A Hét 1964/2 (9. évfolyam, 27-52. szám)

1964-11-08 / 45. szám

Ä lenini nemzetiségi politika szellemében: Testvériség, egyenlőség, jólét A tizenöt szövetséges köztársaság kö­zül négy — egy nyugati: a Moldovai, és három keleti: Üzbegisztán, Tádzsikisztán és Türkménia — most ünnepli fennállásá­nak negyvenedik évfordulóját. Ha köztár­saságaink társadalmi, kulturális vagy gaz­dasági életéről beszélünk, nem tekinthet­jük az Időt abszolút mértékegységnek. Az elmúlt négy évtized évszázadokkal ér fel. Nyomor, szegénység elmaradottság — ez jellemezte a régi Oroszország nemzeti­ségek lakta vidékeit. Jogfosztottság, nemzeti elnyomás jutott az üzbégek és a tadzsikok, a moldovánok és a tünkmének osztályrészéül. Az Októberi Forradalom a történelemben első Ízben inért halálos csapást a gyar­matosítás rendszerére, zúzta szét a nem­zeti elnyomás láncait, hirdette meg és biz­­tositoitta a nemzetek jogát az önrendelke­zésre, a kiválást is beleértve. Azon a napon, amikor a II. összorosz­­országi szovjet kongresszus kikiáltotta a szovjet hatalmat, az orosz naptár októ­ber 26-át mutatott. Oroszország akkor 13 nappal maradt el az európai naptártól, de az Ipari fejlődésben legalább 100, politikai és társadalmi rendszerében pedig 150 esz­tendővel. Ezt a Times című angol lap számította így ki. A nemzetiségek lakta vidékek elmaradattsága még ennél Is Jó­val nagyobb volt. A fiatal szovjet állam számára a nem­zetiségi kérdés volt az egyik legfontosabb problémai, amelyet valamennyi — politi­kai, társadalmi, gazdasági és kulturális — vonatkozásában meg kellett oldani. A legfontosabb az volt, hogy felszámol­juk a népek létező egyenlőtlenségét, mert A Csehszlovákiai Magyar Dolgozók KnltftregyezUletének hetilapja. Megjelenik minden vasárnap. Fdszerkesztü Major Ágoston Szerkesztőbizottság: Egri Viktor, Gály Iván, Gynrcsik József, Lőrinci Gyula, Mácz József, Oxsvald Árpád, dr. Szabó Rezső. SzerkezztAség: Bratislava. Jesenského 9. Postafiók C-398, telefón 533-04 Terjeszti a Poéta Hlrlapsznlgálata. előfize­téseket elfogad minden postablvatal ás le­­vélkézbeaítő. Külföldre szóló előfizetéseket elintéz: PNS — Ostredná expedfcia tlaóe. Bratislava, Gott­­waldovo nám. 48/VII. Nyomja a PRAVDA nyomdavállalat, Bra­tislava, Stőrova 4. Előfizetési dfj negyed évre 19.50 Kés, fői övre 39.— Köt, egész évre 78.— KCe. Kéziratokat nem érzünk meg ét nem küldünk vissza. K-13'41734 enélkül elképzelhetetlen volt a múltban el­nyomott nemzetek tevékeny bevonása az ország életének szocialista átalakításába. Már a szovjethatalom első éveiben or­szágunk valamennyi nemzete elnyerte ál­lamiságát. A Moldovai SZSZK, Üzbegisztán, Tádzsikisztán, Türkménia — akárcsak a többi szovjet köztársaság — saját alkot­mánnyal, állampolgársággal, parlamenttel és kormánnyal rendelkezik, valamennyi maga Irányítja gazdasági életét. Szuverén államok. Bármilyen kérdés megoldásáról Is legyen szó, valamennyi köztársaság egyenlő szava­zati joggal rendelkezik. Egyenlő mértékben vesznek részt a, szövetségi államhatalmi szervek megválasztásában is. Ismeretes például, hogy az Oroszországi Föderáció lakossága több mint 70-szer múlja felül a Türkmén SZSZK-ét. Hogyan valósul meg akkor tényleges egyenjogúságuk? Minden szövetséges köztársaság — legyen nagy vagy kicsiny — ugyanannyi képviselőt vá­laszt a Nemzetiségi Tanácsba, a szovjet parlament két egyenjogú házának egyiké­be. A köztársaságok képviselői tagjai a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségé­nek, a Minisztertanácsnak, a Szovjetunió Legfelső Bíróságának. Ily módon egyetlen nemzetnek sincsenek előjogai a többivel szemben, egyik sem erőszakolhatja rá akaratát a többiekre. Egyetlen nemzet vagy nemzetiség jogait sem sértik meg, valamennyiük egyenlősége és szuverenitása megingathatatlan. Nálunk nincsenek uralkodó és lelgázott nemzetek. A nemzetiségi kérdést országunkban csak a nemzetiségek lakta vidékek sok­oldalú gazdasági fejlesztésével lehetett megoldani. A kommunista párt abból in­dult ki, hogy szocialista államunk gazda­sági erejének növelését össze kell kapcsol­ni valamennyi szovjet köztársaság általá­nos fellendülésével. A Szovjetunió Ipari termelése 1940-iben tizenkétszeresen haladta meg az 1913-as szintet. Ugyanezen Idő alatt a Tadzsik SZSZK nehéziparának termelése 308-szo­­rosára növekedett. A tadzsikok 1926-ban építették fel földükön az első, bár, tegyük hozzá, kis teljesítőképességű vlllanyerő­­művet, ma viszont évente jóval több mint 1 milliárd kilowattóra villamos áramot termelnék. Ilyen a szovjet köztársaságok fejlődési üteme. A volt határvidékeket, ahol a leg­több ember azt sem tudta, hogy mi az a gyár, kiváló műszaki felszereléssel el­látott üzemek, fejlett kollektív gazdaságok jellemzik. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom előtt Üzbegisztánnak lényegében nem volt saját ipara, ma pedig több mint száz ipar­ág működik a Szovjet-Üzbegisztánbao, amely a világ 58 országába exportálja árult. Az Üzbég SZSZK négyszer annyi villamos energiát termel, mint a forrada­lom előtti Oroszország. Még gyorsabb fejlődésnek Indult a szov­jetköztársaságok gazdasági élete az elmúlt évtizedben. Csupán a Moldovai SZSZK nép­gazdaságában a hétéves terv idején (1959 A Szovjetunió nemzetiségi politikájá­ról, a nemzeti kérdés megoldásáról nyilatkozik J, V. Pejev, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Nemzetiségi Taná­csának elnöke. —1965) nagyobb beruházásokat eszközöl­nek, mint az egész háború utáni Időszak­ban. Míg az Oroszországi Föderáció ipari összetermelése 1962-ben hatszorosan múl­ta felül az 1940-es szintet, Moldovában ez az arány tizenegyszeres. Az elmúlt 10 év alatt a Türkmén SZSZK Ipari termelése 1,9-szeresére nőtt, a nyers­olaj kitermelése 2,8-szeresére, a vegyi termékek gyártása több mint háromszoro­sára, a villamos energia termelése 3,6-sze­­resé.e. Az egy főre jutó villamosenergia­termelés és felhasználás TUrkméniéban je­lenleg ötször nagyobb, mint Törökország­ban, tizenegyszer annyi, mint Iránban és 25-ször annyi, mint Pakisztánban. Bármely szovjetköztársaság fejlődésének Irányát vizsgáljuk Is, a „növekedés“ szó mindenütt alapvető tényező. Forradalmi Intézkedéseket valósított meg a kommunista párt a kultúra terü­letén Is. Az Orosz Birodalom nemzetiségi vidékeinek bennszülött lakossága csaknem teljes egészében analfabéta volt. Üzbegisz­tánban, Moldovában, Tádzsikisztánban és Türkmóníában a, forradalom előtt nem volt egyetlen felső fokú tanintézet sem. Ma ezekben a köztársaságokban mintegy 200 felső- és középfokú szakosított tanintézet működik, melyekben több mint 300 000 ember tanul. (Ebben a. számban nincsenek benne a levelező hallgatók). Ezekben a köztársaságokban akár a többiben Is, szün­telenül nő az Iskolák, egyetemek, tudomá­nyos kutatóintézetek száma. Valamennyi köztársaságnak van tudományos akadé­miája. Taskentben, az Üzbég SZSZK fővárosá­ban 1920-fbam Lenin (kezdeményezésére egyetemet állítottak fel. Jelenleg 29 fel­sőfokú és 86 középfokú szakiskola műkö­dik a köztársaságban. Ezekben összesen 219 000 hallgató tanul. A tízezer ’lakosra jutó diákok számát tekintve Üzbegisztán az Egyesült Államok és Anglia előtt jár, háromszorosan múlja felül Franciaországot, négyszeresen a Német Szövetségi Köztár­saságot és Olaszországot. Nagy eredményeket ért el a kultúra és a közoktatás terén a Moldovai Köztársa­ság. Keserűség fogja el az embert, ha arra gondol, hogy Oroszország nemzetiségek lakta vidékei a forradalom előtt Is maguk mögött hagyták a legtöbb országot, de ak­kor a gyermekhalandóságban és az orvosi ellátást nem Ismerő lakosság magas szá­mát tekintve. A tízezer lakosra jutó orvo­sok számában Türkménia, Üzbegisztán, Tádzsikisztán és Moldova ma már olyan országokat előzött meg, mint az Egyesült Államok, Anglia, Franciaország. Ugyanaz a Times, amely kiszámította, hogy mennyire maradt el Oroszország 1917-ben a Nyugat mögött, a későbbiekben ezt írta: „A Szovjetunió és szövetségesei ma hatalmas eredményekre pillanthatnak vissza. Kétségtelen, hogy van mire büsz­kének lenniük. A világ második ipari ha­talmává vált Oroszország fellendülése... példátlan mértékben változtatta meg a világ arculatát és senki sem állíthatja, hogy ez már a csúcs.“ Nehéz lenne vitába szállni ezzel a kö­vetkeztetéssel!

Next

/
Oldalképek
Tartalom