1952. augusztus 17-én jött létre Tatabányán, a körzeti könyvtár és a Tatabányai Városi Könyvtár állományának összevonásával Horváth Géza vezetésével. 1955-ben vette fel József Attila nevét. 1961-től önálló tájékoztató részleg, helyismereti szaktájékoztató támogatta kiadvány szerkesztési tevékenységét, a települések módszertani feladatait. 1959-től 2006-ig működtette saját kötészetét. 1964-ben költözött a Körner József tervezte jelenlegi épületbe, ahol nyilvántartó és gyermekrészleggel bővült.

1972-től német, szlovák báziskönyvtárrá vált, ma a lengyel, görög, roma nemzetiségre is tekintettel gyarapítja állományát és vesz részt a kulturális színtéren. 1972 óta szervezi a megyei könyvtári hét programjait, ezt 2000 óta országos ODR konferencia követi. 1974-től végez szakfelügyeleti munkát. 1980-ban 9 községben, 2007-ben a Tatabányai kistérség településein indított mozgókönyvtári ellátást, a KSZR bevezetésével ma 59 települést lát el és végzi a megye minden könyvtárának statisztikai adatszolgáltatását. 1989-ig irányította az iskolai könyvtárhálózatot. 1998-ban a gyermek-, majd 2003-ban a felnőtt részlegben indult el a számítógépes kölcsönzés. Az ezredfordulót követően hangsúlyossá vált a minőségfejlesztés, NAVA pont, a British Council bázispontja lett. 2010-től a társadalmi felelősségvállalás, az ökológiai gondolkodás és információk gyűjtése, a környezettudatosság terjesztése határozza meg tevékenységét, szolgáltatásait és programjait. Ennek jegyében alakítja honlapját, különgyűjteményét, szervezi táborait, végzi a feltáró munkát. 2012-ben nyitotta meg Zöld olvasótermét. Katalógusa 2013-tól androidos mobileszközre optimalizált, felhasználóbarát felületen kínál lehetőséget az olvasói tranzakciókra. 2013. január 1-től a városi könyvtár beolvadásával Tatabánya Megyei Jogú Város József Attila Megyei és Városi Könyvtára néven működik. Ma közel 450 ezer dokumentummal, általános gyűjtőkörrel, széleskörű nyilvános szolgáltatással, az Országos Dokumentum-ellátási Rendszer tagjaként és eMagyarország pontként várja a látogatókat. A gyermekkönyvtár a könyvtárbemutatók, könyvtári órák, színvonalas kézműves foglalkozások mellett nagy hangsúlyt fektet az olvasóvá nevelésre, melybe a hátrányos helyzetű gyermekeket is bevonja találkozóin, táboraiban és pályázatai során.

Elismerései: „Kiváló könyvtár” (1971., 1974., 1977.)
Igazgatói: Horváth Géza 1952-1982, Koger Tamás 1983-1990, dr. Monostori Imre 1990-2010, dr. Voit Pál 2010-től.

Jelentős kiadványai:
• Könyvtári Híradó (1957–1962);
• Komárom Megyei Könyvtári Híradó módszertani füzetei  (1958–1961);
• Komárom megye a sajtóban, 1-8. köt. (1969–2005);
• Komárom Megyei Könyvtáros (1968–1989), utódjai a Téka-Téma
(1990–2010),
• KeMLIB (2011–);
• Komárom megye közgyűjteményeinek helyismereti katalógusa (1973);
• Új Forrás repertóriuma (1974, 1990, 1997);
• Verselemzések bibliográfiája (1974, 1977);
• Tatabányai kislexikon (1975);
• Kéziratok megyénkről (1979); 
• Képző és iparművészeti kiállítások Komárom megyében (1986);
• Verselemzések válogatott bibliográfiája (1989);
• Novella- és drámaelemzések válogatott bibliográfiája (1995);
• Mesegyűjtemények analitikus bibliográfiája (2002);
• A József Attila Megyei Könyvtár évkönyve (1963–)