A Hét 1964/1 (9. évfolyam, 1-26. szám)
1964-05-03 / 18. szám
|úzie( Attila (Bartha l.éxzlú festmény«) Forradalmi költészet a két háború között Az 1919-ben táborrá tömörült haladó írókra nagy csapást mért az ellenforradalom győzelme, de a féktelen megtorlás és terror ellenére Is tovább élt az első néphatalom megtermékenyítő hatása. Már a huszas évek elejétől kezdve üjabb haladó Irodalmi mozgalmak Indultak. Kialakult — részben emigrációban, részben Magyarországon — az új, az előzőnél gazdagabb, sokrétűbb magyar proletárirodaiam. A külföldön élő magyar forradalmi írók és az otthon maradottak között csak térben volt távolság, céljaik és elképzeléseik közösek voltak. A Magyarországon kialakuló forradalmi Irodalom egészen más körülmények között fejlődött, mint a külföldi. A Horthy-rendőrség minden eszközt megragadott, hogy a haladó Irodalom fejlődését lehetetlenné tegye. Az írókat állandóan fenyegette a börtönbüntetés, az elhurcoltatés veszélye. De a nehézségek ellenére Is két olyan nagy költőt adott ez a korszak a magyar Irodalomnak, mint József Attila és Radnóti Miklós. József Attila (1905—1937) költészete Petőfi Sándor és Ady Endre életműve mellett a 4 Hét képes irodalmi rejtvénypályázata magyar líra csúcsát jelenti. KöltésxeténUk legfőbb eszmei vonalában a proletariátus forradalmi eszmét, legszebb törekvései érvényesülnek. Előtte csupán úgy jelentkezett ü munkásság az irodalomban, miiit a múlt éé jelen engesztelhetetlen tagadója, ez ő verseiben pedig már ügy, mint a Jobb jövendő jogos örökösé, aki magáénak vallja a múlt minden fájdalmát, de magáénak vallja az elmúlt évszázadok minden emberi értékét is. Hitte és hirdette, hogy á munkásság az az ü] és friss történelmi erő, amely új formákkal és új tartalommal gazdagíthatja ai emberiség kultúráját. Igazi forradalmár, aZ „új nép, másfajta raj“ költője, a kommunista párt neveltje volt. Gazdag eszmelségű, az egész magyar nép legfőbb törekvéseivel azonosuló lírai mondanivalója nemcsak a kifejezetten politikai tartalmú verseiben nyilvánul meg, hanem átlzzlk egész költészetén, szerelmi líráján éppúgy, mint különös szépségű, emberközpontú tájversein. A legnehezebb feladatot valósította meg: olyan művészi fokon avatta költészetté a marxizmust, ahogy — rajta kívül — csak hatalmas kortársának, Vlagyimir Majakovszkijnak sikerült. Már születése is jelképes értelmű: 1905. április 11-én született. Abban az évben, mely a modern munkásmozgalom történetének nyitánya, a lenini párt első világtörténelmi jelentőségű erőpróbájának éve volt. A külváros nevelte. A „város érdes része“, a gyárak és szürke bérkaszárnyák negyede, Budapest egyik legszegényebb kerülete — a Ferencváros. Apja — József Áron — szappangyári munkás, egy erdélyi hegyipásztor gyermeke, „félig székely, félig román“, anyja — Pőcze Borbála — szabadszállási szegényparasztok leánya. Származásában mindig a szegényparasztság és az Ipari proletariátus eltéphetetlen szövetségének szimbólumát látta: Valami forró nyári éjszakán gyárfüst ölelt át lomha földszagot s a legnagyobb lélek szökkent belém: az utca és a föld fia vagyok. (A legutolsó harcos) Apját egy sztrájkmegmozduláson való részvétele miatt elbocsátották állásából. A munkanélküli apa hamarosan elhagyta családját. Amerikába Indult, de sohasem jutott az Újvilágba. Romániában telepedett le, ott is halt meg. Gyenge fizikumú anyja pedig mosott, vasalt, takarított éjt nappallá téve, hogy gyermekeit felnevelhesse. 1919-ben, a proletárdiktatúra napjaiban 14 éves, de gyermekésszel is megérzi a társadalmi változások szükségességét. Együtt vonul a mámoros tömeggel, énekli az Internaclonálét, részt vesz a gyűléseken. Az ellenforradalom győzelme mélyen lesújtja. Sorsának tragédiáját betetőzi anyja halála (1919. dec. 27-én). A hatóság József Attila gyámjául időközben férjhez ment nő^ vérének férjét, Makai Ödön ügyvédet jelölte ki. Az ő segítségével kerül Makóra, a gimnáziumba. Itt Ismerkedik meg Juhász Gyulával. Az ő támogatásával jelenik meg első verseskötete Is, a Szépség koldusa, 1922- ben. A kötet előszavában Juhász Gyula félelmetes előrelátással kommendálta a fiatal költőt: „Emberek, magyarok, íme a költő, aki Indul magasba és mélybe!" Ebben a kötetben még elődeinek hangján szólal meg. A hangü.és, a moduláció még a Nyugat Magya r költőinek hatásáról árulkodik. Á képek, hasonlatok még nem a proletár környezet hasonlatai, de már Itt Is megpendülnek azok a húrok, amelyek á proletariátus szenvedésteljes sorsát és küzdelmének céljait szólaltatják meg: De felnőttünk már mlahára, kik nem tudfuk, ml az vígan élni, és mostan vashlttel, jó bátorsággal sorsunk akarjuk felcserélni. (Fiatal életek Indulójaj Szegedi egyetemi ével alatt még erősebbé vélik ez a hang. ,,Hiába füröaztüd önmagadban, csak másban moshatod meg arcodat“ — mondja második kötetének (Nem én kiáltok, 1925) clmadó versében, Ez a „más“ a hozzá hasonlók sorsa, a külvárosok népének élete, akiknek ő.szerez először polgárjogot a magyar Irodalomban. Ebben az időben Írja a szegényember-verseket Is, amelyekben olyan meggyőző erővel rajzolja meg a szegények nyomorúságát, ahogy csak az tudja, aki maga is átélte. Szegényember sója Is ízetlen, szegényember kedve Is ízetlen. Eladó kis holmija vetetlen s ha van ágya, az Is megvetetlen. (Szegényember szeretője) E kötet előszavában körvonalazza először költői hitvallását: „Én nem azért jöttem, hogy bőgjek, hogy buzdítsak — hanem, hogy tegyek. Egy mindannyiunknál szociálisabb ember szinte csak sejtett alakja lebeg a szivek fölött. Kell, hogy reá rakjam húsomat, és beleágyazzam csontjaimat. Hogy ez nem »művészet«? Hát akkor fütyülök a művészetre, én többet akarok, én azt akarom, ami kelll“ Ez a művészetszemlélet, az egyértelmű lázadás minden ellen, ami uralkodó az életben és a művészetben a Tiszta szívvel című versében formálódik legtisztábban költeménnyé. Ez a vers, mely a Szeged c. lapban jelent meg először, félelmetes erejű vád a fennálló hatalom ellen. Egyik tanára — Horger Antal — emiatt „tanácsolta el“ az egyetemről a fiatal költőt, mondván: „Olyan emberre, aki Ilyen verseket Ír, nem bízhatjuk a Jövő generáció neveléséi.“ Gyámja kezdeményezésére egy Ideig Bécsben, majd Párizsban folytatja tanulmányait. Hazatérte után jelenteti meg a Nincsen apám, se anyám (1929) című kötetét, mely költői fejlődésének fontos állomása. Már a bevezető vers kamaszosan hetyke, de mindenre elszánt hangja Is jelzi, hogy felkészült a harcra: Lidi nénémnek öccse Itt, Batu khán pesti rokona, kenyéren élte évelt s nem volt azúrkék paplana; kinek verséért a halál öles kondérban főz babot Hejh burzsoát hejh proletárI — én, József Attila, Itt vagyokl Forradalmi költészetének zenitjét ezekben az években éri el. Az 1929-ben megindult gazdasági világválság fellendíti a munkásmozgalmat. Kapcsolatba kerül az Illegális párttal, hamarosan belép, ás aktív harcosa lesz. Költészete teljesen politikai jellegűvé,
