A Hét 1964/2 (9. évfolyam, 27-52. szám)
1964-11-08 / 45. szám
Ä lenini nemzetiségi politika szellemében: Testvériség, egyenlőség, jólét A tizenöt szövetséges köztársaság közül négy — egy nyugati: a Moldovai, és három keleti: Üzbegisztán, Tádzsikisztán és Türkménia — most ünnepli fennállásának negyvenedik évfordulóját. Ha köztársaságaink társadalmi, kulturális vagy gazdasági életéről beszélünk, nem tekinthetjük az Időt abszolút mértékegységnek. Az elmúlt négy évtized évszázadokkal ér fel. Nyomor, szegénység elmaradottság — ez jellemezte a régi Oroszország nemzetiségek lakta vidékeit. Jogfosztottság, nemzeti elnyomás jutott az üzbégek és a tadzsikok, a moldovánok és a tünkmének osztályrészéül. Az Októberi Forradalom a történelemben első Ízben inért halálos csapást a gyarmatosítás rendszerére, zúzta szét a nemzeti elnyomás láncait, hirdette meg és biztositoitta a nemzetek jogát az önrendelkezésre, a kiválást is beleértve. Azon a napon, amikor a II. összoroszországi szovjet kongresszus kikiáltotta a szovjet hatalmat, az orosz naptár október 26-át mutatott. Oroszország akkor 13 nappal maradt el az európai naptártól, de az Ipari fejlődésben legalább 100, politikai és társadalmi rendszerében pedig 150 esztendővel. Ezt a Times című angol lap számította így ki. A nemzetiségek lakta vidékek elmaradattsága még ennél Is Jóval nagyobb volt. A fiatal szovjet állam számára a nemzetiségi kérdés volt az egyik legfontosabb problémai, amelyet valamennyi — politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális — vonatkozásában meg kellett oldani. A legfontosabb az volt, hogy felszámoljuk a népek létező egyenlőtlenségét, mert A Csehszlovákiai Magyar Dolgozók KnltftregyezUletének hetilapja. Megjelenik minden vasárnap. Fdszerkesztü Major Ágoston Szerkesztőbizottság: Egri Viktor, Gály Iván, Gynrcsik József, Lőrinci Gyula, Mácz József, Oxsvald Árpád, dr. Szabó Rezső. SzerkezztAség: Bratislava. Jesenského 9. Postafiók C-398, telefón 533-04 Terjeszti a Poéta Hlrlapsznlgálata. előfizetéseket elfogad minden postablvatal ás levélkézbeaítő. Külföldre szóló előfizetéseket elintéz: PNS — Ostredná expedfcia tlaóe. Bratislava, Gottwaldovo nám. 48/VII. Nyomja a PRAVDA nyomdavállalat, Bratislava, Stőrova 4. Előfizetési dfj negyed évre 19.50 Kés, fői övre 39.— Köt, egész évre 78.— KCe. Kéziratokat nem érzünk meg ét nem küldünk vissza. K-13'41734 enélkül elképzelhetetlen volt a múltban elnyomott nemzetek tevékeny bevonása az ország életének szocialista átalakításába. Már a szovjethatalom első éveiben országunk valamennyi nemzete elnyerte államiságát. A Moldovai SZSZK, Üzbegisztán, Tádzsikisztán, Türkménia — akárcsak a többi szovjet köztársaság — saját alkotmánnyal, állampolgársággal, parlamenttel és kormánnyal rendelkezik, valamennyi maga Irányítja gazdasági életét. Szuverén államok. Bármilyen kérdés megoldásáról Is legyen szó, valamennyi köztársaság egyenlő szavazati joggal rendelkezik. Egyenlő mértékben vesznek részt a, szövetségi államhatalmi szervek megválasztásában is. Ismeretes például, hogy az Oroszországi Föderáció lakossága több mint 70-szer múlja felül a Türkmén SZSZK-ét. Hogyan valósul meg akkor tényleges egyenjogúságuk? Minden szövetséges köztársaság — legyen nagy vagy kicsiny — ugyanannyi képviselőt választ a Nemzetiségi Tanácsba, a szovjet parlament két egyenjogú házának egyikébe. A köztársaságok képviselői tagjai a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének, a Minisztertanácsnak, a Szovjetunió Legfelső Bíróságának. Ily módon egyetlen nemzetnek sincsenek előjogai a többivel szemben, egyik sem erőszakolhatja rá akaratát a többiekre. Egyetlen nemzet vagy nemzetiség jogait sem sértik meg, valamennyiük egyenlősége és szuverenitása megingathatatlan. Nálunk nincsenek uralkodó és lelgázott nemzetek. A nemzetiségi kérdést országunkban csak a nemzetiségek lakta vidékek sokoldalú gazdasági fejlesztésével lehetett megoldani. A kommunista párt abból indult ki, hogy szocialista államunk gazdasági erejének növelését össze kell kapcsolni valamennyi szovjet köztársaság általános fellendülésével. A Szovjetunió Ipari termelése 1940-iben tizenkétszeresen haladta meg az 1913-as szintet. Ugyanezen Idő alatt a Tadzsik SZSZK nehéziparának termelése 308-szorosára növekedett. A tadzsikok 1926-ban építették fel földükön az első, bár, tegyük hozzá, kis teljesítőképességű vlllanyerőművet, ma viszont évente jóval több mint 1 milliárd kilowattóra villamos áramot termelnék. Ilyen a szovjet köztársaságok fejlődési üteme. A volt határvidékeket, ahol a legtöbb ember azt sem tudta, hogy mi az a gyár, kiváló műszaki felszereléssel ellátott üzemek, fejlett kollektív gazdaságok jellemzik. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom előtt Üzbegisztánnak lényegében nem volt saját ipara, ma pedig több mint száz iparág működik a Szovjet-Üzbegisztánbao, amely a világ 58 országába exportálja árult. Az Üzbég SZSZK négyszer annyi villamos energiát termel, mint a forradalom előtti Oroszország. Még gyorsabb fejlődésnek Indult a szovjetköztársaságok gazdasági élete az elmúlt évtizedben. Csupán a Moldovai SZSZK népgazdaságában a hétéves terv idején (1959 A Szovjetunió nemzetiségi politikájáról, a nemzeti kérdés megoldásáról nyilatkozik J, V. Pejev, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Nemzetiségi Tanácsának elnöke. —1965) nagyobb beruházásokat eszközölnek, mint az egész háború utáni Időszakban. Míg az Oroszországi Föderáció ipari összetermelése 1962-ben hatszorosan múlta felül az 1940-es szintet, Moldovában ez az arány tizenegyszeres. Az elmúlt 10 év alatt a Türkmén SZSZK Ipari termelése 1,9-szeresére nőtt, a nyersolaj kitermelése 2,8-szeresére, a vegyi termékek gyártása több mint háromszorosára, a villamos energia termelése 3,6-szeresé.e. Az egy főre jutó villamosenergiatermelés és felhasználás TUrkméniéban jelenleg ötször nagyobb, mint Törökországban, tizenegyszer annyi, mint Iránban és 25-ször annyi, mint Pakisztánban. Bármely szovjetköztársaság fejlődésének Irányát vizsgáljuk Is, a „növekedés“ szó mindenütt alapvető tényező. Forradalmi Intézkedéseket valósított meg a kommunista párt a kultúra területén Is. Az Orosz Birodalom nemzetiségi vidékeinek bennszülött lakossága csaknem teljes egészében analfabéta volt. Üzbegisztánban, Moldovában, Tádzsikisztánban és Türkmóníában a, forradalom előtt nem volt egyetlen felső fokú tanintézet sem. Ma ezekben a köztársaságokban mintegy 200 felső- és középfokú szakosított tanintézet működik, melyekben több mint 300 000 ember tanul. (Ebben a. számban nincsenek benne a levelező hallgatók). Ezekben a köztársaságokban akár a többiben Is, szüntelenül nő az Iskolák, egyetemek, tudományos kutatóintézetek száma. Valamennyi köztársaságnak van tudományos akadémiája. Taskentben, az Üzbég SZSZK fővárosában 1920-fbam Lenin (kezdeményezésére egyetemet állítottak fel. Jelenleg 29 felsőfokú és 86 középfokú szakiskola működik a köztársaságban. Ezekben összesen 219 000 hallgató tanul. A tízezer ’lakosra jutó diákok számát tekintve Üzbegisztán az Egyesült Államok és Anglia előtt jár, háromszorosan múlja felül Franciaországot, négyszeresen a Német Szövetségi Köztársaságot és Olaszországot. Nagy eredményeket ért el a kultúra és a közoktatás terén a Moldovai Köztársaság. Keserűség fogja el az embert, ha arra gondol, hogy Oroszország nemzetiségek lakta vidékei a forradalom előtt Is maguk mögött hagyták a legtöbb országot, de akkor a gyermekhalandóságban és az orvosi ellátást nem Ismerő lakosság magas számát tekintve. A tízezer lakosra jutó orvosok számában Türkménia, Üzbegisztán, Tádzsikisztán és Moldova ma már olyan országokat előzött meg, mint az Egyesült Államok, Anglia, Franciaország. Ugyanaz a Times, amely kiszámította, hogy mennyire maradt el Oroszország 1917-ben a Nyugat mögött, a későbbiekben ezt írta: „A Szovjetunió és szövetségesei ma hatalmas eredményekre pillanthatnak vissza. Kétségtelen, hogy van mire büszkének lenniük. A világ második ipari hatalmává vált Oroszország fellendülése... példátlan mértékben változtatta meg a világ arculatát és senki sem állíthatja, hogy ez már a csúcs.“ Nehéz lenne vitába szállni ezzel a következtetéssel!
