A Hét 1971/1 (16. évfolyam, 1-26. szám)

1971-03-26 / 12. szám

merültek a sárban. A víz egymás után többször betört a már kiásott területekre. Az emberek azon­ban nem hátráltak. Legyőzték a kénhidrogént is. Szabad volt az út a kénhez. 1957. december 4-én megnyílt a piacznói kénbánya. Ez a dátum volta­képpen a lengyel kén „születésnapja". Üj korszak kezdődött Tarnobrzegben és környé­kén. Ezer és ezer ember, nádrágszíjnyi földecskék­kel rendelkező több ezer szegényparaszt kapott munkát. Piaseczno után újabb bányák létesültek. A kitermelés továbbra ls nehéz és költséges volt. A kén föld alatti kiolvasztása lengyel módszeré­nek első próbájára Grzybówban került sor. A kí­sérletek jó eredménnyel zárultak. Igy Jeziórekben, a második kénbányában már ezt a módszert alkal­mazták. Itt is drámai, feszült pillanatokat éltek át a bá­nya dolgozói. Tanúja voltam Jeziórekben az első kén kiolvasz­tásának. Láttam a bánya építőinek, a munkások­nak, mérnököknek, fiatal és idős embereknek az arcát. Verejtékben fürdő arcok, kemény össze­szorított szájak, az emberek tekintete a kivezető nyílásra szegeződött, ahonnan hosszú ideig, hangos sivítással, csak levegő tört elő. A nyomás- és hőmérők piros mutatója vissza­tükröződve ott vibrált az emberek szemében. Ha­lotti csend uralkodott az újonnan épült bánya egész területén. Végre... a csőnyílásból előbuggyan a sárgás-barna folyadék. Sikerült. A lengyel ipar, az új technológia újabb sikert jegyezhetett fel. A bányák tőszomszédságában felépültek már azok az ipari létesítmények, ahol a ként műtrágyává, da­rabos és por alakú szuperfoszfáttá, kénsavvá dol­gozzák fel. A rzeszówi kén és a belőle készült ter­mékek a népgazdaság érdekelt szolgálják. Tekin­télyes részük minden évben exportra kerül — Cseh­szlovákiába is. EL2BIETA JAKUBOWSKA 9 Hogyan xHseli el a jegesmedve a sarkvidéki hideget? Pontosabb vizsgálatok magyarázatot adtak a jegesmedvék melegháztartásának műkö­déséről. Ezeket a vizsgálatokat az oslói egyetem munkatársa végezte el a Spitzbergákon. A sarki medvét — az anyagcsere és mozgás révén el­szenvedett — melegveszteség ellen prémje és a törzsön meg a vállakon levő vastag zsírpárnák védik meg. Testében, ha jeges vízben úszik is, állandó marad a hőmérséklet. Másrészről, ha szükséges, a meleget gyorsan le is tudja vezet­ni szervezete, mivel vértől duzzadó izmokkal rendelkezik, mindkét lába elülső részén. Ezek az izmok mint melegszabályozók működnek. A jegesmedve szélcsendben a hátán vagy az olda­lán fekszik, hidegebb szélnél a hasán, gyakran kinyújtott mancsokkal, ami által zsírpárnái vé­dik a melegveszteségtől. Erős szélnél összehúz­za magát és mancsait is behúzza, hogy a mini­málisra csökkenthesse melegveszteségét. 9 Automatikusan dolgozó mérőbóják fognak az elkövetkező években a világtengereken sodród­ni. Ezek állandóan adatokat szolgáltatnak majd egy központi állomásnak, esetleg műholdnak a meteorológiai viszonyokról, áramlásokról, hő­mérsékleti rétegekről és a viz sótartalmáról. Az AEG-Telefunken cég és a Német Hydrografikai Intézet kifejlesztette az első stabil szerkezetű bóját, az óceánológiai mérőhálózat részére. 9 Szovjet tudósok a Japán-tenger szovjet part­vidékén óriási édesvíz-készletet fedeztek fel a tenger alatt — ismertette Igor Komarov, a moszk­vai Geológiai Kutatóintézet professzora egy Batumiban rendezett szimpózionon. Körülbelül 200 méter mélységben megtalálták az egykori szárazföld völgyeit és folyómedreit, amelyek az elsüllyedt terüle't geológiai struktúrájáról adnak magyarázatot. 9 Egy holland kertész éjjel-nappal kis petró­leumkályhát égetett üvegházaiban, eleinte azért, hogy a hideg ellen védekezzen. A hideg egy Íz­ben tartós volt, 6 nem szellőztetett, a termés vi­szont kitűnő volt. Kiderült, hogy az üvegházak megteltek égéstermékkel, főleg széndioxiddal, amely a növények számára nagyszerű tápanyag volt. A holland kutatók vizsgálatai nyomán ki­derült, hogy a petróleumkályha égéstermékei károsak is lehetnek a növényekre. Ebből kiin­dulva megpróbálták az üvegházak levegőjét széndioxiddal gazdagítani úgy, hogy a növények ne szenvedjenek károsodást. A megoldást pro­pán-bután gáz égetésével találták meg; ennek égésekor ugyanis csupán vízgőz és széndioxid keletkezik. Ilyen széndioxid „trágyázással" je­lentősen sikerült növelni az üvegházban termelt növények terméshozamát. Az eljárás a virág­termesztésben is kitűnő eredményekhez vezetett. 9 Érdekes légcsavaros motort szerkesztettek a Mari Autonóm Köztársaság Gorkijról elnevezett politechnikai intézetében. A motor háton hor­dozható s meggyorsítja a sítalpakon való hala­dást. Légcsavarja biztonsági gyűrűbe foglalható s a sizőt negyven-ötven kilométeres sebességgel viszi a havon, sőt még emelkedőn is felsegíti. A légcsavaros motor nyáron kis csónakok haj­tására is alkalmas. 9 Az angliai Automation Ltd. vandáloknak el­lenálló telefonfülkét készített. A fülke három fala üveg, a negyedik acéllemezből készült tok és ide helyezik a berendezést. A falnak három nyílása van. Az egyikben a mikrofon kap he­lyet, a másikban a hangszóró, a harmadikban a tárcsát helyettesítő gombsor. Ezek felszíne egy­beesik a lappal és még hegyes szerszámmal sem lehet kipiszkálni. A védőlemezek kiszereléséhez és a pénzpersely feltöréséhez még a legügye­sebb betörőnek is legalább fél órára lenne szük­sége. 9 Kevesen tudják, hogy igen sok találmányt feltalálója megálmodott. Westinghouse hetekig töprengett azon, hogyan lehetne a levegő nyo­mását a fékberendezéseknél hasznosítani. Azu­tán nagyon elfáradt, elaludt, s álmában megta­lálta a megoldást. Edison műhelyében egy heve­rő állt, a feltaláló gyakran pihent ezen s pihenés közben, félálomban jöttek a legtermékenyebb gondolatai. Így született álomban a varrógép ötlete is. A tarnobrzegi kénkombinát a világ legnagyobb ilyesfajta létesítményeinek egyike. A kombináthoz tartoznak a piasecznói, jezióreki és a machówi kénbányák és a machówi kénfeldolgozó üzemek Angela Davisszel száz levelet kap naponta. Olyan napok is voltak, amikor 400-at is kapott. Nemcsak az Egyesült Ál­lamok minden részéből, de az összes szocialista or­szágból, Ázsiából, Európából, Afrikából és Latin-Amerikából is érkeztek hozzá üzenetek. Emlékezetem szerint nem volt még rá példa, Angela Davist gyilkosságban és fogolyszöktetésben való bűnrészesség vádjával állították a kaliforniai San Rafaelban bíróság elé hogy politikai fogoly valaha is hasonló támogatást kapott volna, mint amilyet ma Angela Davis. Angélát meghatotta az a támogatás, amelyet neki és más fogolytársainak a déli államok néger közös­ségei nyújtottak, különösen Birminghamben, ahol fehérek és feketék egyaránt magukévá tették az ő ügyét. Itt egy pillanatig megakadt, aztán a megindult­ságtól fátyolos hangon folytatta: „A disznók (pigs) átkozni fogják a napot, amikor kiagyalták ezt az egész történetet", majd elmondta: mindinkább érezte, hogy erőssé és határozottá válik az elszi­getelő kísérletekkel szemben. Rendíthetetlenül bí­zik benne, hogy az ellene szőtt cselszövés előbb­utóbb le fog lepleződni. Abban a reményben váltunk el, hogy másnap is­mét találkozunk. — Mit mondott a bőrtön viszonyokról? — Következő látogatásom során elmondta, hogy hihetetlen piszokban élnek. Az orvosi ellátás szé­gyenletes. „Neked tudnod kell erről — mondta An­gela —, hiszen kezelés hiányában ott vakultál meg a börtönben". Eltekintve a rettenetes egészségügyi viszonyoktól, Angélát legjobban az az úgynevezett „gazdasági rendszabály" gyötrl, amely előírja, hogy este 9-óra­kor ki kell kapcsolni a villanyt, Angela, mint ma­kacs olvasó, nemegyszer kérte már, hogy elemlám­pát használhasson, de kérését mindannyiszor el­utasították. A börtön női osztályán a foglyok túlnyomó ré­sze történetesen néger és Puerto Ricó-i. Az itt ural­kodó állapotok nagymértékben megerősítették ab­ban a meggyőződésében, hogy az amerikai bünte­tési rendszer teljes erejével különösképpen a feke­ték és a Puerto Ricó-iak ellen fordul. Számukra nem teszik lehetővé, hogy óvadék el­lenében a bíróság átmenetileg szabadlábra helyezze őket, sem pedig azt, hogy meggyorsíthassa az igaz­ságszolgáltatási eljárást. RINASCITA

Next

/
Oldalképek
Tartalom