A Szív, 1972 (58. évfolyam, 1-12. szám)
1972-05-01 / 5. szám
25 Máriás magyar kegy hely ek gépünk hagyományos Mária-tiszteletének kézzelfogható bizonyíté- ' * kai a történelmi Magyarország területén szétszórt kegyhelyek. Érdemes talán május hónapjában itt egybegyűjteni őket. Némelyikükhöz néha egyéni kegyelmi élményeink emléke is vonz bennünket... #BESNYŐ (Pest m.). Már a 13. században virágzó község volt. A török időkben teljesen elpusztult. Amikor ősi templomának romjain kápolnát akartak építeni (1759), az alapozó munkálatok közben kis csontból faragott Mária-szobrot találtak. A szoborhoz fűződő imameghallgatások hírére olyan nagy tömegben keresték fel zarándokok a kis kápolnát, hogy 1763-ban nagy templomot és kolostort építtetett oda Grassalkovics Antal. #BODAJK. (Fehér m.) A hagyomány szerint egyik kánokkal vívott csatája előtt templomában imádkozott Szent László királyunk. A törökdúlás alatt ez is elpusztult. A 17. század végén egy Willibáld nevű kapucinus atya buzgőlkodása nyomán épült kegykápolna a régi templom romjaira. # BÚCSÚSZENTLÁSZLÓ. (Zala m.) Kápolnáját szép Mária szobrával még Szent László építtette. Előbb remeték, később ferences atyák gondozták. A18. század elején egy csodás gyógyulás folytán kezd nagyobb zarándoktömegeket vonzani s 1714-ben épül fel mai a- lakjában nagy temploma. # VEREBÉLY SZENTKÚT. (Heves m.)Kútjához már László királyunk idejében járnak zarándokok. A török hódoltság idején is felkeresték a hívek - de a zarándokoktól mindig váltságdíjat is kért a török. Mai temploma a ferences kolostorral 1757-ben épült. # GYÜD. (Baranya m.) Első kápolnájának II. Géza volt felépítője, amikor a Szentföldre készült s itt csatlakozott hozzá a francia király (VII. Lajos) kereszteshada. 1687-ben a falú népének buzgól- kodására, fókáit egy Tamás nevű gazdaember tevékenysége folytán került vissza az akkoriban protestáns templom a katolikusok birtokába. 1 (folytatás a 42. lapon)
