A Hét 1967/1 (12. évfolyam, 1-26. szám)

1967-06-04 / 23. szám

Ebben az évben emlékezünk meg a Nagy Oktöberi Szocialista Forra­dalom 50. évfordulójáról. Ügy érezzük, nem hallgathatunk arről, milyen fontos, hősies szerep jutott ebben a forradalomban az asszopyoknak. Emeljünk csak ki közülük néhány profilt, vázoljuk fel a haladásért, a szocializmusért vívott küzdelmüket, amely mindig ragyogó mintaképül szolgái a mi korunkban épp ágy, mint a még elkövetkezendő további esztendőkben. Asszonyok a forradalomban Vámos Ilona 1927 áprilisában, a magyarországi fehérterror rjigtőnítélő bírósága előtt állva, így foglalta össze addigi élettörténetét: „1898-ban születtem, a munkásmozgalomban 1922 óta veszek részt. Egy jtlmzőmü­­belyben dolgoztam, tehát a saját bőrfimón is érezhettem a munkáltatók elnyomását és hatalmát. Aztán egy bányavidékre kerültem. A bányászok igen nagy hatással voltak rám. Volt egy üveghuta Is, majdnem az egész falu lakossága itt dolgozott. A szegény emberek - még tízéves gyermekei­ket is magukkal vitték oda. Rettenetesen szenvedtek ezek az emberek, egész nap dolgoztak és még annyit sem tudtak megkeresni, hogy egy darab száraz kenyeret rágcsálhassanak. Kötelességemnek éreztem, hogy erőmhöz képest én is harcoljak az Ilyen rendszer ellen“. A Vörös Segély munkájában Vá­mos Ilonka leleményesnek és fá­radhatatlannak bizonyult. 1927 tavaszán, egy nagy lebu­kás során, talán százan kerültek a rendőrség kezére, és nem kímél­ték Ilonkát, a vézna, törékeny nőt sem. A rögtönítélő bíróság „ren­des“ bíróság elé utalt«. A tárgya­lásról szóló tudósításban a többi között ez olvasható: „Vámos Ilona1 kihallgatása köz­ben megint óriási Izgalom támadt a teremben. Vámos Ilona arről be­szélt, hogy négy-öt helyen megfor­dult az országban, mindenütt lát­ta Magyarországon a munkásasz­­szonyok határtalan kizsákmányo­lását és a magyar kapitalisták rab­ló kapzsiságát. Azért hagyta ott a szociáldemokrata pártot és lett tagja a Szocialista Munkáspártnak, mert a szociáldemokrata párt el­árulta az osztályharcot. Elnök: De hisz maga azt mond­ta a rendőrségen, hogy kommunis­ta. Vámos Ilona: A gazemberek sú­lyos betegségem dacára félholtra vertek. Elnök (ordítva): Rendreutasl­tom. Vámos Ilona: Mikor erre sem vallottam, túszként lefogott bá­tyámat hozták elém. Óriási meg­lepetésemre, mert sohasem volt semmi köze a munkásmozgalom­hoz. A rendőrtanácsos azt mondta, jia megdöglöm, sem eresztik el ad­dig a bátyámat, amíg nem vallók“. Az elnök ekkor megvonta tőle a szót, ő azonban tovább vádolta a rendőrséget, mire az elnök uta­sítására két börtönőr kivezette a teremből. Vámos Ilona ekkor 1 év és 6 hó­napi fogházbüntetést kapott, de a bíróság az Ítélet jogerőre emelke­déséig, ideiglenesen szabadlábra helyezte. Vámos Ilonka részt vett az 1929- es országos ibörtön-éhségsztrájk­­ban, majd büntetésének letöltése után nyomban bekapcsolódott a mozgalomba és folytatta munká­ját a Vörös Segély szervezetében. Gyakran állt rendőri m^S-ügyslés alatt, a detektívek néhq napokon át követték ezt a sántq nőt, aki fáradhatatlanúl rótta a budapesti utcákat, emberekkel találkozott, akiktől pénzt és csomagokat vett át. Az egyik detektívjeleiytésben az áll, hogy reggel 'hét órakor kosár­ral a kezében kiment a piacra, be­vásárolt, majd hazament. Később egy másik nővel együtt cso­magokkal megrakott kpsárral az egyik fogházba mentek, ahol lead­ták a csomagokat, majd élemi­­szert vásároltak, Vámos Ilonka la­kására vitték, aztán egy órával ké­sőbb kis csomagokkal ép könyvek­kel megrakodva egy mágik fogház­ba mentek. Vámos Ilonka gyak­ran volt letartóztatásban, néha he­tekig tartották a toloncházban. Po­litikai ügyekben letartóztatva vé­gigjárta Budapest minden börtö­nét, de a szabadulása után min­denkor ismét bekapcsolódott a mozgalomba. Rész vet) röplratok terjesztésében, illegális értekezle­tek szervezésében. Elvállalt min­den pártmunkát, nem (űrt©, hogy kíméljék. 1932 nyarán végbement nagy le­tartóztatások során Ilopkát is el­fogták és megklnozták. A két fő­­vádlottat, Sallai Imre ég Fürst Sán­dor elvtársakat halálrq Ítélték és kivégezték. Szabadulás^ után Ilon­ka az Orion gyárba mept dolgozni, ahol részt vett a párt üzemi sejt­jének megszervezésében. A második világháború Idején Ilonka bekapcsolódott a Hííler-el­­lenes Magyar Függetlenségi Front mozgalmába, amelynejc során a katonai rendőrség letartóztatta és ismét szörnyen meggyötörte. Hosz­­szabb ideig ült a budapesti had­bíróság börtönében, majd Mária­­nosztrára, a női bűnözik börtöné­be vitték. 1944 végén a nácik el­szállították Bergen-Belsenhe, a hír­hedt megsemmisítő táborba, ahol néhány hónappal később kiütéses tífuszban meghalť Az Asszonyok nyomán Beköszöntött a nyár Két csinos, szsllős nyári ruha a meleg napokra. A kétrészes nagyon szép pasztellszínű lenvászonból, vagy nyersszínű burettből, a második, véglggombos ruha anyaga puplin vagy más könnyű anyag. Kétségtelenül elegánsabb az egyrészes fürdőruha, azok között is a most annyira divatos hálóból készült, de a nők kedvence még­is a bikini marad. Érthető, hiszen a víz és a levegő így szabadab­ban éri a testet. Képünk egy csinos, pepita kartonból készült biki­nit ábrázol.

Next

/
Oldalképek
Tartalom