Magyar Vízgazdálkodás, 1990 (30. évfolyam, 1-6. szám)
1990 / 1. szám
Nemzetközi környezetvédelmi segítség Mint ismeretes, a múlt év második felében 24 fejlett ország kormánya támogatást ajánlott föl hazánknak az elhatározott gazdasági megújulás elősegítésére. A környezetvédelemre és az energiagazdálkodás korszerűsítésére fordítható támogatásrész felhasználásának vizsgálatára, a javaslatok előkészítésére január második felében hazánkban tárgyalt a „huszonnégyet1 tényfeltáró, műszaki szakemberekből álló delegációja az illetékes magyar hatóságokkal és szakértőkkel. A munka befejeztével a küldöttség tagjai a megbeszélések eredményeiről a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási, valamint az Ipari Minisztérium képviselőivel közös sajtótájékoztatót tartottak. Mint elhangzott: Magyarország és Lengyelország számára közös, illetve országonkénti akciók keretében összesen 600 millió dolláros segítséget kívánnak folyósítani környezetvédelmi célokra, az oktatás, képzés támogatására, valamint a kisvállalkozások ösztönzésére. A fejlesztés országonkénti, illetve szakterületenkénti arányairól még nem döntöttek. Elmondták: A küldöttség feladata elsősorban az volt, hogy műszaki-gazdasági szempontból vizsgálja meg a magyar fél által összeállított, támogatási igényű programjavaslatot. Az ebből kiválasztottakat terjesztik majd elő döntésre a „huszonnégyek” magasabb politikai fórumaihoz. A tényfeltáró delegáció tájékozódott egyebek között a lég- és vízszennyezésről, a veszélyes és kommunális hulladékok elhelyezéséről, kezeléséről, felmérték a természetvédelem, a környezetvédelmi oktatás és szakképzés, valamint a környezet állapotát figyelemmel kísérő megfigyelőhálózat kiépítésének helyzetét, gondjait, teendőit. A tényfeltáró küldöttség megelégedéssel nyugtázta, hogy az e területeken tervezett magyar programok céljairól és feladatairól elegendő információt, tiszta képet kapott. A csaknem 40 programot tartalmazó, körülbelül 154 millió dollár támogatási, illetve kölcsönigényű környezetvédelmi programjavaslati körből a magyar szakemberek kiválasztották a mintegy 70 millió dollár segély-, illetve kölcsönszükségletű, legfontosabb terveket. Arra a kérdésre, hogy e tíz-egynéhány fejlesztési elképzelésből, melyek támogatását javasolja majd a Magyarországon tájékozódó bizottság, az volt a válasz, hogy elsősorban a még az idén megkezdhető és gyorsan eredményt hozó projektekhez (műszerek, felszerelések, berendezések) kívánnak segítséget adni. Kedvező véleményt alakítottak ki több, hosszú távon megvalósítható programról is. Ezeknél azonban — a később nyújtandó támogatás érdekében — részletes, körültekintő műszaki előkészítést javasolnak, hogy később, amikor már olajozottan működik a támogatási gépezet, megalapozottabb legyen az előterjesztésük. A kráteröböl titkai Már régóta tanulmányozzák, hogy a vulkanikus tevékenység milyen hatással van a sekély vizekben élő szervezetekre. A Távol-keleti Tengerbiológiai Intézet kutatói e munkájukhoz a még működő Usisir vulkán lábánál húzódó Kráter-öbölben ideális telepre találtak. Az öblöt és a tengert összekötő sekély tengerszoros meggátolja a teljes vízcserét, az öböl fenekén és partjai közelében feltörő sok hőforrás pedig felmelegíti és ammóniával, kénhidrogénnel, vassal, mangánnal, cinkkel, ólommal és sok más anyaggal telíti a vizet. Mindebből arra következtethetnénk, hogy ilyen közegben nem lehet élet — pedig páratlanul gazdag növényvilág virul a kráteröböl vizében. Az öböl fenekének egy négyzetméterére összesen mintegy tíz kilogramm biomassza jut, ami egy nagyságrenddel több a környező tengervízben, illetve tengeröblökben megfigyelt populációnál. A Kráter-öbölben új állatfajokat is találtak. Vitalij Taraszov, az expedíció vezetője szerint eddig a különleges öböl titkainak századrészét sem sikerült megfejteni. Csupán a víz alatti élet burjánzásának és a naponta észlelhető piros dagály rejtélyének megfejtése is komoly feladat, nem szólva annak megállapításáról, hogy milyen szerepet játszanak a mikróbapopulációk a vulkanikus tevékenység termékeinek semlegesítésében. Szerkeszti a SZERKESZTŐ BIZOTTSÁG. Főszerkesztő: DR. LÁSZLÓ FERENC. Szerkesztőség címe: Budapest, 1051 Arany János utca 25. Telefon: 1327-739. KIADJA A PALLAS LAP- ES KÖNYVKIADÓ VALLALAT, Budapest VII., Lenin körút 9-11. 1073. Felelős kiadó: NÉMETH JENŐ vezérigazgató. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a hírlapkézbesítő postahivataloknál és a Posta Központi Hírlap Irodánál (postacím: Budapest V., József nádor tér 1, — 1900) közvetlenül, vagy postautalványon, valamint átutalással a KHI 215—96162 pénzforgalmi jelzőszámra. Előfizetési díj egy évre: 104,— Ft. Egyes szám ára: 13,— Ft. Külföldön terjeszti a MAGYAR MÉDIA (H—1392 Budapest, Postafiók 279. Telex: 226207). Anzeigen—Anvertisements—Publicité MAGYAR MEDIA (H—1392 Budapest, Postafiók 279. Telex: 226207). Kéziratot nem érzünk meg és nem küldünk vissza. 90 mcigvcir 'l \>ízgcizdálkodá> A KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS vízgazdálkodási minisztérium lapja TARTALOM Változó Magyarország 1 Hírek a nagyvilágból 4 A szennyvízből kinyert hulladék gyűjtése, kezelése, hasznosítása, ártalmatlanítása 6 Környezetvédelmi tevékenység az Alsó-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóságon 14 Nyugtalanító kép 18 Évfordulóink 1990-ben 19 Látogatás Nagykarikán 22 A környezetvédelem és a technológiák összefüggései II. 23 Ágazati lapjainkból 26 Cikkeink szerzői: Dr. Persányi Miklós, dr. Kató Ernő, Fejér László, Simor József, Rácz Sándor, dr. Romhányi Gábor—Takáts Attila. Címképen: Veszélyeshulladék-égető mű, Dorog Hátsó boritón: Veszélyeshulladék-lerakó telep, Aszód 90/789 — AQUA Kiadó és Nyomda Leányvállalat Budapest VII., Kazinczy u. 3/b. Felelős vezető: Lőrinczi Pál HU ISSN 0139—1372
