A Hét 1965/2 (10. évfolyam, 27-52. szám)

1965-08-08 / 32. szám

é/Öékt&yíjeqif&fefc A lapokban nem sokat olvashattunk erről a trlbecsl hegység lábánál fekvő faluról, ment újságírók nagy ritkán té­vednek erre. Megpróbálom bemutatni ezt a mintegy kétezerszáz lelket számláló községet. Mint már előbb említettem, keveset tudnak erről a faluról, de azt, hogy a lédeclek keresztbe vitték a létrát, azt még Dél-Ma­­gyarországon Is tudják. Azért kezdem ez­zel, mert ez közvetlen az állomás mellet­ti dűlőn történt, amikor Itt még erdő volt. Az uraság vadászni óhajtott, az embere­ket felszólították, hogy vágjanak ki létra­­szélességű ösvényt, amerre a vadakat haj-, tanák, a fa pedig az övék. Már abban az Időben Is voltak Itt ötletes emberek, meg­beszélték, hogy vigyük keresztbe a lét­rát, több fa Jut nekünk. Azóta is fennma­radt ez a szólás „Keresztbe viszik, mint a lédecíe) a létráit“. A község közepén áll a HNB irodája, a tüzoltószertár. Itt betartják a kétnyel­vűséget, ami stk magyarlakta községben hiányzik. Nem messze áll a fiatalok s Idő­sebek legkedveltebb helye, a kultúrház. Még nem kész teljesen, de ez év októbe­rében tervezik az átadását. Ennek ellené­re már a télen is sok esetben kihasznál­ták. Hogy a lédeclek ilyen szép kultúrház­­hoz Jutottak, azt legnagyobbrészt a megér­tő lakosoknak lehet köszönni, akik nem rösteltek vasárnap sem brigádozni. A Cse­­madok szervezetét dicséret illeti, mert évenként színdarabot, kabaréműsort, < iro­dalmi estet szervezett. A régi falu mellett felépült Ojlédec is. Fürdőszobás lakások, bútorozott és sző­­nyeges szobák, melyekből a televízió sem hiányzik. A földművesszövetkezet 1959-ben ala­kult, és bizony sok nehézséggel kellett megküzdenie. Sokan elfutottak a faluból üzemekbe, építkezésekre, de voltak, akik kitartottak a közösség mellett, és sikerült is a nehézségeket áthidalnil Most már többen vannak, akik látják, hogy helyben Is megkereshetik azt, amit idegenben, és nem kell utazni erre arra. A tagság mag­­vát asszonyok alkotják. Ha kifelé tartunk a faluból, futballpá­­lya mellett vezet utunk. Aktív sportolóink Molnár József vezetésével Jól szerepelnek a Járási bajnokságban. Végezetül, hogy ki ne felejtsük, a pálya mellett épül majd az új iskola, amely az 1966/67 iskolaév kezdetén nyitja meg kapuit. VARGA JENŐ Levelezői Megkezdődött a kultúr-aratás a Merinéban Egy országnak minél több szakembere uan, annál gazdagabb. Azon, hogy ftatal­­latnk tanulnak, nincs mit csodálkozni, aki f iatal, szorgalmas, annál ez magától érte­tődik. De itt vannak a tágtanulók, akik­nek vagy nem volt módjuk annakldefén tanulni, vagy még nem látták annyira át, hogy tudás nélkül mily nehéz, szinte le­hetetlen az előrehaladás. Tisztelem ezeket a távtanulókat, a szorgalmukat, a kitartá­sukat. Majdnem mindegyiket ismerem itt a trencsénl Merinában. Az első év talán a legnehezebb: felnőtt embernek újból az iskolapadba ülni. Már majdnem mind le­vizsgáztak vagy leérettségiztek. Ez a pár hét bizony versenyfutás volt az idővel és a saját kitartásukkal. Amint értesültem, az eredmények nagyon jók. Akt kitart öt évig, az már tudja, mit akar. Nem lehet szó nélkül elmenni a technikai és a Nép­könyvtár mellett, amelyet igazán segít­ségükre voltak távtanulóinknak. A könyv­tárosok többet tettek, mint a kötelességük, nem egyszer fordultam a Járást Népkönyv­tárhoz: ez, vagy az a könyv nem kapható, pedig távtavulóinknak nagyon k ellene. Beszerezték, engem azonnal értesítettek hogy a keresett könyvet át vehetem min­den ellenszolgáltatás nélkül. De sokat, nagyon sokat köszönhetnek rendszerünk­nek is, hogy annyi segítséget nyújt ne­kik. SChoeller Zsuzsa nk írják Példás cselekedet A Csemadok kálnai helyt szervezetének a vezetősége elhatározta, hogy ők is hoz­zájárulnak anyagilag a Duna menti falvak árvízkárosultjainak a megsegítéséhez. 1000 koronát küldtek a 405— 7000 csekk­számlára, Továbbá elhatározták, hogy még egy esztrádmüsort rendeznek, mely­nek bevételét felajánlják' az árvízkáro­sultak javára. Szép és helyes volna, ha minden Cse­madok szervezet követné a kálnaiak pél­dáját. Kúcs Gyula Fülek! jelentés A Csemadok füleki helyi szervezetének Palóc Népi Együttese megérdemli, hogy eddigi kifejtett munkájáról és életéről egynéhány sort rajzoljunk azok számára, akik nem ismerik az együttest. Az 1964. január 1-én hat éven át sike­resen működő tánccsoportukra építve ala­kították meg együttesüket. 1964 május 30-án megtartották első bemutatójukat „Csillagok, csillagok“ címmel. Ezután már minden könnyebben ment­­főttek a meghívások a járási, kerületi és országos szemlékre, Az év végén a Csema­dok Központi Bizottságának juttatása je­lentős mértékben csökkentette anyagi gondjaikat. Szabó Lajos bácsi, a rappt he­lyi szervezet és mások önzetlen segítsége is bizonyítéka annak, hogy szívükön vise­lik az együttes jövőjét. Rafael János Zöldség, gyümölcs, virág bővében van a nyári piacon. Prandl felv. Régi házak árnyékában, napsütötte tereken játszanak a városi gyerme­kek. Tóth Gyula felv.

Next

/
Oldalképek
Tartalom