehető ez a kérdés annak tükrében, hogy a portál a szóvivő további tájékoztatását is kö­zölte, amelyben egyebek mellett ez is el­hangzott: "az OKF nem látta szükségét a március eleji hangos üzemű próba megismétlésének, amelyet azért tartot­tak volna meg, mert egy hónappal ez­előtt jelentős számban bizonyultak hi­básnak mindkét térségben a jelzőbe­rendezések". Távol legyen, hogy lebecsüljük a riasztó­­rendszer szerepét. Az valóban fontos ré­sze a kommunikációnak, a lakosság tá­jékoztatásának. A rendszeres lepróbá­­lásnak azonban éppen az a célja, hogy az esetleges hibák idejekorán kiderülje­nek. Az ilyen módon feltárt hibák egysze­rű és kézenfekvő konklúziója pedig ez: ki kell őket javítani. Szó sincs " komoly hiá­nyosságokról". Nem mondható viszont ez el ilyen egyér­telműen a szóban forgó híradást közzé­tevő hírportál kapcsán. A sokak számára riasztó cím legalábbis az újságírói etika terén felvet bizonyos kérdéseket. Az em­ber persze megérti, hogy napjaink elekt­ronikus hírdömpingjében a médiáknak meg kell küzdeniük minden egyes olva­sóért. Na de három sziréna hallgatását az atomerőmű komoly hiányosságaként felvezetni a legenyhébb kifejezéssel élve is megengedhetetlen túlzás. Mi állhatott e cím, illetve a szerkesztői eljárás mö­gött? Stilisztikai aránytévesztés, ami a szerkesztő hozzá nem értésének tudható be? Vagy szenzációhajhászás, tudatos rájátszás azokra a misztikus félelmekre, amelyek az atomerőművet bizonyos kö­rökben máig is övezik? A nyilvánvaló szakszerűtlenség ellenére azonban a szóbanforgó cikk felfogható indirekt dicséretnek is: Az atomerőmű­ben olyan szigorú szempont a biztonság, hogy akár három sziréna hallgatása is hírértékűvé válhat, s az itteni szakembe­rek már egy apró meghibásodást is "ko­moly hiányosságként" kezelnek. Vég­eredményben közvetve jó hírnek kell te­hát tekintenünk a hivatkozott cikket: Amíg a média ilyen szintű esetekből kénytelen hírt verni a paksi atomerőmű körül, addig mindenki megnyugodhat: minden a legnagyobb rendben. Prancz Zoltán

Next

/
Oldalképek
Tartalom